A Margit-sziget után nyilván eszünkbe jut „a” sziget is. Az Óbudai- vagy Hajógyári-sziget a mai embernek már inkább fesztiváljáról, mint egykori gőzöseiről ismert. Talán sokaknak Csepel is beugrik, mint budapesti sziget, de a lista még korántsem teljes.
Budapest „szigetei”: némely egykori sziget ma már félsziget
Ha teljes képet akarunk kapni Budapest szigeteiről, akkor el kell még helyeznünk (képzeletbeli) térképünkön a Palotai-szigetet, a Háros- és Kis-Háros-szigetet, a Molnár-szigetet, na és persze a Szúnyog-szigetet.
A Palotai-sziget tulajdonképpen a Római-parttal szemközti szárazföld. Az Aquincum és Csillaghegy közti szakasszal szemben, a pesti oldalon fekvő földdarab, mely emberi beavatkozás eredményeként mára technikailag félszigetté lényegült. A Háros-sziget ugyancsak félsziget, míg a tőle Délebbre úszó Kis-Háros már valódi önálló egység, igazi apró sziget. A Háros-sziget ártéri erdeje természetvédelmi oltalom alatt álló terület, mely hozzávetőlegesen Nagytétény és Szigetszentmiklós között terül el. Molnár-szigetnek pedig a Soroksári-, avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigetét nevezték el, amelyen fénykorában mintegy 50 malom őrölte a szigeten termesztett rozst lisztté, hogy aztán az ebből készült friss kenyérrel lássák el elsősorban Soroksár és Dél-Budapest éhes szájait.
A sokoldalú Szúnyog-sziget
Na de ha mindezt a természetileg és emberi produktumban is izgalmas szigetvilágot számba vesszük, tulajdonképpen még mindig nem végeztünk Budapest rejtett kincseinek, azaz kissé elfelejtett és méltatlanul mellőzött szigeteinek felsorolásával. Kimaradt ugyanis a mára szintén félszigetté váló Népsziget, az Újpesti-sziget, a Saban-sziget, a Csigás-sziget és a Szúnyog-sziget, de nyugalom, nincs ennyire sok, ezek a nevek ugyanis mind egy és ugyanazt a helyet jelölik.
Ismert tény, hogy a Margit-sziget korábbi neve Nyulak szigete volt a földdarabot benépesítő helyes kis rágcsálópopuláció okán. Na, ha az Újpesti-sziget ugyanilyen megfontolásból, az őt benépesítő lakosokról kapta a Szúnyog- vagy a Csigás-sziget elnevezéseket, akkor érthető mellőzöttsége. Pedig úgy tűnik, nincs sokkal több vérszívó, sem csúszómászó arrafelé sem, mint bármely másik víz közeli közegben, a Szúnyog-sziget viszont sok más állatnak is természetes élőhelye: nem nehéz például a szigeten találkozni szabadon élő hóddal. De más állatok is előszeretettel birtokolják a szigetet, hiszen működik ott kutyaiskola, üzemel rajta lovarda, és virágzik egy kecskefarm is.
Jobb sorsra érdemes az alig ismert budapesti (fél)sziget
A történelem során hamar praktikus rutinná vált a városokat folyópartra építeni. Számtalan nagyváros jó példa erre, melyek vízellátását, szennyvíz-elvezetését, közlekedését, szállítmányozási feladatait és még sok egyéb funkcióját látja el akár Londonban a Temze, akár Párizsban a Szajna, vagy éppen New Yorkban a Hudson, hogy a Duna mentén Budapest városa mellett Bécset vagy Pozsonyt már ne is említsük. De az már ritkább kiváltság, hogy egy folyónak egyszerre több, használható szigete is egyen. Ez olyan adomány, melyben a mi fővárosunknak része lehet, mégis csak korlátozottan aknázzuk ki a bennük rejlő lehetőségeket.
Iparilag az 1980-as évek elejére érte el kihasználtsága csúcspontját a Népsziget, amikor még üzemelt rajta a Ganz-MÁVAG Magyar Hajó- és Darugyár (MHD) Angyalföldi Gyáregysége és az 1919-ben létesült Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR) hajójavító műhely későbbi utódja, a Magyar Hajózási Rt. (MAHART) is. De megbecsültségének fénypontját akkor élhette, amikor az egyébként Amszterdamban megrendezett 1928-as olimpiára pályázni tervező Budapesten a játékok során fontos szerepeket szántak volna a szigetnek. Milyen kár, hogy ez nem valósult meg.
Sorsfordító események a budapesti sziget életében
Sőt, még ami eredetileg hangulatos és inspiráló művésztelepnek készült a szocializmusban, az is utána, hosszú éveken keresztül hajléktalanszállóként funkcionált. Ez az az Isola, melynek szerencsére mára új irányt vett a sorsa. A gyalogos hídon keresztül néhány perc sétával elérhető, korábban éjszakai menedékhelyként működő terület önkéntes, csináld magad mozgalom keretein belül folyamatosan és művészi módon megújuló alkotó- és kulturális közösségi tér kezd lenni, ahol nappali piknikezésre éppúgy szívesen látják a látogatókat, mint egy kiállítás vagy koncert közönségeként. A kellemes nyáresti kiszabadulások természetközeli színterének szánt kertet és épületet dézsafürdővel és DJ által szolgáltatott élőzenével igyekeznek még vonzóbb közösségi térré formálni. A szándék szerint, a már eddig is népszerűvé vált helyek mellett az új létesítmények az eldugott és a feledés homályába merült szigetet idővel a strandolók, piknikezők, kirándulók és a város zajából kicsit kiszabadulni vágyók kellemes és romantikus ligetévé varázsolják.
Ha szívesen tudnál meg többet a Hajógyári-szigetről is, ezt a korábbi cikkünket is olvasd el.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
