Sokan még mindig ámulattal figyelik az égen időnként feltűnő, egymást követő fénygömböket. Vannak, akik pontosan tudják, hogy ezek a SpaceX űripari cég globális műholdas projektjének az eszközei, a Starlinkek. Azok azonban megrémülhetnek, akik még soha nem hallottak a kötelékben repülő műholdakról. Előfordult már olyan is, hogy ufóknak, vagyis azonosítatlan repülő tárgyaknak vélték ezeket, ahogyan ez már különös fények, tárgyak esetében többször is megesett.
Akkor látszanak, ha visszaverik a napfényt
A SpaceX cég terve, hogy a világ minden pontján elérhető legyen az internetszolgáltatás. Az általuk felbocsátott műholdak, a Starlinkek alacsony vagy közepes, körülbelül 550 kilométeres magasságban, Föld körüli pályán keringenek, ezek segítségével jut el olyan helyekre is az internetszolgáltatás, ahol a vezetékes internet vagy a földi mobilszolgáltatók azt nem tudják biztosítani.
2019-ben kezdték meg a pályára bocsátásukat, a program első szakaszának a végét 2027-re tervezik. Jelenleg 1400-nál több műhold alkotja a hálózatot. Terveik szerint a program végén összesen 42 000 műholdból áll majd a teljes csapat.
A csillagászok, űrkutatók azonban már most aggódnak, mivel még nincs igazán szabályozás a megnövekedett űrbeli aktivitásra, és elmondták, hogy a Starlink-eszközök nagyban nehezítik a kutatásokat, valamint megzavarják a műholdas rendszereket, a távközlést és a földi navigációs rendszereket.
A libasorban vonuló fénylő műholdak látványa azonban sokak számára lenyűgöző, így gyakran látogatják azokat az oldalakat világszerte, ahol előre jelzik, hol figyelhető meg legközelebb a Starlinkek vonulása. Ez hazánkban is elérhető, azonban tudni kell, hogy az előre jelzett adatokat nem lehet szentírásnak venni, hiszen az időzítések nem 100 százalékosan pontosak, ezek előzetes figyelmeztetés nélkül is megváltozhatnak. Emellett, ha mégis elhaladnak felettünk, akkor is több mindennek megfelelőnek kell lenni, hogy láthassuk is a vonuló műholdakat. Ilyen például az időjárás, és az eszközöknek is olyan helyzetben kell állniuk, hogy visszaverődjön róluk a napfény, ami miatt láthatóak.
Ufó vagy valami más?
Vannak azonban, akik nemcsak a Starlikeket nézik időnként ufónak, hanem hajlamosak számukra minden addig ismeretlen, a tudásuk alapján megmagyarázhatatlan fényjelenséget, tárgyat, katonai teszteket idegen eredetűnek vélni.
Ilyen volt, mikor a Kongóban, a dzsungelben leereszkedett egy hatalmas ezüst színű ballon, ami tele volt különleges műszerekkel. A felfedezők felvételt is készítettek az „ufóról”, amit megosztottak egy közösségi oldalon. Később persze kiderült, hogy az idegen tárgy egy nagyvállalat internetes léggömbje, ami napelemekkel volt felszerelve.
Egy hasonló szerverballont véltek idegen eredetűnek az új-zélandi Auckland felett. A térségben több ezren jelentették a hatóságoknak, hogy egy különös, ovális formájú objektum lebeg nagy magasságban felettük.
Később a Google megerősítette, hogy ez az ő ballonjuk, melynek feladata a ritkán lakott területek lakosságának internetellátása.
A furcsa fényekre is jött magyarázat
Az észak-norvég Tromsø városka felett tűntek fel különös fények néhány éve, melyet a helyiek nem tudtak mivel magyarázni. Azt állítottak, hogy a különleges, spirál alakú fényjelenségek egy fényes tárgy elhaladása után jelentek meg, és nagyjából két percig voltak láthatóak. A megkérdezett légiirányítók szerint túl hosszú ideig ahhoz, hogy csillagászati eseményről legyen szó, és semmilyen sarki fényhez nem volt hasonló.
Később ezt az eseményt az orosz és norvég források az orosz Bulava rakéta sikertelen kilövési tesztjével magyarázták. A 37 tonnás és 12 méteres rakétát az öregedő fegyverarzenál fiatalítására tervezték, és az addigi tizenhárom tesztjéből az volt a kilencedik sikertelen próbálkozás.
De nem kell messzire menni sem térben, sem időben ahhoz, hogy téves ufótevékenységet észleljünk. Tavaly januárban többen számoltak be arról, hogy különös fényoszlop jelent meg Magyarországon, ami Budapest környékén volt látható.
Többen fotókat is megosztottak erről az oszlopszerű fényről, melyről persze kiderült, hogy egyszerű meteorológiai jelenségről volt szó.
Egy úgynevezett naposzlopról, ami napkeltekor vagy napnyugtakor látható időnként. Ezeket általában a nagyobb méretű lapkristályok felületéről visszaverődő fény hozza létre.
Ha érdekelnek a különös események, olvasd el ezt a cikkünket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
