Közeledik az általános iskolai beiratkozás időpontja, akinek aktuális, most érdemes átgondolni, biztosan minden sínen van-e.
Kit?
Főszabályként azt a gyereket kell iskolába íratni, aki augusztus 31-ig betölti a hatot, aki valamilyen okból hat évesen nem megy iskolába, az legkésőbb az azt követő évben válik tankötelessé.
Mikor?
A 2017/2018. tanévre történő általános iskolai beiratkozásra az alábbi időpontokban kerül sor:
2017. április 20. (csütörtök) 8.00 – 19.00 óra között
2017. április 21. (péntek) 8.00-18.00 között
Tapasztalataink szerint - ha meg tudjuk oldani - érdemes nem reggel 8-ra odamenni tolongani, az időrend az állami iskolákban nem számít, és 11-kor vagy délután 3-kor nem lesz ott nagyjából senki, pláne a második napon nem, az első nap reggelén viszont hosszú lesz a sor.
Milyen iratokkal? (ez a hivatalosan kötelező, az adott iskola kérhet még más iratot is!)
- a gyermek lakcímkártyáját, hivatalos nevén a "személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt"
- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást (általában az óvoda adja, néha a nevtan).
Ha a körzetes iskolába visszük a gyereket, viszonylag egyszerű dolgunk van.
Ez a legegyszerűbb eset. A beiratkozáshoz a megadott napokon (április 20-21) reggel 8 és délután 7/6 között el kell menni a választott iskolába. A kötelezően szükséges dokumentumok:
- a gyermek lakcímkártyája (hivatalos nevén: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány)
- óvodai szakvélemény (hivatalos nevén: az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás), vagy nevelési tanácsadó szakvélemény
Emellett egyes iskolák kérhetik még:
- a gyerek születési anyakönyvi kivonatát,
- TAJ kártyáját
- orvosi igazolást
- szülő személyi igazolványát és lakcímkártyáját
Mindig a választott iskolát kell megkérdezni, milyen iratokat kérnek a beiratkozáskor. Az iskolában ki kell töltenünk a jelentkezési lapot, lefénymásolják a bemutatott iratokat, és meg is vagyunk, a körzetes gyereket az iskola köteles fölvenni. Elvileg, aztán ha túl sok a körzetes gyerek, akkor mégsem.
Amennyiben a választott iskola a gyermek felvételével kapcsolatban elutasító döntést hoz, a szülő a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A szülő az Nkt. 37.§. (2)-(3) bekezdései alapján jogszabálysértésre vagy érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be jogorvoslati kérelmet a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a fenntartóhoz kell benyújtani.
Ha a kerületben/közoktatási egységben másik iskolát választottunk
Ez az eset sem különösebben bonyolult, mivel adott kerületben/területen a szabályok azonosak, ezért ez csak egy picivel több mászkálást igényel.
Először a szükséges dokumentumokkal (lásd az előző pontban) el kell mennünk a körzetes iskolába, ahonnan egy kikérő papírt kapunk (esetleg csak kitöltik, de nem adják oda, hanem később postázzák), ezzel - és a többi szükséges papírral- kell átmennünk a választott iskolába.
A nem körzetes iskola a beiratkozási időszak végén, általában a második nap késő délutánján tudja megmondani, felvették-e a gyereket. A kerületek intézményvezetői ilyenkor ülnek össze, és próbálják kisakkozni, hogy mindenkinek jó legyen.
Ha egészen máshova jelentkezünk
Ez a helyzet állhat elő például, ha a bejelentett lakcímünk egészen máshol van, mint ahol ténylegesen lakunk, vagy a gyereket inkább a szülő munkahelye közelében iratnánk be, stb. Ilyenkor a helyzet annyival nehezedhet, hogy például két budapesti kerületben sem tökéletesen azonos az eljárás.
Van, ahol a kikérőpapírt le kell adni a beiratkozáskor, máshol az a szokás, hogy utólag postázzák egymásnak az intézmények, ezt érdemes előre tisztázni mindkét intézményben, nehogy pont emiatt érjen minket meglepetés.
A szükséges dokumentumok listája itt is azonos az első pontban felsoroltakkal, plusz a kikérőpapír, ha kérik/kiadják.
Kiket vesznek fel, és milyen sorrendben? És hogy ússzuk meg a sorsolást?
Ha az iskolának van körzete, akkor először a körzetes gyerekeket. Utána szoktak következni a nem körzetes testvérgyerekek, a közel lakók, a helyi önkormányzat dolgozóinak gyerekei. Utána pedig mindenki más. Túl sok jelentkező esetén az azonos kalapba tartozó gyerekek közül sorsolással döntenek.
Aki ezt szeretné elkerülni, annak érdemes utánanéznie, adott tankerületben létezik-e a "sajátos helyzet" kategória. Ezt hivatalosan így szokták megfogalmazni:
"Sorsolás nélkül lehet felvenni a halmozottan hátrányos helyzetű, vagy sajátos nevelési igényű tanulót, továbbá, akinek sajátos helyzete a felvételt indokolja."
Sajátos helyzet lehet például az, ha a messze lakó gyerek szülője a közelben dolgozik (és ezt igazolni is tudja), vagy akár az, ha a körzethatárok változása miatt a kisebb testvér már nem számítana körzetesnek, de nagyjából bármi.
Ahogy korábban egyszer már írtuk: nagyon agilis, vagy nagyon elkeseredett szülők megpróbálhatnak ezzel is kezdeni valamit, az önkormányzat nyakára járva, hogy állapítsák meg, hogy a gyerek sajátos helyzete mindenképpen indokolja, hogy pont a választott intézménybe járjon.
