A gyermekvállalás ideje napjainkban kitolódott, a játszótéren szembejövő negyvenöt-ötven körüli hölgyeknek már csak óvatosan gratulálhatunk az aranyos unokához, hiszen könnyen lehet, hogy az édesanyával beszélgetünk. Ugyanakkor harminc éves kor felett már egyre nehezebb spontán teherbe esni: születéskor nagyjából 300 ezer petesejtünk van, és ez a készlet szinte azonnal fogyásnak indul.
A harminc év körüli nők petesejtjeinek számában már jelentős különbségek fedezhetőek fel, egy brit kutatás szerint egyes nők milliós nagyságrendű, míg mások csupán 35 ezer petesejttel rendelkeztek. Általában ötven körül jön el az a pillanat, amikor a petefészkek kimerülnek, és nem érik meg több petesejt, de egyes esetekben ez már huszonéves korban megtörténhet. Ez a korai menopauza. Egy újonnan kifejlesztett módszer segítségével ezek a nők is képesek lehetnek gyermeket szülni.
Korai menopauza
A nők százalékánál a szokásosnál korábban köszönt be a klimax. Korai menopauzának nevezi az orvostudomány azt a tünetegyüttest, amikor a petefészkek működése már negyven éves kor előtt megszűnik. Ennek számos oka lehet: genetikai hajlam, autoimmun betegségek, dohányzás, de másodlagosan is előfordul petefészek tumorok besugárzása, kemoterápiája következtében.
A petefészkek tartalékai jelenleg egy laborvizsgálattal, az AMH (anti-müllerian hormon) kimutatásával becsülhetők fel. A korai menopauza a meddőségen kívül egyéb szövődményekkel is jár: az ösztrogénhiány miatt megnő a szívkoszorúér-betegségek, az érrendszeri problémák, a csontritkulás és a depresszió kockázata is. Ezek megelőzésére általában hormonpótló terápiát alkalmaznak.
A korai menopauzában szenvedő nők egy részénél kiszámíthatatlan időközönként azért előfordul tüszőérés, de a spontán teherbeesés esélye kevés: egy követéses vizsgálatban 13 év alatt az ilyen betegek mindössze 4,4 százaléka esett teherbe természetes úton. Kevés petesejt, ritka tüszőérés esetén a petefészkek hormonális stimulációja és mesterséges megtermékenyítés mellett lehet esély a teherbeesésre, azonban ennek sikerrátája igen alacsony.
Ha egy korai menopauzával diagnosztizált nő gyermeket szeretne, általában két lehetősége van: az örökbefogadás, illetve a donor petesejttel történő mesterséges megtermékenyítés. A kaliforniai Stanford egyetem és a japán St. Marianna egyetem kutatói új megoldással álltak elő. Módszerüknek köszönhetően már meg is született egy baba, egy másik pedig néhány hónap múlva várható.
Fagyasztás, roncsolás, visszaültetés
Kawamura és munkatársai először egereken kísérleteztek a módszerrel, majd ennek sikere után 27 korai menopauzában szenvedő nőt vontak be a kutatásba, és végezték el rajtuk a bonyolult procedúrát. Módszerük azon a megfigyelésen alapul, hogy a petefészek szövetének fizikai roncsolása egyes jelátviteli utakat gátol, illetve aktivál, ezáltal a tüszőérést fokozza.
A beavatkozás első lépéseként laparoszkópos műtéttel eltávolították a páciensek petefészkét, ezt fagyasztották, és szövettani vizsgálatnak vetették alá. A 27 minta közül 13 esetben találtak az eltávolított petefészek-szövetben használható korai petesejteket tartalmazó, hátramaradt tüszőket.
Ezeket kiolvasztották, 1-2 mm-es kockákra vágták (fizikai roncsolás), további, az érést fokozó vegyületekkel kezelték, majd a szövetdarabkákat visszaültették a résztvevők petevezetékébe. Ezután a nők a lombikprogramoknál megszokott hormonkezelést kapták.
A módszerrel végül öt páciens esetében sikerült alkalmas, érett petesejtet nyerni, ezeket mesterségesen termékenyítették meg a résztvevők férjének spermiumait használva, majd az embriókat visszaültették a méhbe. Két nő lett terhes, egyikük már 23 éves korában elérte a menopauzát, és a módszer segítségével 29 évesen egészséges babának adott életet.
Akkor többé nincs klimax?
Felmerül a kérdés, hogy ha a korai menopauzában szenvedő nőknek segít a módszer, akkor a „sima” menopauzán átesett ötven-hatvan éves hölgyek is kedvükre szülhetnek mostantól? Ha a klimax többé nem állhat az utunkba, lehet, hogy hatvan-hetven éves anyukákkal futunk majd össze a játszótereken.
Az időskori gyermekvállalást orvosi és laikus körökben is sok vita övezi: a késői terhesség több egészségügyi kockázattal járhat, valamint az sem utolsó szempont, hogy az anyuka kevesebb ideig lesz gondviselőként jelen a gyermek életében, mintha huszonévesen szült volna. Mások szerint a gyermekvállalás alapvető emberi jogunk, és nem a szülők életkora határozza meg a törődés mértékét.
Az ötven feletti korcsoportban a terhességek jelentős része saját lefagyasztott petesejt visszaültetésével, még nagyobb részük donor petesejt beültetésével történik. Ugyanakkor ellentétes példát is látni: Gianna Nannini olasz énekesnő két évvel ezelőtt, 54 éves korában adott életet kislányának, aki ugyan hormontartalmú gyógyszeres kezelést követően, de természetes úton fogant.
A kutatók szerint valószínűtlen, hogy a módszerük a valódi menopauzán átesett, ötven feletti nőknek segíthet a teherbeesésben. Egyrészt a petesejteknek az idő múlásával nem csak a mennyiségük csökken, a minőségük is változik. Egy 25 éves, korai kimaxos nőnek és egy 55 éves egészséges hölgynek lehet, hogy szám szerint ugyanannyi darab petesejtje van, de a minőségük, a sejtek egészsége között hatalmas a különbség.
Másrészt a fent ismertetett módszer csak akkor működik, ha az eltávolított petefészekben találnak néhány hátramaradt tüszőt – ha egyáltalán nincsenek, akkor nincs értelme a kezelésnek. Ugyanakkor a kutatók véleménye szerint a negyven-negyvenöt éves korcsoportban, akik még nem estek át a klimaxon, de már egyre kevesebb a spontán peteérésük, ezzel a procedúrával jelentősen fokozni lehetne a teherbeesés esélyét. A módszer egyébként jelenleg még kísérleti fázisban van, rengeteget kell finomítani, fejleszteni rajta, mire a mindennapos klinikai gyakorlatban is használható lesz.
