Tudtad-e, hogy a világon kétmilliónál is több lakatlan sziget létezik? Közülük sokat használnak mezőgazdasági és ipari célokra, de van olyan is, amelyet különféle vadon élő állatfajok uralnak és használnak például költő- vagy szaporodóhelyként. Bár a lakatlan szigetekről legtöbben valamiért azt gondoljuk, hogy egytől egyig hátborzongatók, meglepő módon van, amelyik igazi földi paradicsom és nagyszerű turisztikai látványosság.
1. Devon-sziget, Kanada
A kanadai Baffin-öbölbeli Devon-sziget a világ legnagyobb lakatlan és egyben a világ 27. legnagyobb szigete, 54 ezer négyzetkilométeres területével majdhogynem akkora, mint Horvátország. A sziget talaja szinte egész évben fagyott marad, különösen a sziget keleti harmadában, amelyet tartósan úgy 500-700 méter vastag jégsapka borít.
A nyár csúcsán, nagyjából 45-50 napig marad csak hómentes a talaj, amin nem is csodálkozhatunk, hiszen a nyári hőmérséklet alig emelkedik 8 Celsius-fok fölé, az évi középhőmérséklet pedig –16 Celsius-fok.
Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Devon-sziget egy kopár, fagy által összetört sziklák uralta pusztaság, amelyen se növény, se állat nem él.
Ennek ellenére a kutatók számára a Föld egyik legérdekesebb helye, hiszen sivatagi környezete és zord éghajlata nagyon hasonlít a marsi viszonyokra.
A sziget éppen ezért lett a Haughton Mars Project (HMP) nevű nemzetközi kutatási projekten dolgozók „otthona”, hiszen kitűnő terep a különféle berendezések tesztelésére és a Marsra irányuló utazási küldetések szimulálására.
2. Clipperton-sziget, Franciaország
A Clipperton-sziget már nem ilyen hatalmas, a Franciaország külbirtokának számító korall-atoll ugyanis mindössze 7 négyzetkilométer.
A Clipperton-atollt alkotó vulkán egyetlen maradványa még ma is látható, amely nagyjából 30 méterre emelkedik ki a sziget többi részéből.
A Csendes-óceán keleti részén található szigetnek már a második világháború óta nincs állandó lakosa, élet is csak akkor van a környékén, amikor a francia haditengerészet ellenőrei, halászok, filmesek vagy kutatók látogatnak el a területre.
3. Okunoshima-sziget, Japán
Noha emberek nem is lakják, mégsem teljesen lakatlan a japán Okunoshima-sziget. A Kelet-Hirosimában található, főleg Nyúl-szigetként emlegetett kis enklávé ugyanis több mint ezer, erdőkön és mezőkön kóborló nyúl otthona.
Nem is csoda, hogy a szárazföldtől mindössze 15 perces kompútra található sziget a világ minden tájáról érkező turisták kedvenc célpontja.
Úgy tartják, hogy aki felkeresi e helyet, annak szerencsés és bő gyermekáldásban lesz része.
4. Phoenix-szigetek, Kiribati Köztársaság
A Kiribati Köztársaság részét képező Phoenix-szigetek nyolc atollból és két víz alatti korallzátonyból áll, amelyek a Csendes-óceán középső részén fekszenek. A mintegy 120 korallfajnak és több mint 500 halfajnak otthont adó szigetcsoport a több mint 408 ezer négyzetkilométer védett területével a világ egyik legnagyobbja. A Kantonon kívül mindegyik sziget lakatlan, ám valószínűleg nem volt ez mindig így.
Egyes bizonyítékok szerint ugyanis valaha volt emberi élet ezeken, de az elszigeteltség miatt az emberek kihaltak vagy elvándoroltak.
