Vajon milyen messze állunk attól, hogy a Jetson-család mintájára nézzen ki az otthonunk, és egyáltalán miért lesz jó nekünk, ha minden eszközünk kommunikál mindennel? A dolgok internete (Internet of Things, IoT) gyakorlatilag észrevétlenül beszűrődött a mindennapjainkba, mégis sokan nem is tudják, mi az – sőt akár azt sem, hogy ők maguk is használják már. Ideje tehát lassan beleásnia magát, hiszen míg a legtöbb cég elkötelezte magát az IoT mellett, sőt már az okos városokkal kísérletezgetnek, addig a felhasználók zöme még mindig sci-fiként tekint rá. Pedig elvileg az a célja, hogy megkönnyítse az életünket.
Mindenkit a dolgok internete izgat
De hogyan lehet egyáltalán "internete" a "dolgoknak"? Az IoT, vagyis Internet of Things fogalmát sokan hallották már, de kevesen vannak vele pontosan tisztában, még akkor is, ha naponta használják: gondoljon csak az online pénztárgépekre, vagy az egyre több háztartásban megjelenő okostévékre. Az IoT világában akár háztartási gépeink csatlakoznak az internetre, akár az autónk, de az sem elképzelhetetlen gondolat, hogy például többé nem kell bajlódnia a mérőállások bediktálásával (főleg nem azzal, hogy elfelejtette), mert azok kapcsolódnak majd egy központi szerverhez. Vagyis a dolgok internete már szép lassan beszivárgott a mindennapi életbe, és szépen lassan a háztartásokba is beszökik, ugyanis egyre több cég kötelezi el magát a hálózatra köthető, egymással kommunikáló gépek mellett. Ráadásul még számtalan kiaknázatlan lehetőség rejlik benne: például ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy a telefonjával fog nemcsak parkolásért fizetni, de parkolóhelyet keresni is, vagy hogy az okos próbafülkében fogja próbálgatni a kabátokat?
Mindent telefonon keresztül kell majd irányítani?
Az, hogy melyik háztartási eszköz lesz az irányítás központja, a cégek és valójában a felhasználók is elég különbözően látják: az egyik elgondolás szerint a fő hangúlyt az okostévé kapja majd, de van aki szerint a hűtő áll a családi élet központjában. Az azonban biztos, hogy jelenleg a telefon a legéletszerűbb eszköz arra, hogy irányítsa a hozzá kapcsolt gépeket és egyéb kütyüket, miközben a folyamatos kommunikáció szempontjából a hűtő is egyre fontosabb szerephez jut. A Samsungnál a Family Hub hűtő felvállalt funkciója az, hogy a családi élet központja legyen, míg az LG arra emlékeztet, hogy azért is ez a legalkalmasabb eszköz arra, hogy kommunikáljon a többi otthoni géppel, mert ez folyamatosan működik. "Az emberek hozzászoktak, hogy a tévéjük mennyi minden pluszra képes. A hűtő pedig azért központi kérdés, mert egy háztartásban az az eszköz megy a nap 24 órájában. Mindkettő tud más készülékekkel is kommunikálni, a hűtő a folyamatos működése miatt, akár egész nap" - magyarázta el nekünk Cheol Seong Yoon, az LG háztartási elektronikai üzletágának vezetője.
De miért van feltétlenül szükségem arra, hogy a mosógépem is csatlakozzon az internethez?
"Az emberek egy mosógéptől alapvetően azt várják, hogy tisztára mossa a ruháikat, ezért nyilvánvalóan nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy olyan technológiai újításokat rakjunk bele, amik ezt lehetővé teszik. Vagyis nem az a legfontosabb tulajdonsága, hogy már csatlakozni tud az internetre. Napi probléma viszont az, hogy valaki kifelejt valamit a mosásból, ezt persze már csak akkor veszi észre, amikor eltávolodott a mosógéptől. A telefonon keresztül viszont így azonnal le tudja állítani a mosást, akkor is, ha éppen már a lakás másik felében van" - mondta Dan Harvey, a Samsung háztartási gép divízójának vezetője nekünk a berlini IFA-n. Az sem elhanyagolható előny az applikációval vezérelt mosógép mellett, hogy pontosan beállíthatja, mikor kezdődjön a mosás, akár a munkahelyéről hazamenet is elindíthatja, és ugyanígy le is állíthatja, ha mégis inkább elugrana moziba, vagy csak éppen dugóba került, így a ruhák például inkább az öblítős vízben áznak addig, míg hazaér, mintsem kicentrifugálva gyűrődnek és büdösödnek a gépben.
Okoshűtőt veszek, mesterszakács leszek?
