VII. Eduárd király szex

Viktória királynő elfajzott fiát okolta férje haláláért

Az 1841-ben, Viktória királynő és Albert szász-coburg-gothai herceg második gyermekeként (első fiaként) napvilágot látott Eduárdot 7 éves korától arra nevelték, leendő királyként hogyan lehet minél bölcsebb és erélyesebb uralkodó, őt azonban inkább a csínytevések érdekelték, nővérével, a szorgalmas Viktória hercegnővel ellentétben nem igazán volt jó tanuló, ugyanakkor megnyerő személyiségével és született diplomáciai érzékével már gyerekként elbűvölte környezetét.

A trónörökös első szexbotrányára 16 éves korában került sor, amikor kiderült, Eduárd közeli viszonyt ápol egy hírhedt prostituálttal – a konzervatív, szigorú erkölcsi elveiről és puritanizmusáról ismert Viktória hiába próbált jó szóval hatni eltévelyedett fiára, semmit sem használt az anyai szó. Eduárd Edinburghban, majd Oxfordban és Cambridge-ben tanulhatott az egyetemen, nagy álmát, hogy katonatiszti pályára lép, azonban édesanyja vétója miatt nem valósíthatta meg – ugyan a szokások miatt kinevezték a brit hadsereg ezredesévé, aktív szolgálatot nem teljesíthetett.

1861 őszén a 20 éves Eduárd megtekintett egy írországi hadgyakorlatot, miközben szabadidejében egy kétes hírű színésznő, Nellie Clifden bájait élvezte, akit tiszttársai csempésztek be hozzá a táborba. Amikor a Buckingham-palotában híre ment az újabb botrányos viszonynak, hősünk édesapja, Albert herceg a helyszínre utazott, hogy jó szóval bírja rá fiát az erkölcsös viselkedésre: apa és fia hosszú sétát tettek a hidegben és esőben, nem sokkal később pedig az amúgy is beteg Albert ágynak esett, és három hétre rá meghalt.

Viktória királynő botrányos életű fiát okolta férje, az imádott Bertie haláláért, melyet követően hosszú időre elzárkózott a nyilvánosságtól, és egész hátralévő életében gyászolt – megpróbálta kizárni Eduárdot az öröklési rendből, ez azonban nem sikerült. Egyesek szerint a királynő megfogadta, minden erejével igyekszik a lehető legtovább uralkodni és túlélni a fiát, nehogy Eduárd valaha király lehessen; ugyan célját nem sikerült elérnie, Viktória így is tekintélyes ideig, 63 évig ült Nagy-Britannia trónján.

Kifaggatta Arany Jánost A walesi bárdokról

A (III. Károlyt megelőzve) „örökös walesi hercegként” ismertté vált Eduárd szívesen képviselte országát a nemzetközi diplomáciában, és odahaza is gyakran látott el formális feladatokat, ő avatta fel például a Temze védőgátját és a Tower-hidat, ő volt az első a brit uralkodóházból, aki ellátogatott az Egyesült Államokba, ahol találkozott James Buchanan elnökkel, és nyolc hónapos körutazást tett a gyarmati Indiában.

A trónörökös több alkalommal járt Magyarországon is, első, 1873-as látogatásakor találkozott Arany Jánossal, akit kikérdezett A walesi bárdok keletkezésének körülményeiről, és megismerkedett a magyar tudományos és szellemi élet legjelesebb képviselőivel. Barátságot ápolt többek között Vámbéry Árminnal, a világhírű Ázsia-kutatóval, az orosz cári udvarban élő Zichy Mihályt pedig meghívta a skóciai Balmoral-kastélyba, ahol Zichy több képet is festett a brit királyi családnak, és közös vadászaton is részt vett Eduárddal.

Törzsvendég volt a legendás párizsi bordélyban

Két évvel az említett írországi incidenst követően Eduárd feleségül vette Keresztély dán király lányát, Alexandra hercegnőt, akivel nővére, Viktória boronálta össze, kicsapongó életvitelén és – a királyi család szemében különösen – züllött nőügyein azonban házasemberként sem változtatott. Akárhová utazott a világban, felkereste a legjobb helyi bordélyokat, Párizsban állítólag a tekintélyes Le Chabanais törzsvendégének számított, ahol külön exkluzív, hercegi jelvényeivel díszített szexszoba állt rendelkezésére, Budapesten pedig – legalábbis a legendák szerint – a híres prostituált, Pilisy Róza Magyar utcában található lokálját látogatta szívesen.

