„Ágyban, párnák közt halni meg!” – ez a gondolat bántotta Petőfit, azonban a legtöbben mégiscsak ilyen ambíciókkal rendelkezünk, ha saját elmúlásunk legszebb változatát képzeljük el. Ezt a kegyes halált reméljük nemcsak magunk, hanem a hátrahagyott szeretteink miatt is, hogy minél könnyebben fel tudják majd dolgozni a hiányunkat, még ha „a legtöbben kicsit egy őrültséghez hasonló káoszt, egy kaotikus érzelmi állapotot [is] élnek meg” Singer Magdolna író, mentálhigiénés szakember és gyásztanácsadó szerint. Azonban nem mindenki olyan szerencsés, hogy méltó körülmények között hagyja el a ezt a világot: a világtörténelem kevésbé ismert legborzasztóbb halálesetei tesznek erről tanúbizonyságot.
1. A boszorkánysággal vádolt földműves, akit harmadnapra nyomtak szét a rápakolt kövekkel
Az 1690-as évek salemi boszorkányperei Amerika legsötétebb pillanatai közé írta be magát a történelemkönyvekbe. Több mint 200 embert vádoltak meg boszorkánysággal Massachusettsben, és 20 embert ki is végeztek. Az egyik haláleset viszont szembetűnően kegyetlenebb volt, mint a többi. Giles Corey, egy idősebb földműves rettenetes véget ért, miután több lány is megvádolta az ördög varázslatával való garázdálkodással, köztük Corey ellenségének, Thomas Putnam lányával, Ann Putnam Jr.-ral.
Corey korábban saját feleségét is megvádolta boszorkánysággal, azonban még így sem tudta elkerülni, hogy a gyanú árnyékába kerüljön. Tárgyalása 1692 április 19-én kezdődött meg. Egy idő után azonban a férfi úgy döntött, hogy nem működik együtt a tárgyalással, és némán állt, amíg az őt bevádló lányok többször is „rohamot kaptak”. Büntetésképp szeptemberben meztelenre vetkőztették és arra kényszerítették, hogy a földre feküdjön.
Egy falapot helyeztek a testére, és lassanként egyre több követ helyeztek rá, amelyek három nap múlva halálra nyomták.
Ezalatt választhatott, hogy kegyelmet kér, vagy így hal meg, ám az egyetlen mondat, amely elhagyta Corey száját, annyi volt, hogy „Még több súlyt!”. Vélhetően nem akarta bűnösnek vallani magát, hogy az örökösei megtarthassák a földjét halála után is.
2. A turista, aki egy melegvíz-forrásban főtt halálra
Ne csak az emberi kegyetlenség vezethet iszonyúan fájdalmas halálhoz, hanem a véletlen balesetek is. Egy 23 éves oregoni férfi, Colin Scott és a testvére, Sable 2016-ban ellátogattak a Yellowstone Nemzeti Parkba. Látogatásuk alkalmával úgy döntöttek, hogy felkeresnek egy olyan melegforrást, amelyben megmártózhatnak. Ugyan a park bizonyos területein ez megengedett, a Norris gejzírmedencében tilos, mivel ez a legrégebbi és egyben a legforróbb termálrégiója, ahol minimum 92,7 Celsius-fokos vizek találhatók. Azonban gyönyörű tájai miatt népszerű a látogatók körében, és ameddig a körülbelül 24 kilométeres kiépített sétányhoz tartják magukat, biztonságosan fedezhetik fel a természet csodáit.
Sajnos a testvérpár letért az ösvényről, és tiltott területre tévedtek olyan forrás után kutatva, ahol úszkálhatnak egy kicsit. Sable éppen videót készített, amikor testvére megbotlott, és beleesett egy melegvíz-forrásba. A lány pánikba esve próbálta megmenteni Colint, de amikor ez nem sikerült neki, egy közeli múzeumba rohant segítségért, mivel a medencében nem volt térerő.
Mire visszaértek a baleset helyszínére, a fiút élve megfőzte a melegforrás, csupán a feje, a felsőteste és a keze látszott már csak ki a vízből.
Aznap egy közelgő vihar miatt nem tudták kiemelni a maradványait, másnapra viszont a forrás extrém hője és a természetes savtartalma szétmarta a holttest megmaradt részeit is, így végül semmi sem maradt hátra Colinból.
