füstmentes város

Az idei nyár Európa-szerte és Magyarországon is megmutatta: az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés, a klímaválság nem a jövő, hanem nagyon is a mindennapjaink része – most történik, és mindannyiunkat érint. Égető kérdéssé vált, hogy tegyünk valamit a probléma megoldásáért, és a mindennapokban is küzdjünk a klímaváltozás fő okának tartott üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséért. A probléma a városban élve a legszembetűnőbb, hiszen a kényelmes városi életmódunkhoz számos olyan tevékenység kapcsolódik (közlekedés, logisztika, eltúlzott fogyasztási szokások), amelyek rendkívül magas károsanyag-kibocsátással járnak. A megoldás sokkal elérhetőbb, mint gondolnánk: 

A Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület, valamint a füstmentes.hu 2021-ben indította el Dobj le 100 kilót elnevezésű kampányát, amely olyan megoldásokat mutat be – a közlekedési, vásárlási szokások átalakításától a komposztáláson át a dohányzás ártalmainak csökkentéséről történő tájékozódásig –, amelyek tudatos döntésekkel, de az életünk drasztikus átalakítása nélkül járulnak hozzá a széndioxid-kibocsátás – és az ahhoz kapcsolódó egyéni és környezeti ártalmak– kimutatható csökkentéséhez. A kezdeményezés olyannyira sikeres volt, hogy a kampány idén még nagyobb fokozatra kapcsol és Füstmentes Város néven hívja fel a figyelmet az életmódváltozás szükségességére, valamint mutatja be gyakorlati példákon keresztül, hogy városlakóként mit tehetünk az egyéni és környezeti ártalmak csökkentéséért a mindennapokban. Az ugyanis, hogy mi történik az éghajlattal és az életfeltételekkel, jelentős mértékben a személyes döntéseinken, választásainkon múlik!  

A kampány kulcseleme az immár megújult és továbbfejlesztett füstmentes kalkulátor, amely egyrészt beazonosítja és számszerűsíti a mindennapok tevékenységeihez tartozó széndioxid-kibocsátásokat, másrészt megmutatja a kisebb kibocsátással, kevesebb ártalommal járó alternatívákat is. A cél az ismeretbővítés, a tudatformálás – hiszen nem mindenki számára kézenfekvő, hogy például mennyi üvegházhatású gázzal terheli valaki a környezetet, ha ugyanazt az utat kerékpár helyett autóbusszal, vagy gépkocsival teszi meg –, illetve ezen készségeken keresztül a hétköznapi döntések befolyásolása, a kevesebb környezetterheléssel és egészségi ártalommal járó választások ösztönzése.

Sokan ugyanis nem tudják, de a dohányzás nem csak az egészségünkre rendkívül káros, hanem negatív környezeti hatása is számottevő. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. A legjobb megoldás ha egyáltalán nem dohányzunk, hiszen a dohányzás minden formája káros. Azok számára, akik a kockázatok ismeretében sem szoknak le, lehetőség van az ártalomcsökkentésről történő tájékozódásra. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében, azonban ennek az egészségkárosító hatással való összefüggésének vizsgálatához még hosszútávú kutatások szükségesek. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással nagy lépéseket tehetünk azért, hogy csökkentsük az ártalmakat.

„Napi munkám alapvetően a gyógyítás, de nagyon fontosnak tartom a betegségmegelőzést is. Sokszor azonban külső környezeti hatások és egyéni döntések is szerepet játszanak abban, hogy valaki beteg lesz, vagy adott esetben függővé válik egy ártalmas szenvedélytől. Hiszek benne, hogy az egészségügynek ezekben a helyzetekben is lehetősége, így felelőssége is segíteni a jobb életminőség elérésében, az egészségben eltöltött évek számának növelésében. Kórházvezetőként pedig emellett intézményi szinten is figyelek az egyéni és környezeti ártalmak csökkentésére, például a többi közt méhlegelő létesítésével a kórházkertben vagy zöld buszmegálló telepítésének kezdeményezésével” – hangsúlyozta dr. Toldy-Schedel Emil, az Egyesület elnöke.

A kampányhoz szakmai partnerként csatlakozó Egyesületen kívül különböző, a saját területükön elismert szakértők és civil szervezetek – így például többek között a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban – nyújtanak a kibocsátások csökkentését szolgáló segítséget. Az egyéni törekvések mellett a városban másokkal összefogva ugyanis közösségi szinten is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kibocsátás mértékét. Ma már számos olyan közösségi kezdeményezés van, amely lehetővé teszi, hogy ne csak az egyes tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó terheket osszuk meg, de a megosztással az azokkal járó károsanyag-kibocsátás mértékét is csökkentsük.

A Füstmentes Város kampány nem merül ki az egyéni szemléletformálás szándékának sikerességében, a kezdeményezés meghirdetője helyi és közösségi szinten is tenni kíván egy fenntarthatóbb jövő eléréséért, ezért a füstmentes.hu az elkövetkező hónapokban – önkormányzati együttműködések keretében – különböző klímabarát és városzöldítési projektek megvalósítását tűzte ki célul. Hiszen fontos tudatosítanunk: a hétköznapok minden mozzanatában van lehetőség a klímaváltozás megfékezésére, a földi életet, egészséget a környezetünket fenyegető káros hatások mérséklésére. A kampány elindítója abban bíznak, hogy mindenki, akár apró változtatások révén is, de tevékenyen hozzájárulhat ehhez – hiszen az ártalmak csökkentésében és a változás elindításában minden lépés számít.