Sok embert lehetne zavarba ejteni egy olyan kéréssel, hogy nevezze meg a Zempléni-hegység legszebb pontját. A Bodrog és a Hernád folyók által határolt, a Nagy-Milictől Tokajig húzódó terület ugyanis telis-tele van különlegességekkel, amolyan bakancslistás helyekkel. Például ezekkel.
1. Híres várak egy kupacban
A festői boldogkői csak az egyik a Zemplén híres várai közül, amely egyébként az Országos Kéktúra egyik állomása is. Ott van még Magyarország legkorábbi kővárainak egyike, a 13. század elején épített füzéri vár, karnyújtásnyira tőle, 639 méteren pedig a folyamatosan épülő és szépülő regéci vár, valamint a Várhegyen álló sátoraljaújhelyi is, amely első okleveles említése 1261-ből való. Itt, a Zemplénben található a vármegye legfiatalabb vára, a 16. század végén kialakított szerencsi, és az ország talán leghíresebbje, a sárospataki Rákóczi-vár, amely a magyar nemzeti örökség része.
2. Kőkapu
A Zemplén természeti szépségei közül mindet megemlíteni nem is lehet, de kiemelni jó párat mindenképpen fontos.
A festői szépségű Kőkaput például, amely gyalog, autóval, biciklivel is megközelíthető, de a legnagyobb élmény mégiscsak az, ha Pálházáról kisvasúton vonatozunk a Zemplén „belsejébe”, Rostalló irányába.
A nagyjából félórás út után leheveredhetünk a békésen pihenő, kőkapui csónakázótó partján, amely mellett egy sziklaszirten magasodik a 19–20. század fordulóján, svájci vadászkastélyok mintájára épült kőkapui vadászkastély. Az itteni környezet nemcsak azért csodás, mert beleszippanthatunk a hamisítatlan, illatos és friss zempléni levegőbe, hanem azért is, mert itt térerő sincs – nem kell tehát attól félnünk, hogy a telefon belecsipog a csendünkbe.
3. Megyer-hegyi Tengerszem
Olyan, mint a Sárospatakhoz tartozó Megyer-hegyi Tengerszem, nincs még egy Magyarországon. Bár a neve tengerszem, valójában azonban egy egykori malombánya „gödre”, amelyet magáévá tett a természet.
Az itt összegyűlt csapadékvizet – amely mélysége helyenként a 6,5 métert is elérheti – a tengerszem 70 méteres falai ölelik körbe.
Csodás kirándulóhely, amelyet Károlyfalva és Sárospatak-Botkő felől is meg lehet közelíteni.
4. Sátoraljaújhelyi kalandpark
A Zemplén szívében található egy olyan kalandpark is, amely egyszerre két leget is a magáénak tudhat.
Sátoraljaújhelyen működik ugyanis Magyarország leghosszabb, 1332 méter hosszú ülőszékes libegője, és a maga 2257 méteres hosszával itt van hazánk leghosszabb csövön rögzített bobpályája is.
Bár megunni nem nagyon lehet a kalandozást, ám ha egy kis nyugalomra váltanánk, a csúszás és robogás után felsétálhatunk a Magas-hegy tetején álló kilátóhoz. Innen egy kellemes séta a Világörökség részévé nyilvánított, 5 hektár felszín alatti, több mint 10 kilométer hosszú Ungvári pincerendszer.
5. Hercegkúti pincesorok
Ma már a Tokaj-Hegyalja szimbólumának számítanak a Sárospatak szomszédságában található hercegkúti pincesorok. A 195 pincéből álló Kőporosi- és a Gombos-hegyi pincesorok a népi építészet remekei, amelyek 2002-ben felkerültek az UNESCO világörökségi listájára is kultúrtáj kategóriában. A látvány önmagáért beszél.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
6. Telkibánya
A felsorolásból nem hagyhatjuk ki Telkibányát sem, amihez még csak hasonló sincs az országban. Kevesen tudják ugyanis, hogy a település egykor Magyarország aranytermelésének csaknem egyharmadát adta. A nagy múltú arany- és ércbányászatáról híres, körülbelül 500 lelkes községet már a 13. században is bányatelepként említették, egy századdal később azonban bányavárossá lett. Noha ma már nincs itt aranybányászat, aranybányatúrán azért még részt vehetünk, amelynek során bekukucskálhatunk egy középkori bányajáratba. A festői helyen egyébként már önmagában az is nagy élmény, ha csak sétálunk a környéken. És közben nem árt, ha felkészülünk: utunk során megannyi ásványt gyűjthetünk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
