Az ideális filmhossz általában 90 perc, ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy a látványos, kasszasikernek ígérkező közönségfilmeket akár több mint háromórásra készítik. A valaha volt leghosszabb film azonban alapjaiban változtatja meg a hosszú filmről alkotott elképzeléseinket: a Logistics című svéd alkotás minden rekordot megdönt a maga 35 nap és 17 órás vetítési idejével.
Rekorder film, ami nem hozott rekordbevételt a moziknak
A Logistics nem egy szokványos hollywoodi eposz. A kísérleti filmet Erika Magnusson és Daniel Andersson svéd filmeseknek köszönhetjük, akik nemcsak eljátszottak a gondolattal, hogy vajon honnan származnak a kütyüjeink, hanem egyenesen filmet forgattak róla, amely 2012-re készült el. A főszerepben pedig egy egészen hétköznapi és egyszerű lépésszámláló áll. A rendezőpáros a kis szerkezet életciklusának végig-, pontosabban visszakövetésével próbálta megválaszolni ezt a kérdést.
A gyárból a boltig
A történet egy stockholmi boltban kezdődik, ahol a terméket eladják, majd visszafelé haladva megismerhetjük a lépésszámláló nagy utazását a fogyasztóhoz. A Logistics előbb egy teherautóra, aztán egy tehervonatra, majd egy hatalmas konténerhajóra viszi a nézőket, végül egy kínai gyárba. Az utazás valós időben zajlik, így a közönség pontosan – és talán fájdalmasan – érzékeli, hogy mennyi időre és távolságra van szükség ahhoz, hogy a kütyüket eljuttassák a világ másik felén élő fogyasztóhoz.
Egy lépésszámláló lábnyoma
A film célja tehát egyáltalán nem az, hogy a néző halálra unja magát; sokkal inkább az, hogy sokkolja, rádöbbentse arra, mit is jelent a valóságban az, ami nekünk csak pár klikkelésbe vagy pár lépésnyi sétánkba kerül. El lehet gondolkozni azon, hány ember együttműködése, milyen szervezés szükséges ahhoz, ha mi a Kínában gyártott kütyüvel szeretnénk még egészségtudatosabban élni. Ami épp azért furcsa paradoxon, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni az alaposan megutaztatott lépésszámláló környezeti lábnyomát.
Aki valóban végignézte
Leülni és végignézni a Logistics mind a 857 óráját, szinte fizikai képtelenség. Ennek ellenére a rettenthetetlen újságíró és filmkritikus Ashley Darrow mégis megtette 2022-ben. Állítólag az a vágy késztette arra, hogy leüljön egy 35 napig tartó film elé, hogy valami igazán extrém dolgot élhessen át. A 3. hét volt az igazi holtpont, amikor a kritikust még migrének is gyötörték. Azzal biztatta magát, hogy ha a munkások kibírják a hosszú és egyhangú hajózást és a rendezők képesek végigkísérni a lépésszámláló útját, akkor neki is ki kell tartania.
„Ettől a pillanattól kezdve a Logisticsre úgy tekintettem, mintha az igazi munkám lenne.
Minden reggel kipattantam az ágyból, felkaptam a táblagépemet, és a Logisticset néztem” – meséli Darrow. „Végig a szemem előtt pörgött a film, akkor is, miközben dolgoztam vagy épp ettem. A Logistics egybeolvadt az életemmel.”
Szerencsére nem az az egyetlen módja annak, hogy élvezzük ezt a műalkotást, ha több mint egy hónapot szentelünk az életünkből a Logisticsnek. Itt is megtekintheted az epikus kísérlet rövidített változatát.
Dobogós filmes legek
Kétség nem fér hozzá, hogy a Logistics hosszát nem lehet vagy legalábbis nem érdemes überelni. Rajta kívül is akadnak azonban olyan mozivászonra szánt alkotások, amelyek alaposan próbára teszik az ülőizmainkat; a dobogós helyezettek például az Avatar 2-t is bőven lekörözik. Kenneth Branagh Hamletje (1996) 242 percnyi figyelmet követel magának, Joseph L. Mankiewicz Kleopátrája (1963) bő 248 percesre sikeredett, az első helyről pedig még most sem sikerült letaszítani az 1993-as Gettysburgöt a maga 271 percével, amelyet Ronald F. Maxwellnek köszönhetünk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés