Ilyen tájat csak hat helyen találunk a világon: Magyarországon van az egyik

GettyImages-835097538
Olvasási idő kb. 4 perc

A Kékes a Mátra és egyben Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, amelynek magassága 1015 méter – ezt már iskoláskorunk óta, álmunkból felébresztve is tudjuk, nem igaz? A Mátra azonban nem csak ennyi, a Mátra ennél is több: telis-tele olyan különleges helyekkel, amelyek ősszel a legjobb úti célok lehetnek.

Ha nincs még programod az őszre, akkor lehetséges úti célként már most érdemes elgondolkodni a Mátrán. Egyfelől azért, mert az őszi erdőiben tett séták élménye egy életre megmarad, másfelől pedig azért, mert ezernyi különlegességet, mi több, titkot rejt – ezekből gyűjtöttünk most össze egy csokorra valót.

A rejtélyes Gabi-halála

Ma is sokak számára ismeretlen a 772 méteren található Gabi-halála, amely, bármelyen hihetetlen is, egy létező hely, méghozzá egy karnyújtásnyira a Kékestetőtől. Gabival kapcsolatban két legenda is él: az egyik szerint a nő egy eltévedt síelő volt, aki a mostani emlékhely környékén fagyott meg, a másik szerint viszont Gabi nem más, mint egy egykori parádi favágó, aki megbokrosodott lovával együtt veszett oda egy szakadékban.

Noha az igazságot pontosan senki sem tudja, annyi biztos, hogy a hely már az 1930-as térképen is a mostani nevén szerepelt.

Kazár: mintha a Holdra lépnénk

Aki valaha járt Kazáron, az sosem felejti el a település legnagyobb különlegességét, a falu feletti erdőben található, 20 millió éves riolittufa eróziót.

A védett természeti értéket leginkább a holdfelszínhez szokták hasonlítani, de ahhoz az égitesthez természetesen semmi köze.

A szemet gyönyörködtető geológiai képződmény valójában a Mátra vulkáni kitörései során szétszóródott anyagának a maradványai, amelyet az idők során megmunkált a víz.

E tájra különösen legyünk büszkék, ugyanis ehhez hasonlóról a világ csupán hat helyén tudnak, a legközelebb a törökországi Kappadókiában. 

Török lábnyom

Izgalmas őszi program lehet megkeresni a Nyugati-Mátrában található, igencsak rejtélyes török lábnyomokat.

A nagyjából 10-12 centiméter mély, egymással párhuzamosan álló, miocén korú vulkáni tufába faragott lábnyomokról senki sem tudja, hogy tulajdonképpen mik és hogyan keletkeztek, de meséket már szőttek róla.

A legenda szerint a lábnyom nem másé, mint azé a még az Oszmán Birodalom idején strázsáló török őré, aki annyit állt ezen a helyen, hogy kikopott a talaj.

Az Apáca- és a Barát-szikla

A hátborzongató hírű siroki vár tetejéről letekintve két magányos sziklát pillanthatunk meg a lábunk alatt. A különös képződmények ugyancsak vulkáni működés következményei, az Apáca- és a Barát-szikla alakját a tűzhányó kráteréből kiszóródó riolittufa formálta, amelyre vulkáni bombák hullottak. Természetesen nem is lenne annyira érdekes a történetük, ha nem fűződne ezekhez is valamilyen legenda. Úgy tartják, hogy a két szikla egy apáca és egy szerzetes, akik azért váltak kővé, mert egymásba szerettek.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek