Negyedik részéhez érkezett mozgásterápiákat bemutató sorozatunk. Először a HRG terápiáról írtunk, a második részben pedig a Dévény és az Ayres módszer került sorra. Ezt követte a TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) és a Delacato terápia bemutatása,
Most az állatos terápiák következnek. A lovakkal, delfinekkel végzett kezelés mellett vannak olyanok is, amelyek egy része tulajdonképpen már nem is mozgásterápia, ám mégsem szerettük volna kihagyni őket a sorból.
Mindenki hallott már a segítő állatokról, akik például mozgáskorlátozottaknak, vakoknak segítenek nap mint nap, vagy éppen eltűnt személyeket találnak meg, netán földrengések romjai alól emberéleteket mentenek. Az ő munkájukat a legtöbb ember ismeri, hallott róluk vagy látta a tévében, azonban az állatokkal való terápiás célú foglalkozások még nem annyira ismertek.
A háziállatok jelenléte, a velük való foglalatosság pozitívan hat ránk, ezt nem is kell különösebben ecsetelni. Tudományosan is bizonyított tény: jelenlétük csökkenti a vérnyomást és a pulzusszámot, oldja a feszültséget, a szorongást, de az állatok kapcsot jelentenek a külvilággal is. Elég csak arra gondolni, mennyi mindent tanulhatunk rendszeres kutyasétáltatás során: például nyitottságot (embertársainkkal szóba elegyedünk) és szociális érzékenységet (összeszedjük a kutyapiszkot, hogy másoknak ezzel ne okozzunk kellemetlenséget).
Az állatokkal való játék során boldogsághormon (endorfin) szabadul fel, ami fájdalomcsökkentő, immunerősítő hatással is bír.
Az állatterápia, mint oly sok tudományos felfedezés, a véletlennek köszönheti, hogy mára tudatosan alkalmazott módszerré vált. A hatvanas években Boris Levinson gyerekpszichológus észrevette, hogy amikor nála volt a kutyája, sokkal hatékonyabban tudta végezni a munkáját, mivel a kis páciensei is sokkal jobban figyeltek rá, nyitottabban kommunikáltak. Ezt felismerve a későbbiekben már tudatosan vitte magával ebét, aki feloldotta az orvos-beteg közötti gátat, és megkönnyítette a terápiát. Mára már egyre több országban terjedt el az állatok pszichoterápiás alkalmazása elsősorban gyerekek, mozgáskorlátozottak, értelmi fogyatékosok, idősek és érzelmi problémáktól szenvedők körében. Magyarországon is sikeresen alkalmazzák az állatterápiát, évről-évre egyre többen.
Az állatok terápiás célú szolgálata kétféle lehet. Az egyik az állatasszisztált látogatás/alkalmazás (AAA), ami lényegében az állat okozta örömszerzést, a szeretetet jelenti, például akkor, amikor állatokkal látogatnak el egy idősek otthonába, ahol kis boldogságot csempésznek az unalmas hétköznapokba.
A másik az állatasszisztált terápia (AAT), amelynek célja egy kiinduló állapotból való elindulás, fejlődés, tudatos menete és célja van fizikai, érzelmi, szociális vagy kognitív területen. Ennek a foglalkozásnak kerete (üdvözlés, munka, elköszönés) van, amit rendszerint dokumentálnak (pl.: videó felvétellel), hogy a változás nyomon követhető legyen.
Kutya, macska, ló, madár, hüllő. Vagy akármi
Az állatterápiában bármilyen barátságos, türelmes állat részt vehet, legyen az kutya, macska, ló, delfin vagy éppen egy leguán. Ha képes bizalmat kelteni, akkor mindegy, hogy milyen fajról, fajtáról van szó.
Terépiás célokra olyan állat "alkalmas", aki maga is igényli az emberek törődését, szereti, ha foglalkoznak vele, és nem érzi tehernek, ha idegenek simogatják. Fontos az is, hogy elviselje, ha akaratlanul fájdalmat okoznak neki. A gazdájával kölcsönösen jól kell ismerniük egymást, kutyáknál szigorú feltétel az engedelmesség, a szófogadás. Természetesen egészségesnek, ápoltnak kell lennie minden terápiás állatnak, és nem árt az sem, ha puha, simogatnivaló bundával rendelkeznek. De persze van, akinek egy hüllő simogatása okoz örömet.
A legkézenfekvőbb terápiás állat a kutya, hiszen több ezer éve az ember hűséges társa, könnyen leolvassa a nonverbális jeleket, lesi minden kívánságunkat, és nagyon szeret az emberek közelében lenni. Már fiatalkorban el kell kezdeni a kiképzést, agressziómentes, kiegyensúlyozott, bátor, barátságos és tanulékony állatokkal.
