Amióta Freitalban élünk, nem volt olyan hétvége, amit ne utazásra használtunk volna ki. Az elmúlt időszakban bejártuk a környéket, felfedeztük a környező városokat, várakat másztunk meg, kastélyokat csodáltunk, múzeumokat látogattunk. Eszünkbe sem jutott a nyaralás, hiszen július óta csak nyaralunk, ám amikor a Drezdában élő nővérem felvetette, csatlakozzunk hozzájuk egy Balti-tengeri pihenéshez, nem tudtunk nemet mondani.
Csomagolásnál a legfontosabb alapkérdés az volt, van-e mosógép az apartmanban. Ennél a pontnál azért többen néztek hülyének a családból, hiszen eddig bárhol is nyaraltunk, mosógép nem állt rendelkezésre. Pedig egy többgyerekes famíliának igencsak megkönnyíti az életét, fele annyi ruhával el lehet indulni, így a csomagtartóban is bőven jut hely más dolgoknak is. (Nem beszélve arról az eshetőségről, ha mondjuk repülőgéppel utazunk.) A tizenegy hónapos kislányomat sem hagytuk ki a jóból, így tudnunk kellett előre azt is, hogy az apartman biztosít-e:
- kiságyat
- etetőszéket
- bilit vagy WC-szűkítőt
Mivel nővéremék egy héttel korábban foglalták el a szálláshelyet, nem sokkal később jött is az SMS: minden adott, sőt, a tulajdonosok a gyerek biztonságára is gondoltak, a kétszintes házban a lépcső fel- és lejárókhoz babarácsot szereltettek fel. Vagyis újabb helyek szabadultak fel a csomagtartóban, juhú.
Rövid lista kisgyerekkel utazóknak
Pár nappal az indulás előtt listáztam, mik azok a dolgok, amiket viszont mindenféleképpen vinnünk kell magunkkal, ha kisgyerekkel utazunk. (Mint fentebb írtam, az utazóágy, etetőszék és a WC-szűkítő adott volt, ezek a saját listámon nem szerepeltek.)
Papírok:
- személyi igazolvány/útlevél
- Európai Egészségbiztosítási Kártya
Elsősegélycsomag:
- lázmérő
- láz- és fájdalomcsillapító gyógyszer
- allergiakrém
- rovarriasztó/rovarcsípés elleni krém
- orrszívó
- naptej
- popsikenőcs
Eszközök:
- autós nyakpárna
- körömvágó olló
- kedvenc játékok
- bébiételek
- napernyő
A szervezéskor megérdeklődtük azt is, milyen vásárlási lehetőségek lesznek a helyszínen. Így a csomagolásnál azt is figyelembe vettük, hogy van szupermarket nem messze az apartmantól, vagyis nem pakoltunk be kilószámra pelenkát, kaját, csak az útravalónak szükséges mennyiséget.
Az úticél Rügen volt, ami a legnagyobb kiterjedésű sziget a keleti-tengeri német partvidéken. Freitaltól 540 kilométert tettünk meg a Baabe nevű üdülővárosig, kétóránként pisi- és szoptatásszünetet tartva, zenét hallgatva, szendvicseket, ropit majszolva. Lekopogom, a tizenegy hónapos gyerek imád utazni, minden hiszti nélkül kibírta az utat, aminek javát ráadásul át is aludta. A nyűgösebb pillanatokra egyébként mesekönyvekkel, zenélő játékokkal, kedvenc keksszel készültünk, illetve szükségmegoldásként a tabletra telepített játékkal, ami a kicsi kedvence. Tudom, minek az ilyennek gyerek.
Ki mondta azt, hogy itt jéghideg a tenger?
Ismerőseim közül egyébként többen is rákérdeztek arra, miért nem valami melegebb éghajlatra megyünk a négy gyerekkel, a német tengerpart ugyanis hűvös, a vízben ráadásul fürdeni sem lehet, olyan hideg. Ez a közhiedelem rendesen elvette a legidősebb fiam kedvét a nyaralástól, úgyhogy számára is kellemes csalódást okozott a tény: hiába voltunk szinte az ország legészakibb részének legészakibb csücskén, igazi nyárba csöppentünk, sőt!
Korábban én azért nem szerettem a tengerparti, tóparti nyaralásokat Olaszországban vagy csak a Balatonnál, mert ha meleg volt, az elviselhetetlen forróságot jelentett, amikor késő délután lehetett csak kimenni a partra, hogy a gyerekek ne égjenek rákvörössé, vagy én ne legyek rosszul a hőségben a homokon fekve.
Ehhez képest annyira furcsa élmény volt, hogy az ember napozik a Balti-tenger homokos strandján, akár reggeltől estig, nem szakad róla a víz, a komfortérzetére még egy kis szellő is besegít, de ettől még érzi minden porcikája a nyarat. Majd felkel, sétál 30-40 métert a fenyőerdőig, ahol viszont hűvös van, meg nedves mohaszag, és alig szűrődik be valami fény. A mi apartmanunk egy ilyen helyen volt, úgyhogy szükségtelen volt a klíma, de nem is fáztunk a nyaralóban. Ja, és a víz sem iszonyúan hideg, 22 fok körül mozog.
Volt ám egyéb kellemes meglepetés is: a kétszintes házikóhoz fullosan felszerelt konyha tartozott (a hűtő, tűzhely/sütő mellett mikrohullámú sütő, mosogatógép), a fürdőszobában beépített hajszárító, szauna. Emeleten és az alsó szinten egyaránt egy-egy tévé, és ami a legtöbb helyen elképzelhetetlen: vonalas internet. Mondjuk számomra a mosógép és a porszívó jelentette a luxust, a négy gyerek mellett ezekre volt a legnagyobb szükség, na meg a konyhai eszközökre, amikben nem tudtam hiányt felfedezni. Összességében az egész apartman olyan, amibe pár bőröndnyi cuccal be lehet költözni örökre anélkül, hogy háztartási felszerelésekért kellene rohangálni.
A szűk egy hetet leginkább strandolással töltöttük, ahol a gyerekek először szembesültek a nudizmussal. Szó nincsen arról, hogy nudista strandon lettünk volna, de Németországban a normál strand is azt jelenti, hogy 50 százalékos eséllyel belelóghat a családi fotókba egy-egy pöcs, csöcs, vagy pucér segg. A gyerekek reakcióit elnézve időbe telik, míg megértik: nem az a ciki, hogy valaki meztelenül fürdik, hanem az, aki nem tud, vagy nem is akar efölött napirendre térni. A szabadságérzet egyébként leírhatatlan a magyar mentalitás után: úgy tudtam szoptatni fedetlen mellekkel a vízparton, hogy senki nem kapta el zavartan a tekintetét.
Akik a poszt után kedvet kapnának a szigethez, a strandolás mellett hozzánk hasonlóan ne hagyják ki a közeli Putbus nevű kisváros megtekintését sem, ami arról híres, hogy szinte mindegyik ház fehérre van meszelve, és rózsabokrokkal szegélyezve. De ott van például a Prora hotel is, ami a világ legnagyobb szállodája (4,5 kilométer hosszú), ahol sose laktak vendégek. Az üdülő több mint 70 éve, Hitler utasítására épült, de nem fejezték be, és soha nem látogatták vendégek. Most épp felújítás alatt áll, pöpec luxuslakásokat és nyaralókat lehet már most lefoglalni.
