„Mikor Manócska még a pocakomban volt...” – sokaknál kiveri a biztosítékot, amint az anyuka negédes mosollyal néz le gyerekére és bárgyú mosollyal az arcán gügyög neki. Később ez a baba fog tejcikét szopcsizni a ciciből, ha nincs elég tejcsi, akkor kap tápit, bár attól nehezen fog tudni kaksizni, a popikáját pihe-puha popsitörlővel törölgetik és megsimizik buksiját, ha elesik és bibis lesz a lába. Idegesítő "anya-nyelv".
Összegyűjtöttünk néhány gagyogást, amely csípőből jön az anyukáknál és bicskát nyitogat másoknál. A lista tetszőlegesen bővíthető.
- tejci
- szopcsi
- tápi
- babóca
- pocaklakó
- kaksi
- hamizik
- alukál
- kajcsi
- manó
- fürcsi
- babaruci
- rugi
- édibédi
- naci
- üccsi
- babuci
- csücsükél
Na jó, valljuk be, kevés olyan anyuka van, aki – főleg az első hetekben-hónapokban – ne gügyögne ösztönösen a babájának két hanggal magasabban, nyávogva, elnyújtott magánhangzókkal és a fentebb sorolt kifejezéseket használva. Én is lemegyek hülyébe, ha egyedül vagyok. De a játszótéren azért megpróbálok felnőttként viselkedni és a felnőtt nyelvet használni. Nem mindenki nézi jó szemmel, ha anyuka gügyögve kommunikál a gyerekével mások előtt: „Cicukám, gyere ide anyucihoz, adok neked vizecskét, mert a buksikád is izzad és a kezecskédet is meg kell törölni.”
Van, aki szerint a gügyögés csak a felnőtteknek jó, a babának nem,
ám egyes kutatások szerint a dajkanyelvre szükség van, ugyanis a gyermek nyelvkészségét fejleszti, valamit segíti az érzelmi kötődés kialakulását. Úgyhogy hajolj a kiságyba bátran és denevérhangon, széles mosollyal arcodon köszöntsd a gyermeket: „Felébredtél, cuncimókus? Szééépeket álmodtál?” Az aggódó anyósnak meg mondd meg, hogy a gügyögés igenis fontos és nyugtasd meg, hogy majd az irodában felnőttként fogsz viselkedni, ha arra kerül a sor. Csak ne felejtsd el, hogy kell.
