élet város

Az Economist Intelligence Unit (EIU), az Economist Group kutatási és elemzési részlege világszerte folyamatosan felméri a városok „élhetőségét”. Vizsgálataik kiterjednek a kultúra és a környezet, az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra és stabilitás elemzésére. Legutóbbi felmérésüket idén tavasszal végezték el, ebből egyértelműen látszik: az európai városok még mindig töretlenül vezetik a ranglistát. 

Budapest is ott van a legjobbak között 

Elég csak az élhetőségi indexre egy pillantást vetni, és máris jól látszik, a tíz legélhetőbbnek tartott város között számos nyugat-európai is ott sorakozik, és nincs még egy olyan régiója a világnak, amely ennyi kiválósággal büszkélkedhet. 

A helyzet azonban nem mindenhol ilyen felhőtlen, hiszen néhány város relatív helyezése csökkent a korábbihoz képes, ami főként azért történhetett meg, mert az Ázsiában és az Ausztráliában élők életszínvonala erre az évre visszatért a koronavírus-járvány előtti időszakhoz. 

A kutatás alapján élhetőségi szempontból, világ- és európai viszonylatban is előkelő helyet foglal el Budapest, hiszen olyan magas pontszámot kapott európai városokkal együtt említik, mint Koppenhága, Párizs, Bécs, Zürich, Berlin, Hamburg vagy Madrid. 

A brit városok visszaestek a rangsorban

A felmérésből kiderül, hogy a listavezetők nem változtak a legutóbbi indexben szereplőkhöz képest. Bécs megőrizte helyét a világ legélhetőbb városaként, hiszen 98,4 pontot ért el a maximális 100 pontból az EUI indexében. A kutatókat az sem lepte meg, hogy Koppenhága, Zürich és Genf lett a második. A tanulmány megfogalmazása szerint festői szépségű Budapest, Prága és Pozsony érte el a legmagasabb pontszámot Kelet-Európában. 

A keleti régió városai közül Pozsony, Bukarest és Varsó, valamint a nyugat-németországi Stuttgart volt az az európai város, melynek pontszámai a legtöbbet javultak 2022-ben. Ez a változás elsősorban az egészségügyi ellátás magasabb színvonalának köszönhető.

A szakértők szerint ennek sokkal inkább a világ különböző városaiban történt fejlesztésekhez van köze, mintsem az Európában tapasztalható problémákhoz. A globális élhetőségi sorrendben a legnagyobb visszaesést Edinburgh produkálta, amely 23 hellyel lépett vissza a korábban elfoglalt helyéhez képest. De indexpontszáma kevesebb mint egy ponttal csökkent. De más brit városok, köztük Manchester és London helyezése is csökkent. Bár a korábbiakhoz képest az élet valójában jobb lett Londonban, mégis 12 hellyel esett vissza a világ városainak élhetőségi ranglistáján. Ezzel együtt az is megfigyelhető, hogy a brit fővárost követő nem európai városok pontszámai jelentősen javultak a megelőző évekhez képest.

A zavargások és az időjárás is befolyásolja az élhetőséget

A kutatás a városok rangsorolása mellett magyarázatot ad arra is, mi lehet az oka annak, hogy néhány európai városban rosszabbul érzik magukat az emberek. Az okok között elsősorban a bűnözést és a stabilitásnak a polgári zavargásokat követő megromlását említik. Példaként hozzák a tavalyi stockholmi zavargásokat, melyeket egy szélsőjobboldali csoport a Korán másolatainak égetésére irányuló tervei váltottak ki. Ez az akció hozzájárult ahhoz, hogy a Svédország fővárosa 22 hellyel essen vissza az EIU rangsorában. A világ országait tekintve ez az esés a második legnagyobb az élhetőségi toplistán. 

A stabilitási pontszámok Athénban is csökkentek, itt szintén polgári zavargások, valamint a magas infláció miatti sztrájkok rontották az értékeket. Nem meglepő módon az instabilitás, valamint az orosz–ukrán háború miatt Kijev még mindig az európai ranglista legalján helyezkedik el.

A szakértők biztosak abban, hogy Európa továbbra is a világ legélhetőbb kontinense marad, ám előrevetítették, hogy a jövő évi élhetőségi rangsorra biztos, hogy hatással lesznek az idei nyári erdőtüzek és hőhullámok, hiszen mindezek miatt Dél-Európa egyes részei inkább pokolinak, mint paradicsominak tűntek.