A walesi herceget a köznyelv gyakran csak Dirty Bertie-ként („Mocskos Bertie”) vagy „Csábító Bertie”-ként emlegette, mely becenevekre teljes joggal rászolgált. Egyes becslések szerint legalább 55 házasságtörő viszonyt folytatott élete során, alkalmi vagy hosszabb életű szeretői közé tartozott a világhírű francia színésznő, Sarah Bernhardt, Winston Churchill édesanyja, Jennie Churchill, Daisy Greville warwicki grófné, Hortense Schneider énekesnő és a korszak legendás olasz kurtizánja, Giulia Beneni, ismertebb nevén La Barucci.

A trónörökös szeretői közé tartozott a londoni társasági élet egyik legnépszerűbb hölgytagja, a csinos Alice Keppel bárónő is, aki ugyan szintén házas volt, ám ez a tény sem őt, sem a férjét, George Keppel alezredest nem zavarta, kölcsönös megegyezéssel kacsinthattak félre. A dolog pikantériája, hogy Mrs. Keppel III. Károly szeretője, majd felesége, Camilla Parker Bowles, vagyis Kamilla királyné dédnagyanyja.

A rossz nyelvek szerint Eduárdnak több törvénytelen gyereke is született különböző szeretőitől, ő azonban sohasem ismert el egyetlen házasságon kívüli apaságot sem; 1880-ban egy parlamenti képviselő, Sir Charles Mordaunt jogi úton próbált elégtételt venni a feleségétől, akit azzal vádolt, megcsalta őt a herceggel, akitől egy lánya is született. Eduárdot tanúként idézte be a bíróság, ő azonban mindenestül tagadta, hogy valaha viszonya lett volna Mrs. Mordaunt-tal.

Szexszékein túlsúlyosan is hódolhatott az élvezeteknek

Fiatalon Eduárd kifejezetten vonzó férfinak számított, akinek sármját elbűvölő modora, kiváló divatérzéke és a vonzódása az eleganciához tovább növelték; a walesi herceg honosított meg számos korabeli divatszokást, például a szmoking viselését fekete nyakkendővel, a Norfolk-kabátokat, a tweedszövetből készült ruhákat, illetve azt, hogy a mellény alsó gombját kigombolatlanul kell hagyni. Azonban, ahogy múltak az évek, a walesi herceg életmódja – napi húsz cigarettát és tizenkét szivart szívott, a szex mellett imádta a kiadós lakomákat is, és ugyan nem volt nagyivó, rendszeresen fogyasztott minőségi pezsgőt és portói bort – egyre inkább nyomot hagyott a külsején, alaposan meghízott, arca felpüffedt, és súlyos ízületi gyulladások kínozták.

Amikor 1901-ben, 59 év várakozás után Eduárdot végül királlyá koronázták, derékbősége elérte a 122 centimétert, és komoly szívbetegséggel küzdött, azonban ez sem akadályozta meg szexuális kicsapongásai folytatásában. Az uralkodó rendkívüli kreativitással – és a brit korona pénzét nem kímélve – gondoskodott róla, hogy túlsúlyossága és gyenge egészsége dacára is maximálisan kiélvezhesse a testi örömöket, több különleges bútort is készíttetett például, melyeket arra terveztek, hogy minél könnyebben, ízületeit kímélve szeretkezhessen rajta.

A király leghíresebb szexbútorát, a feauteuil d’amor, vagyis „a szerelem karosszéke” névre keresztelt darabot az említett párizsi bordélyban berendezett híres-hírhedt szexszobájában tartotta, ma a szék másolata a prágai Szexmúzeumban tekinthető meg, Eduárd más hasonló használati tárgyainak többségét magángyűjtők birtokolják. A szexbútorok némelyikén akár két nő is végigfeküdhetett egyszerre, az uralkodót pedig sem a testsúlya, sem ízületi és szívproblémái nem gátolták a testi élvezetek tökéletes megélésében.

Egyre romló egészségi állapota gyakran akadályozta Eduárdot hivatalos teendői ellátásában, és uralkodását is rövidre szabta: a király 68 évesen, mindössze 9 év trónon eltöltött idő után, 1910 májusában hunyt el szívroham következtében. A trón második fiára, Györgyre szállt, aki 26 évig uralkodott Nagy-Britannia felett.