Az okoshűtő egyik sokat emlegetett előnye, hogy csökkenteni tudja az élelmiszer-pazarlást, mivel tippeket kaphat tőle, mit tudna elkészíteni az otthon is fellelhető alapanyagokból. Így kevesebb étel romlik a felhasználóra, vagy éppen teljesen új dolgokat is kipróbálhat, a hűtő majd mondja, mit hogyan csináljon. A Club des Chefs programban például a világ legmenőbb szakácsai készülnek receptekkel. Felmerül a kérdés, hogy akkor egy jobb hűtővel jobb vacsorákat is csinálhat? Michel Roux Jr több szakácskönyvet írt, évekig a Konyafőnök című tévéműsor angol verziójának volt a séfje, most pedig a séf teendői mellett családok hűtőjében turkál és ad tippeket. "Abban nem segít, hogy jobban főzzön, viszont maga a koncepció és az interaktivitás mindenképpen javít a főzés élményén. Ott van a recept lépésről lépésre, elmondja, mikor mire kell figyelni, és ha valamin nagyon elakad, akkor videón is megnézheti azonnal. Ilyet egy klasszikus szakácskönyv sem tud, ahogyan olyat sem, hogy megnézi, mi van belőle otthon, mi az, amit esetleg még kell hozzá venni, aztán ha úgy tartja a kedve, akkor azonnal meg is rendelheti a hiányzó termékeket" - meséli lelkesen Roux.
Gyakran a fine dining otthoni bevezetésének legnagyobb akadálya, hogy olyan alapanyagok kellenek hozzá, amik nemhogy egy átlagos háztartásban, de egy átlagos élelmiszerboltban sincsenek. Roux azonban megnyugtatott, hogy ezeknél a recepteknél mindig figyelnek arra, hogy könnyen elérhető alapanyagokból javasoljanak valami különlegeset, Roux szerint, ha a hűtő segítségével kellő magabiztosságot szerez az otthoni szakács, akkor bátran kísérletezhet: " A magyarok egyébként is nagyon jók gasztronómiában, a Bocuse D'or győzelem óta ezt már az egész világ tudja. De egy okoshűtő a kiváló magyar otthoni szakácsoknak is segíthet, hogy új ízeket kipróbáljanak, majd abból kísérletezzenek ki valami újat". Persze most mondhatja, hogy erre ott a szakácskönyv vagy az internet, de sokkal egyszerűbb a hűtőn tárolt receptet nézni, vagy a videós útmutatót követni, sőt akár segítséget is kérni, mint vigyázni, nehogy maszatos legyen a könyv vagy nehogy a tabletre szórja a lisztet (amit ráadásul maszatos kézzel nem is nagyon tud kezelni).
A hűtőknél hasonló a helyzet, az IoT segítségével már egyáltalán nem okoz gondot, ha hirtelen a boltban nem biztos benne, hogy miből mennyi van a hűtőjében, mert bármikor belenézhet a telefonján keresztül. "Ezek olyan újítások, amik teljesen hétköznapi helyzetekben segítenek a felhasználóknak, hogy időt, energiát és pénzt spóroljanak" - összegezte Harvey.
Mindenki elbutul, és átveszik az irányítást a gépek
Az IoT egyik leghangosabb ellenérve, hogy az embereknek így már majd annyira nem kell használni az agyukat, hogy teljesen elbutulnak, hiszen például egy bevásárlólistát se kell megjegyezniük, mert a hűtő intézi helyettük a bevásárlást, és azt is a gépek találják ki, mikor sült meg rendesen a muffin. A kutatások szerint viszont éppen, hogy fejlesztheti az agyát: például új hobbikkal, amiket abban a szabadidejében végez, amit mondjuk azon spórolt, hogy a hűtője vásárolt be ön helyett. Vagy például azzal, hogy nem junk foodot eszik, hanem felhasználja a hűtőben talált maradékokat, ezzel ugyanis nem elég, hogy néhány év alatt visszajön a hűtő ára, de még a memóriáját is fejleszti, és az élelmiszer-pazarlás és kevesebb szemét termelésével a környezetének is jót tesz (a saját egészségéről nem is beszélve). Vagyis jó eséllyel felszabadul egy kis szabadideje, mert mondjuk nem kell tíz percenként ránézni a sütőre, vagy rájön, hogy igazából tud vacsorát csinálni a hűtőben található élelmiszerekből is, ezért felesleges elmenni bevásárolni. Esetleg a munkahelyén ülve is elindíthatja a robotporszívót, hogy mire hazaér eltűnjenek a porcicák.
Mi van ha meghekkelik a kávéfőzőt?
Jelenleg az IoT legnagyobb kihívása a biztonság kérdése. A korántsem megnyugtató hírek közé tartoznak, hogy hackereknek sikerült már például átvenniük az irányítást egy autó felett, és az is elég komoly biztonsági rés, ha például a kórházakban a hálózatra kötött eszközöknél bárki hozzáfér például egy lélegeztetőgép irányításához. Ezek nyilván kimondottan extrém esetek, azonban figyelmeztetnek arra, hogy a biztonság kiemelten fontos, ha egy eszköz hálózatra van kötve, hiszen elég egy gyenge láncszem és máris megvan a baj. Egy egyszerű példát ismertetve: képzelje el, hogy a nappaliban álló TV kameráján keresztül pontosan látja a hacker, hogy ön mikor van otthon és milyen értékeket tart a vitrinben, ahogyan az sem elképzelhetetlen, hogy a feltört wifis termosztát segítségével vonják le azt a következtetést, hogy mivel napok óta hideg van a lakásában, így valószínűleg elutazott. A fejlesztők persze állandó versenyfutásban állnak a hackerekkel, hiszen ha kiderül egy készülék könnyű sebezhetősége, az nagyon nagy presztízsveszteséget és bizalmatlanságot okoz az adott cégnek.
