Mert van olyan, hogy Apa nem csak dolgozik, és úgymond hétvégi apuka lesz, hanem amikor együtt nyaral a család. Az ám a jó. Meg a stresszes.
(Én vagyok az Apád! – előző rész)
Nekem sajna annyira nincs is közel, mint ahogy szeretném. De pont azért, hogy lassan ráhangolódjak, meg tápláljam magamban a reményt, hogy előbb vagy utóbb azért szabadság is lesz, a nyaralásunkról lesz szó.
A gyerekek meg Á egy kört már teljesítettek a Balatonnál. Most jön egy kis otthonmaradás, meg Eff megy anyámékhoz néhány napra vagy egy hétre. Akkor majd lehet egy kicsit Jére koncentrálni. Közös nagy nyaralás meg majd csak július végén. Az még nagyon sok idő...
Útlevél nem kell
Nem mondhatnám, hogy fürdünk a pénzben, de nem ez az egyedüli oka annak, hogy nem lesz külföldi vagy tengerparti nyaralás. Az már többször kifejtettem, hogy nem is érdemes ekkora gyerekekkel. Továbbra is így gondolom. Költséghatékony megoldás kell. De például a kempingezést macerásnak találom. Van, aki esküszik rá, de kisgyerekekkel főleg nem vállalnám. Úgyhogy belföld. És akkor már legyen víz. És akkor már legyen a Balaton. Mert nekem továbbra is az a Riviéra. És nem volt lehetetlen megfizethető szállást találni. Lesz saját kertünk, és miénk lesz az egész ház.
Ami lesz
De lesz igazi luxusprogramunk is. Merthogy van üdülési csekkem. Na, abból. Szálloda, all inclusive. Mondjuk csak 4 nap. Én legalábbis úgy tervezem, el se hagyjuk a komplexum területét. És ide még kiságyat sem kell vinnünk. Azt állítják, hogy van játszóház meg foglalkoztató is. Kíváncsi vagyok. Mindenesetre pl. babaágyat nem kell vinni, elvileg van bébiétel, és talán még Eff kényes ízlésének megfelelő kajához is hozzá lehet majd jutni. És a főszám meg kéthetes balatoni nyaralás lesz. Engem maximálisan kielégít, ha ott fröccsözhetek a teraszon. Bár ha úgy vesszük, még ez is luxus, mert tudom én jól, hogy sokan még ennyit sem engedhetnek meg magunknak.
A hogyan, az már nehezebb kérdés
Az odajutás az, ami nem annyira egyszerű. Illetve nem is az odajutás, hanem a szükséges dolgok szállítása. Kocsival amúgy, csak éppen idén megpróbáljuk tetőbox nélkül. Babakocsi már nem kell, illetve van egy minimális helyet foglaló darabunk, az lesz. A Balatonra viszont kell utazóágy, ami magában elfoglalja a fél csomagtartót. Az biztos, hogy otthon maradnak a mindenféle motorok. Én meg megelégszem egy flip-flop papuccsal, néhány alsógatyával meg pólóval. Legfeljebb majd minden este mosok. Fröccsözés után. És remélem, csak ilyen szempontból lesz kalandos a dolog. A gyerekek meg egyelőre biztonsági játékosok. Úszni még Eff sem tud, nem bravúroskodik a vízben. És most még Jé is inkább tart a víztől, és eleve ölben van. A legnagyobb baj minden esetleg felmerülő probléma mellett az, hogy még nagyon messze van a dolog. Vagy nem is annyira...?
