Nagyobbik fiamnál annak idején oxigénhiányos állapot alakult ki, vagy szülés közben, vagy már az anyaméhben. Az egykori Schöpf-Mérei kórházban ugyanis súlyos hibát követtek el: miután elment a magzatvizem, 24 órán keresztül feküdtem a szülőszobában, oxytocint viszont csak ennyi idő elteltével kaptam, több mint egy napig vártak a szülésmegindítással. Bendegúznak látszólag semmi baja nem esett, a problémák csak később mutatkoztak: a gyerek mozgásban is jól lemaradt kortársaihoz képest, az pedig, hogy tanulási nehézségekkel küzd, figyelemzavaros és hiperaktív, már csak első osztályban derült ki.
Bendegúz az órák közti szünetekben fékezhetetlen volt, órákon csevegett, forgolódott, vagy csak kifelé bámult az ablakon, képtelen volt követni a tanárt. Fél év elteltével tanácsolta az osztályfőnöke, hogy vigyem el nevelési tanácsadóba, a gyereknek ugyanis átlagon felüli intelligenciája van, csak épp valamiért nem figyel. És nem azért, mert nem akar figyelni.
A diagnózis felállítása után iskolát váltottunk, a fiam két évig járt a speciális tanítású Gyermekház Általános Iskolába, majd sikeresen integráltuk ismét egy normál általános iskolába. Jelenleg erős közepes tanuló, de ami érdekli, abból lexikális tudása is kiemelkedő.
Aki nem szakember, vagy nincsen SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyereke, fogalma sincs arról, milyen érzés olyan megjegyzéseket hallani vagy olvasni, hogy mennyire fel van fújva a tanulási nehézség problémája, hogy régebben az ilyen gyerekeket csak rossz tanulónak, butának, lustának vagy hülyének hívták, és ez most is így lenne rendjén. Hogy a fejlesztőpedagógia csak áltudomány. A tájékozatlanság, a kirekesztéstől való félelem miatt pedig sok szülő nem fordul idejében szakemberhez, vagy egyszerűen csak nem veszi észre, elbagatellizálja a tanulási zavarokra utaló tüneteket.
Utóbbiak összeállításában egy fejlesztőpedagógus, Kelemenné Lukács Pendzsi volt segítségünkre, aki szerint semmi esetre sem szabad a probléma mellett elmenni, és érdemes akár öt éves kortól szakemberre bízni a gyerek fejlesztését, hogy az iskolai kudarcoktól megóvjuk őket.
"Óvodában, iskolában a jól felkészült pedagógus idejében felfedezi ezeket a tüneteket, és mindent elkövet a gyermek fejlesztése érdekében. Amennyiben szükség van rá, szakemberhez küldi tovább a gyermeket. Természetesen a szülő is megtehet ezt, és a kérheti gyermeke vizsgálatát a területileg illetékes nevelési tanácsadókban" - mondta Kelemenné Lukács Pendzsi.
A tanulási nehézség elsődleges tünetei
Külső megjelenés:
- Egyes kutatók véleménye szerint a genetikai alapú tanulási nehézség külső megjelenésben is felfedezhető. Jellemző a rendetlen külső, amit a gyerek nem is érzékel. Környezetük, holmijuk is rendetlen minden szülői erőfeszítés dacára.
- Egyik típusuk vékony, étvágytalan, édességben viszont mértéktelen. Durva tapintású haj, bőr a jellemző.
- Másik típusuk túlsúlyos, falánk.
Viselkedésben jelentkező zavarok:
- Akár egészen picike korban jellemzően folyamatosan „zizegnek”. Jár kezük, lábuk. Társaikat sem hagyják nyugodtan tevékenykedni.
- Alacsony a toleranciaszintjük, ezért folyton konfliktusba kerülnek gyerekkel, felnőttel egyaránt. Még az érintést is támadásnak élik meg, és visszatámadnak. Állandóan igénylik, hogy velük foglalkozzanak, „csak velük”.
- Másik típusuk a nem dolgozó. Önállóan semmit nem csinálnak. Motiválatlanak, érdektelenek.
- Közös jellemzőjük a fáradékonyság.
- Leggyakoribb jellemző a figyelemzavar. Figyelmük nehezen rögzíthető, minden inger azonnal eltereli őket, tanulásban ezért nem intenzívek. Mivel mindenre figyelnek, ezért semmire nem képesek figyelni.
- Gyakori a figyelem tapadása, nem tudnak továbblépni, témát váltani.
- A sok ingerből nem képesek kiválasztani a lényegeset, a fontosat.
- Képtelenek rendszerezni.
- Teljesítményük hullámzó.
Mozgás:
- Széles, koordinálatlan mozgás jellemzi őket. Koordinálatlan, széles mozgásukkal gyakran okoznak társaik között konfliktust.
- Finommotorikájuk fejletlen, vonalvezetésük görcsös. Ceruzafogásuk helytelen. Nem tudnak cipőt fűzni, kötni.
- Gyakran tesznek tönkre tárgyakat.
- Téri tájékozódásuk bizonytalan. Sem térben, sem síkban nem tájékozódnak jól.
- Keverik a lent, fent, jobbra, balra irányokat, ezért betűtanulásban tévesztik pl. p-b-d betűket.
- Mozdulatsort nem tudnak hibátlanul végigcsinálni.
Hallási zavarok:
- Nem tudnak hangokat differenciálni.( Óvodásoknál gyakran előforduló halandzsa szavak a versben, énekben) Nem tudják a hangok időtartamát észlelni. Keverik a zöngés-zöngétlen hangokat. Betűket hagynak ki. Tagolási nehézségeik vannak. Mindent egybeírnak, vagy a toldalékot a szótól külön írják.
- Zajban nem hallanak jól, vagy félrehallanak.
Látási zavarok:
- Alak-háttér megkülönböztetésük gyenge. Rész-egész feladtok nagy nehézséget jelentenek számukra.
- Bizonytalan formafelismerő képességük.
- Fejletlen a térlátásuk.
- Térből síkba, síkból térbe nem tudnak építeni.
- Vizuális információkat nem képesek sorba rendezni.
- Gyenge az olvasásuk. Szövegértési nehézségük van.
Nyelvi zavarok:
- Beszédhiba.
- Gyenge beszéd-artikuláció.
- Szókincsük szegényes.
- Beszédértésük, beszédészlelésük fejletlen.
- Vagy beszédgátlásuk van, vagy állandó beszédkényszerük a közlés igénye nélkül.
Cikkünk folytatásában a tanulási nehézség másodlagos tüneteiről lesz szó.
