Ha biztos akarsz lenni abban, hogy váratlan, vagy akár ismert betegség miatt várható halálod esetén vagyonodat kik és milyen megosztásban kapják meg, elengedhetetlen, hogy végrendeletet készíts – hogy ezt biztosan akaratodnak megfelelően hajtsák végre, arra garancia lehet, ha közjegyzőnél készítteted azt.
Egyre többen írnak végrendeletet
Magyarországon egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint ennek oka lehet, hogy az egy lakás, esetleg autó vagy nyaraló mértékét meghaladó vagyon korábban ritkaságszámba ment, s ha ma nem is gyakori,
de egyre többeknél előfordul az, hogy több ingatlanról, esetleg nagyobb mennyiségű pénzről is dönteniük kell.
Évről évre tíz százalékkal, vagy akár azt meghaladó mértékben nő azok száma, akik végrendelet készítésének céljával keresnek fel egy közjegyzőt: köztük vannak olyanok, akiknek több kapcsolatukból is született gyermeke, és az ő örökösödésüket szeretnék már előre tisztázni, de akadnak olyanok is, akik élettársuk javára rendelkeznek, élettársi viszony után ugyanis törvényesen csak így lehet örökölni. Módosítani akkor szokták végakaratukat, ha családi állapotukban változás áll be, például új
unoka születik, vagy ha valakivel olyannyira megromlik viszonyuk, hogy semmiképp sem akarják őt örökösükként.
Érdemes akkor is hozzányúlni a végakarathoz, ha az anyagi helyzetben nagy változás áll be.
Ezért jó, ha hozzáértő készíti
Elméletileg nincs szükség jegyzőre és ügyvédre sem ahhoz, hogy valaki érvényes végrendeletet írjon, de mégis megéri szakember segítségét is kérni.
„Mindenfajta végrendelet lehet érvényes, amennyiben megfelel a jogszabályoknak. Akár saját kezűleg, otthon is lehet készíteni, végig kézzel írva és aláírva, vagy géppel írva és tanúk előtt aláírva.
A végrendeletnek azonban nagyon sok szempontnak kell megfelelnie, és egy apró hiba is elég ahhoz, hogy később sikeresen megtámadhassa az arra jogosult.
Ha valaki biztosítani akarja, hogy a végrendelete érvényes legyen, érdemes szakértő jogász – közjegyző vagy ügyvéd – segítségét kérnie” – közölte a Dívány megkeresésére a MOKK, hozzátéve, hogy bizonyos esetekben előnyösebb lehet a halál esetére szóló ajándékozási szerződés vagy az öröklési szerződés, amiről a közjegyző szintén felvilágosítást tud adni.
Így nem lehet eltitkolni sem
Az sem utolsó szempont, hogy így írt végrendeleted bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így a hagyatéki eljáráson biztosan előveszik majd, nem fordulhat elő az, hogy az egyébként törvényes, ám otthon tartott iratot az egyik örökös – akire nézvést az nem kedvező – elrejti, ezzel pedig már a törvényes örökösödési rend lép életbe.
„Arra is van lehetőség, hogy valaki a nem közjegyző által készített végrendeletét letétbe helyezze egy közjegyzőnél, amellyel szintén biztosítja, hogy a hagyatéki eljárásban előkerül a végrendelet. Ilyenkor azonban a közjegyző annak tartalmáért nem felel. A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi” – egészítette ki a fentieket a MOKK.
A kitagadásnak vannak feltételei is
Az is érdekelt bennünket, milyen gyakran motiválja a magyarokat az, hogy ne örökösüket jelöljék ki, hanem azt, hogy kinek nem akarnak semmiképp vagyont hagyni haláluk esetén.
„Családi konfliktusok esetén gyakran felmerül az igény, hogy valamelyik rokon semmilyen mértékben se részesülhessen a családi vagyonból.
Ez a szándék sok végrendelkezőnél jelen van, elsősorban azért, mert a hozzátartozó nem gondoskodik róla, nem tesz eleget a rokontartási kötelezettségének. Ilyenkor az illető örökségből való kitagadása vagy kizárása szokott kérdéseket felvetni
– azt azonban kevesen tudják, hogy ezek nem szinonim definíciók, hanem eltérő jogkövetkezményekkel járnak” – tudtuk meg.
Ha valaki kizárja az örökségéből egy örökösét, azaz például mást nevez meg örökösének (hallgatólagos kizárás), azt indoklás nélkül megteheti. Ilyenkor azonban a kizárt örökös a törvény által meghatározott köteles részre igényt tarthat, ha jogosult arra. A köteles rész a harmada annak, ami neki, mint törvényes örökösnek, jutna. Érvényes kitagadás esetén ugyanakkor valóban semmi, még a köteles rész sem jár a kitagadott örökösnek.
A kitagadáshoz, mely esetében köteles rész sem jár, azonban már kellő ok is szükséges: ilyen lehet az, ha az örökös az örökhagyóval szembeni törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, erkölcstelen életmódot folytatott, vagy végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetését még nem töltötte ki.
„Amennyiben a kitagadási ok nem bizonyítható, a végrendelkező akarata ellenére jár köteles rész a kitagadni kívánt családtagnak. A kizárás és a kitagadás intézményét tehát nem szabad összekeverni, hiszen következményeik különbözőek. Utóbbi érvényességéhez szinte bizonyosan szakértő – közjegyző vagy öröklési jogban jártas ügyvéd – segítsége szükséges” – közölte a MOKK a Dívánnyal a halál esetére szánt intézkedéssel kapcsolatban.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
