Ez az ismeretlen eredetű dokumentum több mint 600 éve rejti el a titkait, ezáltal nemcsak a tudományos világot tartva lázban, hanem azok fantáziáját is megmozgatja, akik szeretik a misztikus történeteket.
Minden tudományos ismeretnek ellenáll
A Voynich-kézirat nem csak egy átlagos középkori dokumentum, amit 1912-ben fedeztek fel. A Connecticut-i Yale Egyetem Beinecke Ritka Könyvek és Kéziratok Könyvtárában őrzik, bár digitális verziójának köszönhetően ma már bárki megnézheti, hogy mit is tartalmaz. És itt kezdődik a probléma.
Ugyanis a kézirat szövege egyetlen ismert nyelvhez, sem írásrendszerhez sem hasonlít. A könyv tele van elnagyolt, különös rajzokkal – az egyik olyan növényt ábrázol, amelyek nem hasonlítanak semmilyen ismert fajra.
Továbbá a könyv tartalmaz csillagászati térképeket, furcsa, emberi alakokat és állítólagos anatómiai ábrákat. De ami igazán különlegessé teszi a kéziratot, hogy sem a képek, sem a szöveg nem illeszkednek semmilyen ismert kultúrához vagy korszakhoz. A Voynich-kézirat olyan, mintha egy idegen világ szövege lenne, amelyhez mi, emberek, nem férünk hozzá.
Egy titokzatos kolostor mélyén fedezték fel a kéziratot
A kézirat felfedezése egy olasz jezsuita kolostorhoz kötődik, Wilfrid Voynich, egy lengyel származású könyvkereskedő talált rá egy poros könyvtár polcán, és azonnal megérezte, hogy egy igazán különleges könyvre bukkant. A kézirat története azonban sokkal korábbra nyúlik vissza, egészen a 17. századig. Egyes dokumentumok szerint már ekkor is ismert volt, és még Athanasius Kircher, a híres jezsuita tudós is próbálta megfejteni – igaz, sikertelenül. Bár Voynich nevét viseli a dokumentum; a kézirat eredete sokkal régebbi. A radiokarbonos vizsgálatok szerint a pergamen a 15. század elején, körülbelül 1420 körül készült, és ezt követően írták tele. De hogy vajon ki írta és miért, máig homályba vész.
Mi lehet a Voynich-kéziratban?
Számos teória létezik arra, hogy mit rejthet a kézirat tartalma. De talán a legérdekesebb teória az, hogy egy teljesen új nyelvet próbált valaki megalkotni – esetleg szándékosan kódolta le a szöveget, hogy csak a beavatottak érthessék meg.
Vajon egy titkos társaság tagjainak szólhatott a kézirat? Vagy csak egy túlzottan buzgó tudós valamilyen újdonságot létrehozni?
2020-ban Gerard Chesire nyelvész, a Bristoli Egyetem munkatársa azt állította, hogy megfejtette a kéziratot, és szerinte egy elő-újlatin nyelven íródott műről van szó, vagyis a latin és a modern nyelvek közötti fejlődési szakasz nyelvén készült. Állítása szerint a szöveg a középkori nők gyógyászatáról szól, de ezt az elméletet nem fogadták egyöntetűen:
sokan még mindig úgy vélik, hogy Cheshire elmélete inkább fantázián alapul, mintsem valós bizonyítékokon.
A Voynich-kézirat halálos árnyéka
Ha valami ennyire titokzatos és megfejthetetlen, nem csoda, hogy különféle legendák keringenek róla. Mégis mik ezek a misztikus és baljós elemek?
Számos teória kering arról, hogy akik túl közel merészkednek a dokumentum titkaihoz, különös és szerencsétlen balesetek áldozatai lesznek, vagy megmagyarázhatatlan betegségek sújtják őket.
Bár nincsenek megbízható források arra vonatkozóan, hogy a kézirat valós veszélyt jelentene bárkire, mégis számos történet született azokról, akik megpróbálták megfejteni, és különös módon szerencsétlenség érte őket.
Állítólag maga Wilfrid Voynich is súlyosan megbetegedett, miután éveken át tanulmányozta a dokumentumot, és több tudós is eltűnt, vagy tragikus körülmények között hunyt el, miközben a kézirattal foglalkoztak. Bár ezeket az eseteket nem lehet bizonyítani, az efféle legendák csak tovább növelik a kézirat körüli misztikumot. Bár az embereket vonzzák a veszélyes legendák, a valóságban a Voynich-kézirat inkább egy intellektuális kihívás a kutatók számára, mintsem egy valós fenyegetés – de ki ne érezne egy kis borzongást, amikor ilyen történeteket hall?
De vajon miért nem sikerült megfejteni a Voynich-kéziratot?
Ilyenkor mindenkiben felmerül a kérdés: ha ennyire fejlett technológiák vannak, miért nem sikerült még mindig megfejteni a Voynich-kéziratot? A jelenlegi állás szerint a tudomány és a modern számítógépes elemzések kudarcot vallottak.
A szöveg struktúrája, felépítése annyira eltér minden eddig ismert nyelvtől, hogy még az ultramodern kódfejtési technikák is tehetetlenek vele szemben.
Az egyik elmélet szerint a Voynich-kézirat szándékosan készült kódolt formában, hogy megvédje a tartalmát a kíváncsi érdeklődők elől. Egy másik teória szerint egy teljesen értelmetlen, de jól összerakott hamisítványról van szó, amelyet csak azért alkottak meg, hogy zavarba hozzák a jövő tudósait. Akárhogy is, a kézirat továbbra is ellenáll minden próbálkozásnak, és úgy tűnik, mintha maga a kézirat sem akarná, hogy megfejtsék.
Örök rejtély maradhat a dokumentum
Lehetséges, hogy a Voynich-kézirat titka soha nem fog kiderülni, de talán nem is ez a legfontosabb. Hiszen az emberi kíváncsiságot valami sokkal mélyebb dolog mozgatja: a felfedezés öröme, a tudás iránti vágy, valamint a rejtélyek megfejtése. És ebben a tekintetben a Voynich-kézirat a tökéletes lehetőség. Egy ilyen fejtörő mellett nehéz nem gondolni arra, hogy talán nem is a megfejtés a legérdekesebb része ennek az egész történetnek, hanem maga az út, amit a kutatók és érdeklődők bejárnak.
Amíg a Voynich-kézirat titkai rejtve maradnak, addig a világ egyik legnagyobb történelmi és nyelvi rejtélye tovább él. De vajon lesz valaki, aki egy nap majd valóban megfejti? Vagy jobb, ha ez a misztikus könyv örökre a titokzatosság homályába burkolózik?
Melyik régi kézirat érhet 430 millió forintot? Olvasd el a cikkünket ide kattintva.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
