Minden gyerek örömmel rajzol, pláne, ha nem mondják meg neki, hogy mit. Az ábrák, az általuk használt színek, a rajzok kontúrjai mind üzenetek a szülőnek. Ezekben korábban átélt traumákat is fel lehet tárni.
A rajzokon a gyermekek tudatos és tudattalan érzelmei mellett, akarati élete, énképe és a világhoz való viszonyulása mutatkozik meg. Ugyanúgy, ahogyan a kézírás, a rajz is üzenet, amely nemcsak a témájával közöl valamit, de a kidolgozás módjával, a technikával is.
Elvész a kreatív naivságuk
A kreativitás fejlesztése szempontjából az iskola előtti időszak a legalkalmasabb a gyermek életében. Ilyenkor a valóság és a fantázia még szoros egységben él, és ekkor kezd el fejlődni a szociális viselkedés is. Egy 4-5 év körüli gyermek még nem képes önmagát jól kifejezni, de lerajzolja azt, amit lát a világból, vagy, amit nem tud, vagy nem akar elmondani a családról.
Amire pedig a valóságból nem sikerül logikus magyarázatot találnia, azt sajátos módon, önmaga alkotóképességére hagyatkozva színezi ki. Később ezt váltja fel fokozatosan egy korlátozottabb, sémákra épülő, elvárásokon és szabályokon alapuló gondolkodásmód. Az iskolába bekerülve, már a felnőttek alkotta szabályok szerint kezdenek élni, és kreatív naivságuk egyre inkább háttérbe szorul.
A legtöbb szülő inkább csak kíváncsiságból viszi el gyermekét rajzelemzőhöz, de olykor az is előfordul, hogy rajzelemzést tanult óvoda pedagógusok szólnak a szülőnek, ha észreveszik, hogy megváltozott a gyerek csoportbeli viselkedése, és a szülők beleegyezésével ők rajzoltatnak a gyerekkel, hogy kiderítsék, mi állhat a különös viselkedés hátterében.
Ha jobb oldalra rajzol, apához kötődik
Mivel nehéz meghúzni a felnőtt szellemi érettség határát egy bizonyos életkorban, ezért egy 18 éves fiatalnál mind a felnőtt mind a gyermek rajz elemzését is elvégzik. Ez leginkább pályaorientációs kérdések megválaszolásában tud segíteni. Darvas Ágnes írásszakértő, grafológus évek óta foglalkozik rajzelemzéssel, többnyire kisebb gyerekekkel:
„A szülők általában a gyerek egyik spontán rajzát hozzák magukkal, majd egy irányított, azaz meghatározott nap, ház és fa szimbólumok köré épített rajzot kérek tőle. Ezen kívül bármit rajzolhat még, de ezeknek a szimbólumoknak szerepelnie kell a rajzon. A ház nagysága mindig az önkép fejlettségét, az egót jelképezi, az ablakai a világra való kíváncsiságot jelentik, a háztető és a cserepek pedig a világgal szembeni védekezést mutatják meg. A másik két szimbólum, a fa az érzelmeiről, és azok megélésről, míg a nap és annak sugarai a szeretet kifejezéséről és kapott mennyiségéről mesélnek."
Ha a lap aljára rajzol, testi kontaktusra vágyik
Ágnes az asztalra közel húszféle színű ceruzát készít ki, s a gyermek kedve szerint választhat színeket. Már maga a papírtartás, az, hogy álló vagy fekvő rajzot készít a gyerek, önmagában is kiinduló pont az elemzéshez. Ahogy az is, hogy a lapon hova helyezi el az ábrázolt dolgokat, és a lapnak melyik része van jobban kidolgozva. Ezt nevezi a grafológia térszimbolikának. Így, ha a papír felső része a hangsúlyosabb, akkor a gyerek már kezd fogékonyabbá, kíváncsivá válni a szellemi értékek iránt. A lap alsó részét betöltő rajz esetén viszont, még mindig nagy szüksége van a biztonságra, a testi kontaktusra. Ha a rajz a lap bal oldalára tolódik, akkor inkább az anyai kötelék a hangsúlyos, míg a jobb oldalra csúszó rajz, az apai dominanciára utal. A baloldali ábrák nagysága és szélessége a gyermek én-képét is mutatják. A nagy és széles ábrák pozitív énképről, míg a kisebb és keskenyebb ábrák szorongásról tanúskodnak.
