szellem ház

A kaliforniai San Joséban évtizedek óta egymásnak adják a kilincset a szellemekre vadászó turisták. Sokan úgy gondolják, olyan, mintha egy őrült tervezte volna a házborzongató házat; lépcsők vezetnek a falakhoz, ajtók nyílnak a semmibe, ablakok vannak a szobákon belül, és rejtélyes folyosók. A magának való örökösnő annak idején hamar a pletykák kereszttüzében találta magát. 

8 szobából 160 lett

Sarah Lockwood Pardee 1862-ben házasodott össze William Winchesterrel, akinek apja, Oliver négy évvel később megalapította a világ egyik leghíresebb fegyvergyárát, és aki ezzel mesés vagyonra tett szert. Ám míg anyagi értelemben rájuk mosolygott a szerencse, a magánéletben sorra érték Sarah-t a csapások. Ugyanebben az évben – más források szerint egy évvel később – csecsemőként elveszették lányukat, és többé nem született gyermekük. Apósa, Oliver 1881-ben halt meg, alig három hónappal később pedig a nő megözvegyült. Dollármilliók hullottak az ölébe. Négy évvel később Sarah a nővérét is elvesztette, így elhagyta New Havent, Kaliforniába költözött, és megszületett a Winchester-ház legendája.

A korabeli beszámolók szerint heti hét napban, mindennap 24 órán át zajlott az építkezés egészen Sarah 1922-ben bekövetkezett haláláig. 

A hátborzongató ház igazi története

Annak idején azt mesélték, hogy Sarah nem sokkal azelőtt, hogy Kaliforniába költözött, járt egy médiumnál, aki kerek perec kijelentette; ki kell engesztelnie azoknak a szellemét, akiknek Winchester-puskákkal vették el az életét. Ehhez pedig az szükséges, hogy építsen egy házat, amelyben soha nem áll le a munka. Így magyarázták azt, hogy a ház bizonyos megoldásai minden józan észt nélkülöznek. A jósnő azt mondta, Sarah addig marad életben, amíg a ház mindig munkától zajos. Bár a történet nagyon izgalmas, valójában a történészek nem találtak semmiféle arra utaló bizonyítékot, hogy Winchester özvegye valaha is járt médiumnál.

A másik hozzá fűződő legenda, hogy rendszeresen tartott szellemidéző szeánszokat a házban, sőt, a temérdek szoba közül volt olyan, amely kimondottan ezt a célt szolgálta. A későbbiekben ezt a pletykát sem tudták megerősíteni, bár kétségkívül az 1800-as évek végén virágoztak a spiritiszta szeánszok, melyeknek divatja Angliából érkezett a tengerentúlra. Nem csoda, hogy sokan vettek részt ilyen üléseken; alig húsz évvel a polgárháború után jó néhányan szerettek volna beszélni elhunyt szeretteikkel. Ám Sarah Winchester egykori alkalmazottai is megerősítették, hogy semmiféle szellem nem volt a házban, ahogyan mágusok és médiumok sem adták egymásnak a kilincset.

A szegényeknek adott folyamatosan munkát

Felmerül a kérdés, hogy akkor mégis miért lett a ház turistalátványosság elképesztő megoldásai miatt? Erre több válasz is született. 

Édesapja asztalos volt, úgy nőtt fel, hogy érdekelte a lakberendezés és az építészet, és rengeteg pénze volt, hogy az ötleteit kipróbálja. A másik magyarázat szerint kimondottan odafigyelt a szegényebbekre, és az építkezésen mindig kaptak munkát a környékbeli mesterek, hogy el tudják tartani a családjukat. A ház valóban az örökösnő 1922-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan épült, majd egy éles szemű vállalkozó házaspár, John és Mayme Brown vásárolta meg, akik egy évvel később már megnyitották az épületet a kíváncsiskodók előtt.

A Winchester-házat körbelengő titkok a mai napig turisták ezreit vonzzák San Joséba, és az ingatlant gyakran az Egyesült Államok szellemjárta helyei között emlegetik. Annak ellenére, hogy az évek során sorban megcáfolták a misztikus meséket.