A break gyökerei a hiphop zenei stílusra és az 1970-es évekre vezethetők vissza, ugyanis ekkor vált népszerűvé mint tánc a New York Bronx negyedében megrendezett házibulikban. A táncstílus kezdetben szelídebb mozdulatokból állt, majd egyre több akrobatikus elemet, mutatványt tartalmazott.
Az önkifejezés és a kreativitás tánca
A breaktánc az 1980-as években nemzetközi nyilvánosságot kapott olyan zenei videók és filmek révén, mint a Flashdance (1983), a Breakin' (1984) és a Beat Street (1984). A jelenség ekkor kapta a „breaktánc” elnevezést. Az úgynevezett breakerek azonban soha nem nevezték táncnak azt a mozgásformát amit űztek.
A tánc mindig mentes volt mindenféle kötöttségektől.
Általában közönség előtt adták elő, akik összegyűltek egy körben, miközben valaki szabad stílusban breakelt a kör közepén.
A breaknek két fő formátuma volt: a csapatversenyek és az egyéni megmérettetések. Mindkettő lehetőséget adott az egyéniség, a kreativitás és az önkifejezés kibontakoztatásra. A break a gördeszkázáshoz vagy a szörfözéshez hasonlóan napjainkra sporttá fejlődött, ám a versenyzési feltételek ez idáig nem voltak adottak.
A Táncsport Szövetség a breaket csak 2018-ban fogadta el hivatalosan is versenyszámként.
Így lett olimpiai sportág
Az Olimpiai Agenda 2020 elnevezésű program a Nemzetközi Olimpia Bizottság (NOB) által megalkotott stratégiai program, amely három pillérre támaszkodva újítja meg az olimpiai mozgalmat. Az egyik a hitelesség, a másik a fenntarthatóság, a harmadik pillér pedig az a kezdeményezés, mellyel vonzóbbá tehető a fiatalok körében az olimpia.
Ebbe a hosszú távú elképzelésbe jól illeszkedik a break, melynek elengedhetetlen eleme a kreativitás, és nem elhanyagolható tény, hogy könnyen kivitelezhető, hiszen nincs szükség hozzá különleges eszközökre vagy felszerelésre.
Fontos továbbá azt is megjegyezni, hogy a rendező ország ragaszkodásának köszönhetően került be a break a 2024-es párizsi olimpia repertoárjába. A szokásos olimpiai alapprogramon kívül ugyanis minden olimpiát rendező országnak öt további helye van, melyeket az általuk kedvelt sportágakkal tölthetnek fel. A 2020-as tokiói játékokon a japánok kedvence volt a karate, a gördeszka, a baseball és a softball.
Már tudni lehet azt is, hogy 2028-ban, Los Angelesben az amerikai futball egyik változata, a zászlófoci, a lacrosse, a krikett és a squash lesz a favorit. Megeshet, hogy a 2024-es párizsi olimpia lehet az egyetlen alkalom, amikor a break mint sportág szerepel az ötkarikás játékokon. Bár a Táncsport Szövetségnek eltökélt szándéka, hogy 2032-ben ismét visszatér majd a break a világjátékokra.
Mit fogunk látni Párizsban?
Ahhoz, hogy valóban értsük majd, mi is zajlik a „táncparketten”, számos új kifejezést kell megtanulnunk, ha még soha nem követtünk nyomon egyetlen breakversenyt sem. Az olimpiai megmérettetés egyénileg történik majd, amikor 16 B-fiú és 16 B-lány versenyez majd egymással. A három részből álló selejtezőn olyan kvalifikált sportolók vehetnek részt, akik már bizonyítottak világ- és kontinensbajnokságon.
A verseny változatossá tétele érdekében a NOB országonként legfeljebb két B-fiú és két B-lány versenyző indítását engedélyezi, valamint két helyet biztosít a kisebb, feltörekvő nemzetek számára.
Mint minden kreatív sportágban, itt is vannak elkerülhetetlen kérdések a pontszerzéssel kapcsolatban.
Ilyen például, hogy milyen jelentőséget kap majd a szubjektivitás. A hagyományos breakversenyekkel ellentétben nem három vagy öt, hanem kilenc bíró vezeti majd a versenyeket, hogy minél kisebb teret kapjon az értkelés során a szubjektivitás és a hibázás lehetősége.
A bírák hat kritérium alapján döntik majd el, kik lesznek az egyes versenyek győztesei. Ez pedig a kreativitás, az egyéniség, a technika, a változatosság, az előadásmód és a muzikalitás. Ez utóbbi azért lesz nagyon fontos, mert a versenyzőknek egy ismeretlen zeneszámra is táncolniuk kell majd.
A break egyediségét jelenti továbbá, hogy ez az egyetlen olyan sportág, ahol a bíróknak is teljesíteniük kell a sportolók és a nézők előtt, még a verseny megkezdését megelőzően.
Ennek a gesztusnak szimbolikus jelentősége van, amely kifejezi a versenyzők és a bírák break iránti szenvedélyét. A tervek szerint a breaktáncosok augusztus 9-én és 10-én mérik össze tudásukat az olimpián.
Ma már nem is gondolnánk, micsoda indulatokat szült a 19. század végén és a 20. század elején, hogy a nők is kedvet kaptak a biciklizéshez. Ha szeretnéd tudni, hogyan fejlődtek a női sportok, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
