Az Időutazók következő epizódjában az őskorig repülünk vissza képzeletben, és a világ minden táján jellemző szépségideálokat vizsgálva próbálunk rájönni arra, miért és kinek szeretnének megfelelni a nők, és mi mindent éltek át amiatt, hogy szépnek tűnjenek a világ szemében. De vajon megéri?
Már az ókorban egyértelművé tette a férfitársadalom, mit is kíván az ellenkező nemtől. A korai agyagszobrocskák enyhén szólva is teltkarcsú nőalakjaitól a 20. század szinte gyermektestű modellalkatáig elképesztő változáson ment keresztül a vágyott női test.
A témáról beszélgettünk az Időutazók podcast legújabb epizódjában, melyet itt hallgathatsz meg:
Valóban meg kellett szenvednünk mindig a szépségért?
Már az ókori római és egyiptomi asszonyok is vágyat éreztek arra, hogy saját valójuk legszebb oldalát mutassák a külvilág felé, a szőrtelenség vágyott állapotáért nem voltak restek a legfurcsább eszközökhöz folyamodni. Nemcsak Kleopátra gyantáztatta intim testrészeit, hanem a görög lányoknak is megvoltak a hol bizarr, hol gusztustalan, hol kifejezetten fájdalmas módszerei a hamvas bőr megőrzése érdekében. A középkor asszonyai mérgekkel és állati belsőségekkel teli receptjei is terítékre kerülnek – vezérfonalunk a művészet, hiszen a dokumentáció egyre szélesebb lehetőségei itt virágoztak igazán. De kik, miért és hogyan igyekeztek megmutatni az adott kor társadalmi – és sokszor egyéni – preferenciáit?
Nem mehetünk el a különféle testtartást befolyásoló, sokszor testcsonkító gyakorlatok mellett is. A magas sarkú cipők és a fűző (illetve annak elhagyása) a női egyenjogúság szimbólumává váltak, de vajon miért is hordjuk őket még manapság is oly nagy szeretettel? Mennyire befolyásolta az emancipáció azt, hogy mit tartunk ma szépnek, és mit vállalunk a szépségideálnak való megfelelésünkért nőként?
A férfiak is lehetnek szépek?
A szépség nem csak a nőknek, a férfiak számára is fontos volt, azonban a motivációk között sokszor egészen más indokokat találunk. Hogyan alakult a férfiasságról, a férfiszépségről alkotott vélemény háborúkon innen és túl azóta, hogy a nők egyáltalán hangot adhatnak ez irányú véleményüknek?
Ez ugyanis nem is nyúlik vissza olyan régre, hiszen alig száz évvel ezelőtt még saját testük ura is apjuk vagy férjük volt. Nemcsak azt döntötték el, miként jelenhetnek meg a külvilág előtt, de a testformálás egyéb formái is hosszú évszázadokon keresztül tiltottak voltak a gyengébbik nem számára. A női testgyakorlás és a női sportolók története nem egészen százévnyi időszakot ölel fel. Feldereng az Időutazókban a nem is oly régi, 70-80-as évek, amikor bizony rövidke szabadságot követően már inkább a konyhába küldték volna vissza az asszonyokat ahelyett, hogy izzadtan rombolták volna a család szentségét az edzőtermekben.
Az egészséges életmód és a sok pihenés lenne a valódi szépség kulcsa?
Pedig a szépséghez nemcsak a külcsín, nemcsak az öltözködés, de az egészséges életmód is hozzájárulhat. Az emberek testképe átalakult ugyan, azonban a testalkata is, s éppen ellenkező irányba. Soha a történelem során nem élt annyi kövér ember a Földön, mint manapság. S miközben különféle praktikákkal igyekszünk tenni a szebb látványért, és már fel sem tűnnek az AI-generált, szépített, egységesített fényképek a közösségi platformokon, bizony a valóság sokkal szomorúbb képet mutat. Mi az oka annak, hogy míg egyes országokban az elhízás népbetegség, más vidékeken akár száz évet is élnek egészségben és frissességben az emberek? Mennyiben járul hozzá a pihenés, a szieszta vagy éppen az étkezésünk ahhoz, hogy
mikor érezzük magunkat szépnek és épnek?
Ha kíváncsi vagy, mi történt a szépség fogalmával az elmúlt évezredekben, és mit gondolunk mi, a Dívány újságírói a témával kapcsolatban, ne hagyd ki az Időutazók podcast második évadának következő adását.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