5. Ball's Pyramid, Ausztrália
Egy ugyancsak 6,4 millió évvel ezelőtti vulkáni maradvány a csendes-óceáni, 572 méter magas és 1100 méter hosszú Ball’s Piramyd is. Az Ausztrália partjaitól nem messze található káprázatos képződményt folyamatosan alakítja a szél és a víz, utóbbi miatt viszont annyira „haragos”, hogy nehéz megközelíteni. Noha 1986-ban megtiltották a szigetre való belépést, szigorú feltételek mellett később engedélyezték a sziklamászást. Úgy tűnik, hogy e „sziget” teljesen élettelen, ám épp ez a hely ad otthont a világ legritkább rovarának, a Lord Howe-szigeti botsáskának.
6. Maldív-szigetek, Maldív Köztársaság
Ugyan az Indiai-óceánban található Maldív-szigetek 1190 szigetből áll, ezek közül csak 187-et laknak a helyiek, és körülbelül 800 sziget még lakatlan, no és a tiszta, kék óceánjával, valamint fehér homokos partjával mind lenyűgöző. Éppen ezért fejlesztettek üdülőhelynek 88-at tökéletes menekülésre vágyók számára.
7. Jaco-sziget, Indonézia
Az indonéziai Timor-sziget keleti végénél fekvő Jaco-sziget egy alacsonyan fekvő, alig 11 négyzetkilométer területű sziget, amelynek maximális tengerszint feletti magassága körülbelül 100 méter. A főként trópusi erdővel borított, növényzettel és homokos strandokkal szegélyezett, korall-lerakódásokból kialakult lakatlan szigetet a helyiek szent földnek tekintik, ennek ellenére nincs elzárva a turisták elől.
Van azonban néhány szabály, amelyet be kell tartaniuk: csak a halászokkal együtt, a szárazföldtől elválasztó, sekély csatornán mehetnek a szigetre, ahol nem szabad viszont táborozniuk és ott éjszakázniuk sem.
A változatos madárpopulációknak otthont adó terület felkerült a fontos madárvédelmi területek listájára.
8. Aldabra-atoll, Seychelle Köztársaság
A magyarok által is imádott Seychelle-szigetek egyik külső szigete, az Aldabra egy nehezen megközelíthető hely, és lakatlan, sőt, a távolsága és az elzártsága miatt az atoll létezésének nagy részében emberileg érintetlen maradt.
Az Aldabra a világ egyik legnagyobb atollja, és az evolúciós és ökológiai folyamatok tanulmányozásának az egyik legfontosabb természetes élőhelye.
Itt lelhető fel ugyanis a világ legnagyobb óriásteknős-populációja – mintegy 152 ezer példányuk él csak ezen a szigeten.
9. Antipodes-szigetek, Új-Zéland
Az UNESCO világörökségi listáján szereplő, új-zélandi Antipodes-szigetek a világ egyik legvarázslatosabb helye, egy természeti rezervátum, amelybe csak kivételes esetekben lehet belépni.
Fontos madárvédelmi területnek minősítették ugyanis, miután megannyi tengeri madárfaj költőhelye.
A vulkanikus szigetek a hideg és a területre jellemző szél miatt meglehetősen barátságtalanok, ezért senki nem is lakja. A szigetekről egyébként nemcsak a szépségük, hanem a tragédiáik miatt is sokat lehetett hallani: 1999 júniusában hajótörés következtében két ember is életét vesztette.
10. Tetepare-sziget, Óceánia
A Salamon-szigetek nyugati tartományában található, érintetlen esőerdőkkel és gazdag tengeri élővilággal rendelkező Tetepare-sziget egy nagy biológiai sokféleséggel és természetvédelmi értékekkel rendelkező terület.
Megannyi madár-, emlős-, hüllő- és békafajt jegyeztek fel itt, köztük ritka és endemikus madár- és denevérfajokat.
Ez a Csendes-óceán déli részének legnagyobb lakatlan szigete, amelyet a 19. század közepén elhagyták, egykori lakói a szomszédos szigetekre költöztek. Noha azt senki sem tudja, miért hagyták hátra a Teteparét, annyi biztos, hogy a sziget azóta is lakatlan.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
