A következő tanévben iskolát kezdő gyerekeket április 8-án és 9-én kell beiratni a választott iskolába. Összeszedtük mi kell hozzá, hogyan történik a folyamat, és milyen lehetőségeink vannak.
A beiratkozás menete egyszerű, ha a gyereket a körzetes iskolába iratjuk, kicsit bonyolultabb a helyzet, ha nem a körzetes iskolába szánjuk, és még eggyel nehezebb lehet az ügy, ha a körzetes és a választott iskola nem egy kerületben/városban/településen van.
Ha a körzetes sulit választottuk
Ez a legegyszerűbb eset. A beiratkozáshoz a megadott napokon (április 8-9) reggel 8 és délután 6 között el kell menni a választott iskolába, a mindenhol szükséges dokumentumok:
- a gyermek lakcímkártyája (hivatalos nevén: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány)
- óvodai szakvélemény (hivatalos nevén: az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás), vagy nevelési tanácsadó szakvélemény
Emellett egyes iskolák kérhetik még:
- a gyerek születési anyakönyvi kivonatát,
- TAJ kártyáját
- orvosi igazolást
- szülő személyi igazolványát és lakcímkártyáját
Mindig a választott iskolát kell megkérdezni, pontosan miyen iratokat kérnek a beiratkozáskor. Az iskolában ki kell töltenünk a jelentkezési lapot, lefénymásolják a bemutatott iratokat, és meg is vagyunk, a körzetes gyereket az iskola köteles fölvenni.
Ha a kerületben/közoktatási egységben másik iskolát választottunk
Ez az eset sem különösebben bonyolult, mivel adott kerületben/területen a szabályok azonosak, ezért ez csak egy picivel több mászkálást igényel.
Először a szükséges dokumentumokkal (lásd az előző pontban) el kell mennünk a körzetes iskolába, ahonnan egy kikérő papírt kapunk (esetleg csak kitöltik, de nem adják oda, hanem később postázzák), ezzel - és a többi szükséges papírral- kell átmennünk a választott iskolába. A nem körzetes iskola a beiratkozási időszak végén, általában a második nap késő délutánján tudja megmondani, felvették-e a gyereket. A kerületek intézményvezetői ilyenkor ülnek össze, és próbálják kisakkozni, hogy mindenkinek jó legyen.
Ha egészen máshova jelentkezünk
Ez a helyzet állhat elő például, ha a bejelentett lakcímünk egészen máshol van, mint ahol ténylegesen lakunk, vagy a gyereket inkább a szülő munkahelye közelében iratnánk be, stb. Ilyenkor a helyzet annyival nehezedhet, hogy például két budapesti kerületben sem tökéletesen azonos az eljárás.
Mi tavaly úgy jártunk, hogy a választott iskola ragaszkodott ahhoz, hogy azonnal, a beiratkozással együtt megkapják a kikérőpapírt, (abban a kerületben, ahol ténylegesen lakunk, ez a rendszer). A bejelentett lakcímünk szerinti kerületben viszont az volt a szokás, hogy a kikérőpapírt kitöltik ugyan, de csak a jelentkezések lezárulta után postázzák el a választott sulinak. Mivel együttműködőek voltak, a szokás ellenére sikerült kikunyiznom a kikérőt, és azzal mentünk a választott iskolába.
A szükséges dokumentumok listája itt is azonos az első pontban felsoroltakkal, plusz a kikérőpapír.
Ha nem vették fel oda, ahova szántuk
Mi történik akkor, ha a gyereket nem vették fel abba az iskolába, ahová szántuk? Ez minden szülő rémálma. Ilyenkor lehetőségünk van a döntés ellen fellebbezni, ezt az iskola fenntartójánál, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatójánál tehetjük meg 15 napon belül.
Fontos tudni, hogy ha a körzetes iskolával is meg tudunk békélni, akkor semmi nincs veszve, oda mindenképpen be tudjuk iratni.
Ha viszont azt semmiképpen sem választánk, akkor érdemes B és C tervet is készíteni, és a másodikként, harmadikként választott intézmények vezetőinél is előzetesen érdeklődni. Ilyenkor az őszinteség a legcélravezetőbb: mondjuk el, hogy elsőként az A iskolába szeretnénk menni, de mivel X suli a körzetes, ahová semmiképpen sem vagyunk hajlandóak, azt szeretnénk megtudni, mennyi esélye van annak, hogy sikertelenség esetén B vagy C suliba be tudjunk kerülni.
És mindenképpen legyünk realisták, hiába szeretnénk a gyereket pont abba a szuper kéttannyelvűbe iratni, amit mindenki sztárol a kerületben, ha az egyetlen első osztályra 15 körzetes mellett még 380 jelentkező jut, akkor bizony nem sok esélyünk van, hogy pont a mi kölykünket fogják besorolni, ilyenkor legyen kéznél egy másik forgatókönyv is.
Mi alapján dönt a suli?
Az iskola köteles felvenni a körzetes gyereket. Ha a felvett körzetes gyerekek mellett maradt még hely, de többen jelentkeznek, akkor sorsolás következik.
De persze mindig van egy kiskapu, miért pont most ne lenne. így szól például a harmadik kerület tájékoztatója:
"Ha az általános iskola a kötelező (körzeti) felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, de helyhiány miatt nem tudja mindegyik jelentkezőt felvenni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete ezt indokolja. A sajátos helyzet miben létét a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg."
A sajátos helyzet egy olyan hivatkozási pont lehet, amiben azért van egy kis játéktér. Ilyenkor szokták előnyben szokták részesíteni az adott kerület (község, város, térség) lakóit, az ottani önkormányzati intézményekben dolgozók gyerekeit, esetleg a kerületben dolgozó (és azt igazolni is tudó) szülők gyerekeit. Nagyon agilis, vagy nagyon elkeseredett szülők megpróbálhatnak ezzel is kezdeni valamit, az önkormányzat nyakára járva, hogy állapítsák meg, hogy a gyerek sajátos helyzete mindenképpen indokolja, hogy pont a választott intézménybe járjon.
