A trianoni határrendezés problémásabb kérdéseivel a győztes antanthatalmak a békeszerződés 29. cikkelyének értelmében nemzetközi „határrendező bizottságokat” bíztak meg, melyekben a határok kérdésében érintett országok és a békeszerződést ellenőrző nemzetek képviselői foglaltak helyet. A magyar–csehszlovák határ rendezését felügyelő bizottságban a két ország mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán delegáltja foglalt helyet, a bizottság kezdetben Brnóban ült össze, de folyamatosan váltogatta székhelyét a határ két oldalán, mert fontosnak tartották a helyszíni szemlét.
Meggyőzte páciensét, segítsen két falu hazatérésében
A határbizottság brit tagja éppen Budapesten tartózkodott, amikor súlyos fülbetegségben ágynak esett; mivel szerette volna a legjobb ellátást kapni, ezért körbeérdeklődött, ki Magyarország legjobb fül-orr-gégész specialistája. A megkérdezettek egyöntetűen dr. Krepuska Gézát ajánlották, aki sikeresen meg is műtötte az angol tisztet. A véletlen közjátékaként a professzor tizenöt évvel korábban két Salgótarján mellett található falu, Somoskő és Somoskőújfalu határában vásárolt telket magának, ahol hobbijának, az ásványkutatásnak szentelhette idejét, a két település azonban a trianoni békeszerződéssel átkerült a határ túloldalára, Csehszlovákiába.
Krepuska, aki nem szerette volna, hogy birtoka és a rajta található bazaltbánya a csehszlovák kormány kezére kerüljön, meggyőzte a bizottság tagjait, utazzanak el a helyszínre, és saját szemükkel vizsgálják meg a két falu földrajzi és nemzetiségi jellemzőit. A delegáltakat és a doktort a Rimamurányi Vasmű igazgatója, Lipthay Jenő és dr. Aurel Pál jogász is elkísérték, akik azt kérték tőlük, próbáljanak bárkivel szlovákul beszédbe elegyedi az utcán. Mivel ez nem igazán sikerült nekik, a bizottság tagjai belátták, itt tényleg színmagyar falvakról van szó (az 1910-es népszámlálás adatai szerint a több mint kétezer fős lélekszámú Somoskőújfaluban összesen tizenöt szlovák anyanyelvű lakos élt).
Hosszú huzavona után módosítottak a trianoni határon
Budapestre visszatérve az antantmegbízottak eljárást kezdeményeztek a helyzet tisztázására, ez azonban nem ment könnyen és gyorsan, ugyanis minden döntés meghozatalához biztos szavazattöbbségre volt szükség, ezúttal viszont patthelyzet alakult ki. A magyar, a (fülbetegségéből felgyógyult) brit és a japán küldött a magyarok mellett foglalt állást, a francia, az olasz és a csehszlovák delegált azonban utóbbi ország mellett tette le a voksát. A bizottság felterjesztette az ügyet a Nagykövetek Tanácsához, amely kitért a határozat elől, és az ügy eldöntését Magyarországra és Csehszlovákiára bízta.
A csehszlovák fél nem volt hajlandó elfogadni a magyarok érveit, és megfontolás nélkül visszadobta a követeléseiket, ezért az ügy visszakerült a Nagykövetek Tanácsához, végül pedig egészen a Népszövetség (az ENSZ elődje) elég került. Többéves huzavona után a Népszövetség végül 1923 áprilisában a magyaroknak kedvezően ítélt: Somoskő és Somoskőújfalu a hozzájuk tartozó bányával együtt visszakerült a Magyar Királysághoz. Ugyanakkor a csehszlovák delegáció kérésére több engedmény is született: a vasútállomást a két ország közösen használta, az állomásfőnök magyar, a bányaigazgató viszont csehszlovák állampolgár lett, a környékbeli magaslatok pedig, rajtuk a somoskői várral, megmaradtak Csehszlovákia részének.
A két falu 1977-ben Salgótarján része lett (Somoskőújfalu 2006-ban ismét különvált, és jelenleg önálló község), a vasútállomást napjainkban a MÁV üzemelteti. Somoskő a magyar országgyűlés 2017-es döntése szerint a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet viselheti.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
