trójai faló

A trójai faló legendája az időszámításunk előtti 8. századból maradt ránk, Homérosz 500 évvel a trójai háborút követően jegyezte le elsőként az Odüsszeiában. Az eposz 8. énekében Démodokosz a phaiákoknak meséli el a trójaiak feletti győzelmet. Az elbeszélés szerint a tíz évig tartó harcnak Odüsszeusz (Ithaka legendás görög királyának) leleményessége vetett véget, amikor az kieszelte a trójai faló tervét.

Trója bukása

Homérosz költeményében a háborút a spártai Meneláosz feleségének, Szép Helénának elrablása idézte elő. Parisz, a trójai király fia megszöktette a nőt, aminek megtorlására vonult az egyesített görög hadsereg Trója ellen, hogy a becsületsértést megtorolja.

Helené visszaszerzése egyébként egy jó ürügy volt arra, hogy a Fekete-tenger felé irányuló kereskedelmet ellenőrző és vámoló Tróját legyőzzék, és a görögök gazdagodjanak helyette. A tíz évig tartó háború sok áldozatot követelt, csak az utolsó évben jutottak el a trójai vár ostromához, de azt nem tudták elfoglalni a görögök. Ezért a furfangos Odüsszeusz ötletére egy belül üreges óriási falovat építettek, amiben görög harcosokat próbáltak becsempészni a várfalon belülre.

A trójai faló ötlete

A görögök a trójaiak hitvilágára építkezve találták ki az egészet: a tölgyfát, amit a ló megépítésére használtak, a trójaiak ugyanúgy szentségként ünnepelték, mint a lovakat. Így a hatalmas építményt ajándéknak hihették, és ezért vontatták be a város belsejébe. A görög flotta mindeközben úgy tett, mint aki csatát vesztve elhajózik, de a valóságban arra várt, hogy Odüsszeusztól megkapják a jelet a visszatérésre.

Miután a trójaiak ünneplése elült, a falóból kimásztak az ellenfél emberei, kinyitották a város kapuit, így a görögök akadálytalanul áramolhattak be a várfalakon belülre. Napokig tartott a mészárlás, néhány nő és gyermek kivételével, akiket megtartottak vagy eladtak rabszolgának, minden trójai odaveszett. A templomokat lerombolták, és a város nagy részét felgyújtották. A zsákmány felosztása után a görögök egy része hazatért, míg mások továbbutaztak, és településeket alapítottak a környéken.

Fikció kontra vélhető valóság

Több ezer év elteltével a régészek elkezdtek a Trója városát övező rejtély végére járni. Azt megtudták, hogy Trója valóban létezett a mai Törökország területén. De abban is egyre biztosabbak, hogy a trójai faló kitaláció. Egyes tudósok a trójai falovat puszta mítoszként könyvelik el, míg mások szerint a fordítás vagy a metafora félreértéséről van szó. Francesco Tiboni olasz haditengerészeti régész azt állítja, hogy a trójai faló valójában egy hajó volt, de köszönhetően az ógörögből való félrefordításnak, lóként terjedt el.

A félreértés másik népszerű magyarázata szerint a trójai faló valójában egy faltörő kos volt, amelyet lóbőrrel borítottak. „A régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy Tróját valóban felgyújtották; de a fából készült ló egy fantáziadús mese, amelyet talán az ihletett, ahogyan az ókori ostromgépeket nedves lóbőrökkel burkolták be, hogy megakadályozzák a felgyújtásukat” – véli dr. Armand D'Angour, az Oxfordi Egyetem klasszika-filológusa. Néhány régész azonban még nem adta fel a reményt. Egy tudóscsoport 2021-ben több tucat fadeszkát talált Trójában, amelyek szerintük bizonyítani fogják, hogy a trójai faló mégsem mitológia, hanem történelem.