Egy négyszáz éves rejtély nyomában

Történt pedig, hogy az ezerhatszázas évek elején, Bologna környékén találtak egy római sírkövet. Itáliában nem ritkaság az ilyesmi, a lelet régisége pedig megmagyarázza, miért is maradt el az alaposabb feltárás, örök bánatunkra. Pedig, ha kiássák a kőhöz tartozó szarkofágot is, hát a fejünk sem fájna. A sírfeliratba ugyanis az elmúlt négyszáz évben mindenkinek beletört a bicskája, aki csak meg akarta fejteni annak értelmét. Írtak róla könyveket, születtek róla elméletek - egyik sem adott megnyugtató magyarázatot. De lássuk hát a medvét!

Azaz:
„Aelia, Laelia, Crispis, sem férfi, sem asszony, sem hermafrodita, sem lány, sem ifjú, sem öreg, sem szemérmes, sem szemérmetlen, hanem valamennyi; sem éhség, sem kard, se méreg által nem halt meg, hanem valamennyi által; nincs sem az égben, sem a vízben, sem a földben, hanem mindenütt.
Lucius Agatho Priscius, aki sem férje, sem barátja, sem szolgája, sem szomorú, sem örvendező, sem könnyező, állította neki ezt a sem sírkövet, sem piramist, sem koporsót, hanem valamennyit; tudja is, nem is, hogy mit állított neki.
Koporsó ez, amely nem rejt magában holttestet, holttest ez, amelynek nincsen koporsója; hanem a holttest a koporsója saját magának."

Ahogy mondani szokták, akkor erre varrjunk gombot, ha tudunk. Már az is homályos, hogy egyetlen személyről van-e szó, avagy háromról? Mielőtt belebonyolódnánk a töprengésbe, annyit tudnunk kell, hogy - kőről lévén szó - semmiféle radiokarbon kormeghatározás nem lehetséges, de a helyesírás és a nyelv állapota szerint a titokzatos epitáfium a kései császárkorban készülhetett. Az ám, de kinek? Vagy kiknek? Mert ilyen természetes személy elképzelhetetlen. Az egymásba kapaszkodó paradoxonok nem utalnak egyetlen, akkoriban elterjedt vallásra sem, így bízvást elvethetjük azt az ötletet, hogy egy kultikus tárggyal állunk szemben. Nincs ennek köze sem az Olümposziakhoz, sem a kereszténységhez, sem a zsidó valláshoz, de még Mithras vagy Isis kultuszához sem. Netán egy korai alkimista vélte úgy, hogy sikerült homunculust teremtenie? Nem valószínű, telekiabálta volna a világot a sikerével.

Tulajdonképpen olyasvalami ez, ami nincs

Csakhogy, van, méghozzá múzeumban, biztos helyen, kőbe vésve, legalább négyszáz éve! Márpedig, akármilyen nagy számban is maradtak ránk római feliratok, a kőfaragást akkoriban sem végezték ingyen, és a régi latinok, ha akadt egy szabad percük, nem álltak neki vésővel értelmetlenségeket róni a márványlapokba. Ha meg pénzbe került az előállíttatása Lucius Agatho Prisciusnak - aki épp ezért gondosan meg is nevezi magát a feliratban - akkor tán mégsem ok nélkül költötte pénzét.
„A holttest a koporsója saját magának"... tán fémből lett volna Aelia Laelia Crispis, vagy egyéb szilárd anyagból, hogy nem kellett neki szarkofág? De hiszen végig elhunyt, tehát valaha élt, néhai személyként van róla szó!
Az eldönthetetlen nemiségre csak egy magyarázat kínálkozik, mégpedig az, hogy egy semlegesnemű tárgyról van szó, ez esetben viszont minek emeltek néki síremléket? Ha el akarták ásni, jeltelenül is megtehették volna.
Bár, ezen a vonalon kínálkozik egy homályos elmélet... Az antikytherai mechanizmus (lásd lentebb) helyreállítása óta, olyan négy-öt éve tudjuk, hogy az ókorban igenis fejlett volt a mechanika és komplex számítások elvégzésére képes fogaskerékműveket is alkalmaztak - mi több, az antikytherai készülékben valami olyasmit is találtak, ami a leginkább órarugóra emlékeztetett.
Ennélfogva az is elképzelhető, hogy egy felhúzható, ember formájú automatáról van szó. Az képes lehetett mozogni, tán járni-kelni is. Mint a mitológiai Talósz, Kréta rézembere. De miért készítettek volna ilyesmit a rómaiak? És, ha már elkészült, minek temették volna el, ráadásul sírkővel? Egyszóval, ez a gondolatmenet sem vezet sehova.
Amint az összes többi sem - eddig tizennyolc különféle módon próbálták magyarázni Aelia Laelia különös sírfeliratát, ehhez tettünk most hozzá egy tizenkilencedik elméletet.

Esetleg egy huszadikat is, ha te is leírod a véleményedet erről a különös, titokzatos feliratról. Te mit gondolsz? Ki lehetett ez a férfi, és mit üzenhetett?