pisai ferde torony

Egy figyelemre méltó tervezési hiba miatt a pisai ferde torony Olaszország egyik legikonikusabb látványosságává vált. A román stílusú harangtorony dőlésszöge jelenleg közel 4 fok, így a tetején közel négy méterrel tér ki a függőlegestől, és az egyik oldala 84 centivel magasabb, mint a másik. Évekig nem tudták pontosan megmagyarázni, hogyan maradhatott állva, különösen annak fényében, hogy több erős földrengés is megrázta a térséget az évszázadok során. 

A pisai ferde torony építése

Az építése 1173-ban kezdődött, eredetileg harangtoronynak tervezték, azonban, amikor a második emelet elkészült, süllyedni kezdett. Nem sokkal később Pisa köztársasága háborúba keveredett Genovával, Luccával és Firenzével, ezért az építkezést megszakították. Egyes szakértők úgy vélik, hogy ha nem álltak volna le a munkálatok, és a talajnak nem lett volna ideje megszilárdulni, a torony összedőlt volna. 

Több mint 5 évig nem történt semmi, majd amikor 1178-ban újból felvették a fonalat, és elkészült a harmadik emelet, dőlni kezdett. Emiatt az építkezéseket 100 évre felfüggesztették. A városvezetés úgy döntött, hogy a Genovával folytatott háborúra összpontosít, és reménykedtek, hogy időközben a talaj megszilárdul.

100 év után Giovanni di Simone mérnök irányításával folytatódtak a munkálatok a tornyon, ami ekkor 0,2 fokkal északnyugatra dőlt. Próbálták kiegyensúlyozni, de ezzel csak azt érték el, hogy az elhajlás iránya dél felé változott. Az építkezés folytatásával a dőlés is egyre nagyobb lett. Di Simone megkísérelte egyenesbe hozni a tornyot azzal, hogy az egyik oldalon magasabb emeleteket épített, de az extra súly tovább süllyesztette az alapokat.

A ferdeséggel nem törődve a 14. század második felében egy 7. emelettel, valamint harangszobával bővült, 1372-ben befejeződött az építkezés, majd a 19. századig magányosan állt. 1838-ban Alessandro Della Gherardesca építész ösvényt ásott az aljába, hogy az emberek megcsodálhassák a bonyolultan kidolgozott alapot. Emiatt még jobban megdőlt.

Megmenthető a pisai ferde torony?

A torony stabilizálása érdekében a mérnökök különböző módszereket próbáltak ki, például ólomsúlyokat helyeztek az alaphoz, és állványokat szereltek a leggyengébb részekre. Az 1990-es évekre azonban a dőlés elérte az 5,5 fokot, ami már kritikus volt.

Az 1990 és 2001 közötti restaurációs munkák során a torony északi oldalán földet távolítottak el, aminek hatására fél fokkal csökkent a dőlésszög. 2008-ban a tudósok bejelentették, hogy a torony mozgása leállt. Majd egy 2013-as mérés még kisebb dőlésszöget állapított meg, ami az épületen végzett utolsó munkálatok következménye lehetett. A kiegyenesítés kezdettől fogva nem volt cél, hiszen ferdén lett nevezetes a torony.

Miért nem dőlt össze a ferde torony?

Hogyan lehetséges, hogy áll még a torony, amikor legalább négy erős földrengés megrázta, mióta felállították?

Egy kutatás szerint az ellenálló képessége egy úgynevezett dinamikus talaj-szerkezet kölcsönhatásnak köszönhető. A Bristoli Egyetem építőmérnöki tanszékének professzora szerint éppen az a talaj, amely a torony dőlését és az összeomlás veszélyét okozta, segített túlélni a földrengéseket. Vagyis a torony magassága és szilárdsága, valamint a talaj puhasága együtt azt eredményezi, hogy földrengéskor a talajmozgással az építmény nem rezonál, ellentétben az épületek legtöbbjével.

Az elmúlt kétszáz évben azonban számtalan beavatkozás éppen ezt a laza talajt igyekezett megszilárdítani, hol lecsapolással, hol betonozás által, ezért a korábbi négy földrengéshez képest már más fizikai körülmények között érnék a földmozgások a tornyot.

A lehetséges problémák ellenére a mérnökök arra számítanak, hogy a híres szerkezet még legalább 300 évig stabil marad. Addigra újabb beavatkozásra lehet szükség, de valószínűleg a rendelkezésre álló technológia sokkal fejlettebb lesz, így további évszázadokig épségben megőrizhető az építmény.

Nemcsak Pisa jelképének története izgalmas. Egy másik város ikonikus szobra egy boszorkány átkáról lett ismert. Olvasd el a részleteket az alábbi cikkünkben.