világvége

Hallottad már valaha a kilonóva kifejezést? 2013-ig még a csillagászok sem tudták, hogy ez a jelenség létezik. Ha két neutroncsillag, illetve egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközik, az óriási veszélyt jelent a Földre és az emberiségre. Akár elhozhatja a világvégét is. 

Ha megtörténik az ütközés, kihal a Föld

36 fényév nagyon soknak tűnik, ám ez elegendő távolság ahhoz, hogy a Föld kipusztuljon, ha megtörténik az ütközés. A tudósok úgy fogalmaztak, hogy ez már kihalási szintű eseményt okozna a Földön. Noha nem annyira heves, mint egy szupernóva, másodpercekig tartó gamma-sugárzást hozna létre.

„Megállapítottuk, hogy ha neutroncsillagok egyesülése a Földtől körülbelül 36 fényéven belül megtörténik, az így létrejövő sugárzás kihalási szintű eseményt okozhat” – erősítette meg Haille Perkins, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem tudósa a Space.com című szaklapnak.

Fontos azonban rámutatni, hogy egy ekkora robbanás ilyen távolságon belül nagyon kis eséllyel következik be, mivel a legközelebbi ismert neutroncsillagok több mint 400 fényévnyire vannak bolygónktól.

Ultraibolya sugárzás jelentené a világvégét

A tudósok szerint a kilonóva legnagyobb veszélye, hogy a gamma-sugárzás által okozott jelenség elég energiát hordoz ahhoz, hogy az ionizációnak nevezett folyamat során elektronokat vonjon le az atomoktól. Amint a sugarak eljutnának hozzánk, elpusztíthatják a Föld ózonrétegét, és több ezer éven át halálos dózisú ultraibolya sugárzásnak tehetnek ki bennünket.

„A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a távolság bizonytalan, mivel számos hatás olyan tulajdonságoktól függ, mint az esemény szöge, a robbanás energiája, a kilökött anyag tömege és egyebek – tette hozzá Perkins. Az általunk kiválasztott paraméterek kombinációjával úgy tűnik, hogy a kozmikus sugarak lesznek a legveszélyesebbek.”

Ezerszer fényesebb robbanás

A kilonóvák azért annyira érdekesek, mert ritkák és gyorsak is, ami megnehezíti a tanulmányozásukat. Valójában a Warwicki Egyetem kutatói csak néhány napja tárták fel, hogy először tudták használni a NASA James Webb űrteleszkópját egy kilonóva elemzésére. Az Illinois Urbana-Champaign Egyetem új tanulmánya eközben egy másik, mintegy 130 millió fényévnyire lévő neutroncsillag-összeolvadáson alapult, amely az egyetlen kilonóva, amelyet valaha elektromágneses sugárzásban láttak és gravitációs hullámokban hallottak.

Világító radioaktív fényt bocsátanak ki, amely nagy mennyiségű fontos elemet, például ezüstöt, aranyat, platinát és uránt termel. A két neutroncsillag – az univerzum egyik legsűrűbb objektuma – egyesülése a klasszikus nóvánál 1000-szer fényesebb robbanást hoz létre.