3. A pap, akit szörnyű halálba röpítettek a ráerősített lufik
Egy brazil származású római katolikus pap, Adelir Antônio de Carli pénzt próbált gyűjteni figyelemfelkeltő akciójával egy „spirituális pihenőhely” építésére a paranaguai autópályán közlekedő kamionosok számára. Összesen 1000 héliummal töltött lufit erősített magára a 41 éves pap 2008. április 20-án. Az akkori 19 órás világrekordot akarta megdönteni a héliumos lufis repülésben. Tapasztalt ejtőernyős volt, kiterjedt túlélési és vadonbeli kiképzéssel. Vitt magával GPS-készüléket, és egy rádiót is, amellyel elérhette a brazil haditengerészetet és a légi irányítást is.
Hiába próbált mindenre felkészülni, végül semmilyen óvintézkedés nem tudta megmenteni az életét. A paranaguái indulását követő nyolcadik órában nyoma veszett, és csak két nappal később találták meg a csokor lufit az Atlanti-óceánon lebegve. A pap holttestét, amelyet DNS-teszttel sikerült beazonosítani, csak három hónappal később találták meg a Macaé településhez közeli vizekben. A férfi utolsó óráiban több barátját is felhívta azzal, hogy bele fog csapódni az óceánba.
Valószínűleg a becsapódás erejétől hunyhatott el, vagy azt követően fulladhatott meg, mindenesetre utolsó percei rettegésben és fájdalomban telhettek el.
4. A „Grizzlyember”, akit egy megevett egy medve
Timothy Treadwell az 1980-as évek végétől kezdve a grizzlymedvék életéről készített dokumentumfilmeket az alaszkai Katmai Nemzeti Parkban. Összesen 13 nyarat töltött a medvék társaságában. Közel merészkedett hozzájuk, hozzájuk ért, és néha még a kölykeikkel is játszott. Azt állította, a medvék és közte kölcsönös tisztelet és bizalom van, ezért teheti meg ezeket az egyébként rendkívül veszélyes bátorságpróbákat. A parkőrök több ízben is figyelmeztették rá, hogy előbb-utóbb az életébe fog kerülni ez a viselkedés, illetve hogy megszegi az előírt táborozási szabályokat, például ételt hagy a sátrában.
Hiába sikerült több mint egy évtizeden át elkerülnie a végzetét, az akkor 46 éves Treadwell 2003-as októberi látogatása alkalmával már nem tért haza. Barátnőjével, a 37 éves Amie Huguenarddal ismét ellátogatott a Katmai Nemzeti Parkba. Treadwell a szokásától eltérően későbbi időpontban érkezett meg, amikor a medvék téli álmukra készülődve felhalmozzák a táplálékukat. Ám a férfi a fejébe vette, hogy mindenképp megkeresi az egyik kedvenc nőstény grizzlyjét.
Eredetileg október 5-én hagyták volna el a parkot egy helikopteren, viszont amikor a pilóta megérkezett értük, sehol sem látta a párt, csupán egy veszélyes kinézetű medvét, aki úgy tűnt, mintha emberi bordán lakmározna. A parkőrök kénytelenek voltak végezni az állattal, mivel az rájuk rontott. A hasában és a környéken emberi maradványokra bukkantak, azonban a legbrutálisabb részleteke Treadwell videókamerája tartogatta számukra: az éjszaka vaksötétsége mellett a medvetámadás vérfagyasztó hangfelvétele sokkolta őket.
A hanganyagon hallatszik, ahogyan Treadwell értelmes mondatokat ordít, miközben a grizzly szétszaggatja őt.
Huguenard először azt kiabálja vissza neki, hogy tetesse magát halottnak, aztán hogy támadjon vissza, azonban perceken belül ő is ugyanarra a sorsra jutott, mint párja.
Összeköti a történeteket, hogy szereplőik mind borzalmas véget értek, amelyet senkinek sem kívánna az ember. Szörnyű belegondolni, hogy mekkora rettegésben és milyen fájdalmak közepette hunytak el, és azt is nehéz elképzelni, hogy milyen felfoghatatlan gyászt hagyhattak maguk után a hátrahagyott családtagjaik és barátaik szívében.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
