auschwitz könyv

1944 áprilisának végén két szökött auschwitzi rab, Rudolf Vrba és Alfred Wetzler 60 oldalas beszámolót készítettek a koncentrációs táborban zajló népirtásról és kegyetlenkedésekről. Az Auschwitz-jegyzőkönyv néven ismert dokumentum azonban nem indított el széles körű társadalmi tiltakozást: Európa egyszerűen nem akarta elhinni, hogy a 20. század közepén megtörténhet az a borzalom, amiről a foglyok beszámoltak. Ahhoz, hogy a leírtak valóban eljussanak a politikai döntéshozókhoz, szükséges volt még egy beszámoló: Ceslav Mordowiczé. 

Az Auschwitz-jegyzőkönyv című dokumentumregény Ceslav történetét állítja a középpontba, bár Vrba és Wetzler is megjelennek a kötet lapjain. A szerző, Fred R. Bleakley, aki évtizedes kutatómunkát fektetett Ceslav történetébe, már a bevezetőben leszögezi: „Nem hagyhattam, hogy Ceslavot elfelejtsék, vagy puszta lábjegyzetként hivatkozzanak rá a történelem e nagy horderejű fejezetében.”

Szökés a halálból

Ceslav, aki kis híján a második világháború méltatlanul elfeledett hősévé vált, ugyanis véghez vitte, amit csak nagyon keveseknek sikerült: megszökött az auschwitzi koncentrációs táborból, majd papírra vetette az ott tapasztaltakat. Írása – Bleakley szerint – nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az európai sajtó nyilvánosságra hozza a vérfagyasztó borzalmakat, Magyarország kormányzója, Horthy Miklós pedig végre tegyen valamit a deportálások leállítása ügyében.

Az Auschwitz-jegyzőkönyv

Ceslav Mordowicznak, mint oly sok sorstársának, a második világháború előtt megvolt a saját polgári élete. Egy észak-lengyel kisvárosban élt szüleivel, ám 20 évesen azzal kellett szembesülnie, hogy életét gyökeresen megváltoztatják a háború borzalmai. Bleakey megrázó dokumentumregényében az olvasó nyomon követheti Ceslav sorsának alakulását, betekintést nyerve abba, hogy ami a történelemkönyvek lapjain egy hadművelet („Németország lerohanta Lengyelországot”), az a valóságban hogyan dúlta fel egy család és egy fiatalember életét. Végigkövetjük Ceslav és családja útvonalát menekülés közben, egészen az elkerülhetetlen végállomásig: Auschwitzig. Emberek millióinak – így Ceslav családjának is – ez egyben életük végállomását is jelentette.

Ceslav, aki írnokként a koncentrációs táborban jelentős információk birtokába jutott, másfél évig sínylődött embertelen körülmények között, mielőtt lehetősége adódott megszökni. A szökés a koncentrációs táborból gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás volt, Ceslavnak és társának, Arnost Rosinnak azonban sikerült. Bleakey részletesen elbeszéli a szökés körülményeit, megvalósítását és utóhatásait, majd a rettenetes csavart, amely során Ceslav még egyszer visszakerül Auschwitzba.

Magyar vonatkozások

A könyv cseppet sem az írói képzelet műve: 1995 és 1997 között Bleakley több alkalommal készített interjút Ceslav Mordowiczcsal és családjával, de más holokauszttúlélőkkel is. Blealkey már a bevezetőben leszögezi: a kép nem volna teljes „Magyarország és a magyar zsidóság se veled, se nélküled kapcsolatának áttekintése nélkül”. Ezért a könyv lapjain alapos betekintést nyerhetünk Horthy és tanácsadói dilemmáiba és mindmáig vitatott politikai szerepükbe is, de megjelennek a könyv lapjain a legfontosabb embermentők is, George Mantello Svájcba delegált salvadori diplomatától kezdve Raoul Wallenbergig.

A fényképekkel gazdagon illusztrált, olvasmányosan megírt dokumentumregényből a történelem egy szégyenteljes, ám a mai napig sokakat érdeklő korszaka rajzolódik ki. Ceslav Mordowicz és Arnost Rosin nem csak a saját életüket mentették meg: az ő vallomásuk katalizátorszerepet játszott abban, hogy a magyar politikai vezetés végre cselekedjen, és tegyen valamit a budapesti zsidók deportálása ellen. Mint ismert, addigra már több mint 400 000 magyar zsidó állampolgár esett áldozatul a nácik kegyetlenségének.

Ha olvasnál még arról, hogyan lehetett megmenekülni a vészkorszakban, ezt a cikket ajánljuk.