A lovakat is többféleképpen lehet bevonni az állatterápiába. Egyfelől önmagában jelenlétükkel, simogathatóságukkal, a velük való törődés lehetőségével (pl.: lekefélés, sétáltatás) teret engednek a nyitottságnak, érdeklődés felkeltésének, a nagy állattól való félelem leküzdésének, az önbizalom növelésnek, a felelősségérzetnek stb., s ezzel mentálisan, szociálisan és a kommunikációs szinten is fejlődést válthatnak ki.
A másik lehetőség a Hippoterápia, amely orvosi javaslatra történő neurofiziológiai gyógytornakezelést jelent a lovon ülve, miközben a ló sétál. A lovat szőrén megülő ember gerincére, csípőcsontjaira, és ezáltal lényegében az egész testére olyan impulzusok hatnak, amely javítja az egyensúlyérzéket, az izmok aktivizálódnak, vagy a túl merev izmok éppen, hogy ellazulnak, az agy is ingerlődik, ezáltal fejlődik. A terápia mindig orvos diagnózisa alapján, és ajánlása szerint gyógytornász-hippoterapeuta vezetésével zajlik.
A delfinterápia a nyolcvanas években nyert tudományosan is megalapozottságot, amikor is a delfinekkel úszó emberek agyhullámait vizsgálva kimutatták, hogy a folyton mosolygónak tűnő tengeri emlősök hallható hangjai és a nem hallható ultrahang hullámai pozitívan hatnak az emberi agyra és az idegrendszerre. Más kutatások szerint a delfinek felismerik a terhes nőket, érdeklődnek irántuk, valamint jelenlétük még a magzatra is pozitív hatással bír.
A delfinterápia híveinek mára már nem kell feltétlenül a távoli USA-ba utazni, ha delfinasszisztált terápián (DAT) szeretnének részt venni, de ettől ez még nem tartozik az olcsó, vagy könnyen elérhető kezelések közé. A világhírű floridai Dr. Nathanson kutatásai, módszere és munkássága nyomán számos terápiás központ alakult szerte a világon. Például Törökországban (Antalyai Delfinközpont), ahol általában 10 napos terápia keretében más módszerek mellett (pl.: hippoterápia, craniosacralis) is sor kerül a delfinekkel való találkozásra.
Kinek ajánlott az állatterápia?
Bár mindenkire jó hatással vannak ezek a foglalkozások, találkozások, de terápiás céllal széles körben mentálisan sérült gyerekeknél, felnőtteknél (pl.: autizmus, Down szindróma, értelmi fogyatékosság), érzékszervi betegségeken szenvedőknél (pl.: látássérültek), viselkedészavaros (agresszió, beilleszkedési zavar, figyelemzavar, felelőtlen gondolkodás), vagy mozgásszervi betegségségeknél alkalmazzák. Továbbá segít a lelki problémák leküzdésében depresszió, gyász, válás, önértékelési zavar, félelem, szorongás előfordulásakor vagy a szenvedélybetegségek leküzdésében.
Mennyibe kerül?
A kisállat-, kutya-, és lovas terápiás foglalkozások alapítványon keresztül, önkéntes alapon működnek, tehát mondhatni, hogy ingyenesek, de aki tudja, az támogathatja őket a számlaszámukra utalt tetszőleges összeggel, és/vagy nekik ajánlhatja 1% adóját. A delfinterápia annál húzósabb, nálunk is hirdetik, például egy 14 napos turnus, 10 napos terápia csomaggal Törökországban szállás és utazás nélkül egymillió forint körül van.
Kihez forduljunk?
Magyarországon az első állatterápiával foglalkozó csoport, a Tetra Állatterápiás Csoport 1999 óta működik. Mára mintegy harminc önkéntessel, 35 kutyával és 10 egyéb állattal segítenek kórházakban, korai fejlesztő központokban, idősek otthonában, elmeszociális intézményekben, óvodákban, iskolákban, különféle gyógypedagógiai intézetekben, művelődési házakban, és a látogatói, illetve terápiás programok mellett rendezvényeken, különféle ismeretterjesztő előadásokon, hazai és nemzetközi konferenciákon vesznek részt.
További kisállat és kutyaterápiás alapítványok:
Pacsi Alapítvány (Debrecen), Kutyával az Emberért Alapítvány (Budaörs), Négylábúak az emberért Közhasznú Alapítvány (Sé), Négylábú doktorok Közhasznú Alapítvány (Veszprém), "Mondjunk mancsot!" Terápiás és Segítőkutyás Közhasznú Egyesület (Eger), Csodakutya Alapítvány (Debrecen), Mancsos Segítőtársaink Alapítvány (Budapest)
A terápiás lovaglással foglalkozó szervezetek listája pedig ezen a linken érhető el.