„A készletben van fekete grafit, és fehér színű ceruza is. Az, hogy milyen színeket választ a gyerek, és pontosan milyen ábrákat rajzol, mind jelent valamit. A vidám, élénk színű (piros, sárga, narancs kék, zöld...) rajz a harmonikus lelkiállapot mellett a gyerek érzelmi életéről, akaratosságáról és határozottságáról árulkodik. Míg a többségében sötétebb, barnás, szürkés, föld színek jelenléte a papíron problémákra utalhat. A pasztellszínek használata egy érzékenyebb, visszafogottabb személyiségre vall. Egy szín többszöri, hangsúlyos használatából kiderül a gyerek szeretet iránti éhsége, a magas fokú intelligenciája, az agresszivitása, de az apahiányról is árulkodhat, azzal összevetve, hogy milyen szimbólumhoz használta ezeket."
Ha átlépi a kontúrt, szabályszegő
A rajzelemző végig ott ül a gyerek közelében, és figyeli, ahogy rajzol. Egy-egy hosszabb vonal meghúzásából így tud következtetni az érzelmi állapotára is. Ha több rövidebb szálkás, szakadozott vonalból áll össze, akkor az, az aprólékos megfigyelésre és analitikus gondolkodásra utalhat, de a lendületes egy végpontból-végpontba végződő hosszú vonal az erős, dinamikus érzelemnyilvánítást jelentheti.
A vonalak formája is mutatja a gyerek személyiség jegyeit. A laza, puha, gömbölyű vonalak egy könnyen alkalmazkodó, nyitott, a szülők által befolyásolható természetről árulkodnak, míg a keményebb, hegyes és egyenes vonalak egy akaratos, gyakran öntörvényű, határozott, ezért nehezen irányítható természetről.
Az öntörvényűség jelei
A szabályok tiszteletére és a normakövetésre utal a körvonal és a rajzok beszínezése. „Ha egy gyerek grafittal rajzolja meg az ábrák kontúrját, az a társadalom által felállított elvárásokat jelenti. Ha a grafit kontúron belül színez, akkor nem lépi át ezeket a szabályokat, ha kicsit kimegy a vonalon túlra, akkor már megpróbálkozik a normák megszegésével. Ha egy bizonyos színnel rajzol kontúrt és ugyanazzal színez is, akkor a saját maga által használt szabályokról beszélhetünk, hogy megmarad e azon belül, vagy átlépi e. Ilyenkor a szülő feladata, hogy játékos módon, erősítse benne a szabálytudatot."
Darvas Ágnes külön kiemeli, hogy a szülőnek nem azt a következtetést kell levonnia gyermeke rajzelemzéséből, hogy nem jól neveli a gyerekét. Még akkor sem, ha kiderül a rajzból, hogy valami probléma van. „Hanem, hogy egy olyan eszközt kap a kezébe, ami segíti abban, hogy mitől váljon jobb szülővé, vagy hogy lássa, mi az a probléma, amit önmagától nem tud megfogalmazni, vagy nem akar kimondani gyermeke. A rajz a gyerek éppen aktuális érzelmi állapotát tükrözi, de a korábbi trauma jelek is egyértelműen megmutatkoznak, ahogy az is, hogy kb. hány éves korában szenvedte el azokat, és hogy mindez anyai vagy apai oldalról történt e. Ilyen lehet egy válás, vagy, amikor az egyik szülőtől nem kap elegendő figyelmet, szeretetet, de hasonlóan kiderülhet, amikor testvér-elfogadási problémákkal küzd. A szülő a rajzelemzés megállapításait nem minden esetben fogadja el. De ha elfogadja, elgondolkodik azon, hogyan segíthet a gyereknek a probléma megoldásában."
Ha kíváncsi vagy gyermeked rajzelemzésére: www.kezjegy.hu