Mit kell még felokosítani?
Úgy tűnik, hogy egyelőre kezdi az összes nagy cég kimaxolni az okoseszközök lehetőségét. Persze mindig vannak újabb és újabb meglepő elképzelések, de a háztartási gépek piacán egyre kevesebb az olyan szegmens, ami még nem okos, ám mindenképpen annak kellene lenni. Nyilván jó lenne egy önműködős vasaló, vagy egy portörölgető robot, de ezek nem igazán életszerűek, és okosfogkefe vagy okos virágtartó cserép nélkül is boldog életet él az emberek jelentős százaléka. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy elértünk az okosotthonok maximumához. A Samsung szerint az okosotthon kialakításának a következő leginkább a kapcsolódásról szól majd, hogy mennyire tudnak kommunikálni egymással az eszközök és mennyire lehet okoshálózatokat, ezzel együtt okosotthonokat kialakítani. "Abban szerencsések vagyunk, hogy a portfóliónk lefedi gyakorlatilag az összes háztartási, szórakoztatótechnikai és mobilkommunikációs eszközt, ez pedig mindenképpen egyszerűsíti a rendszerek kialakítását. Ugyanakkor az is kiemelkedően fontos, hogy például egy okosotthon kialakításánál a rendszer kellőképpen nyitott legyen, hiszen eszünk ágában sincs korlátozni a felhasználóinkat, és az a célunk, hogy a különböző márkájú és típusú termékek is hatékonyan és gördülékenyen kommunikáljanak egymással" - biztosított bennünket Dan Harvey arról, hogy ha okosotthont szeretne, nem kell egy márka mellett elköteleznie magát.
Az IoT már az állatok között is megjelent
Okosotthona egyébként nem csak az embereknek lehet, nemrég kiderült, hogy például a Fővárosi Állat és Növénykertben is használják: a csupasz turkáló és a levélvágó hangya otthonába kötötte be a Vodafone az internetet. Nyilván egyik állat sem saját szórakoztatására használja, hanem gyakorlatilag az ő távfelügyeletükkel teszik egyszerűbbé a gondozók munkáját.
Az Afrika száraz éghajlatú területein, Szomáliában, valamint Etiópia és Kenya keleti felében élő csupasz turkáló rendkívül érzékeny a hőingásokra, ezért az állatkertben látható állatoknak is állandó hőmérsékletet kell biztosítani. De a túl erős fényt és a hangzavart sem szeretik. A terráriumokban alkalmazott IoT megoldásnak köszönhetően a gondozók azonnali értesítést kapnak arról, ha az állatok férőhelyének hőmérséklete valamilyen ok miatt eltér a kívánatostól, és még azelőtt tudnak reagálni a jelzésre, mielőtt bármilyen baj érné az állatot a rossz stressztűrő képessége miatt.
A Vodafone és a CubiLog közös rendszere működik az állatok terráriumában így érzékelők csatlakoztatásával mérik folyamatosan a környezeti paramétereket, de ugyanez a technológia épületek villamos ellátásának felügyeletére, elektromos berendezések vezérlésére, szabályozására is tökéletes. A központi egység alkalmas internet csatlakozásra, így a távoli elérés lehetősége is biztosított. Ennek köszönhetően a világ bármely pontján értesülhet rendszer aktuális állapotáról, vagyis ebben az esetben a gondozó a nyaralása alatt is megnézheti, milyen a hőmérséklet a csupasz turkálónál, ha pedig valamelyik érték a beállított kritikus szintet eléri vagy meghaladja, azonnal riasztást küld.
Pár ezer forintból is felokosíthatja az otthonát
Ha az egész IoT vagyis a "dolgok internete" dologból csak annyi maradt meg, hogy ezzel a telefonja segítségével kapcsolgathatja az olvasólámpát, akkor önnek találták ki az okoskonnektorokat. Igazán nem nagy kaland őket használni, az egész olyan, mint egy külföldi utazáshoz használatos átalakító, aminek segítségével telefonon tudja szabályozni, mikor kapcsoljon ki és be. Ez tipikusan azoknak ideális, akik munkába menet szoktak agyérgörcsöt kapni attól, hogy nem tudják, kihúzták-e a vasalót, vagy lekapcsolták-e a kávéfőzőt: ezzel a kütyüvel könnyedén ellenőrizheti, és akár ki is kapcsolhatja. Elosztót is lehet rá kötni, ebben az esetben viszont az elosztót kapcsolja majd ki, nem külön-külön a csatlakozókat. Ilyet az Aldiban például 7999 forintért szerezhet be.
