sorozat gyilkos

1983 februárjában egy észak-londoni társasházhoz duguláselhárítókat hívtak ki, mert a lakók már két napja képtelenek voltak leöblíteni a WC-t, ráadásul a csatornából förtelmes bűz áradt. A vízvezeték-szerelő kiérkezésekor az utcai csatornafedőt emelte fel elsőként, amiben csont- és hússzerű maradványokat talált. Alaposan átvizsgálták a csatornahálózatot, és a legfelső szinthez tartozó szakaszban hasonló, csirkemaradványnak hitt részeket találtak.

Akkor még nem is sejtették, hogy Nagy-Britannia egyik legrettegettebb sorozatgyilkosának egyik áldozatára bukkantak rá.

Zavartalanul gyilkolt, de végül simán elkapták

Bármennyire is hihetetlennek hangzik, Nilsen maga hívta fel a ház gondnokát, hogy intézkedjen a dugulással kapcsolatban. Akkor 38 évesen, egyedül élt a ház legfelső szintjén, és épp munkában volt, amikor a duguláselhárítók kihívták a rendőröket, mert úgy hitték, találtak egy emberi kézfejet a csatornában. Nilsent megvárták míg hazaér, majd a lakásában – amiből egyébként szintén fojtogató bűz áradt – nekiszegezték a kérdést: hova tette a test többi részét.

Nilsen csak rámutatott a szekrényre, aminek az ajtaja mögött egy törzs és láb maradványait találták fekete szemeteszsákba csomagolva. A férfi csak arra várt, hogy a dugulás megoldódjon, és a többi testrésztől is megszabadulhasson.

Az őrs felé vezető úton Nilsen azt is elárulta a rendőröknek, hogy még legalább 15 áldozata volt 1978 óta. Úgy tűnt, kész mindent bevallani.

Így lett belőle sorozatgyilkos

Dennis Nilsen furcsa gyerek volt, csendes és visszahúzódó, ami még inkább felerősödött, miután édesanyja újra férjhez ment, és négy új testvért hozott az életébe. Már egészen fiatal korában baljós érdeklődést mutatott a halál iránt. Később az édesanyja arról számolt be, hogy szeretett nagyapja holttestének látványa zavarhatta meg a halállal kapcsolatos érzéseit, majd késztette arra, hogy annyi évvel később elkövesse a gyilkosságokat. 

Melegnek lenni akkoriban folyamatos küzdelem volt, mivel nem volt még annyira sem elfogadott, mint napjainkban. Nilsen a megbélyegzést olyan mélyen magáévá tette, hogy gyűlölettel gondolt saját magára. Ez a saját szexualitásától való irtózás volt a feltételezések szerint az oka annak, hogy kifejezetten a fiatal férfiakat vette célba.

Az évek során Nilsennek számos kudarcot kellett elszenvednie. Két évig egy közeli barátjával élt, aminek végül az vetett véget, hogy a barát elköltözött. Feldúltan és magányosan a helyi bárokban töltötte az idejét, ahol végül egyenként szedte fel az áldozatait. 

Hiába próbálta, nem tudta magát leszoktatni az ölésről

Áldozatai főleg fiatal férfiak, fiúk voltak, akik az utcán éltek, és egy kis zsebpénzért cserébe sok mindenre hajlandóak voltak. Nilsen londoni kocsmákban, sikátorokban ismerkedett meg velük, étellel és pénzzel csalogatta fel lakásába a gyanútlan férfiakat, ahol aztán megfojtotta őket puszta kézzel, vagy éppen egy kád vízben.

Már ez is épp eléggé lesokkolta a rendőröket, akik a tanúvallomást hallgatták, de a neheze még csak ezek után jött. Miután megölte áldozatait, Nilsen szerelmes lett a holttestekbe. Egy rituálét hajtott végre, amelynek része volt, hogy megfürdette a testeket, felöltöztette, gyakran képeket is készített róluk. 

Nilsen azt is elárulta, hogy egyes holttesteket a lakásában a padlódeszkák alá rejtette, másokat pedig a kertben temetett el. Idővel néha előszedte őket, és addig „babázott” velük, amíg el nem jött az idő, hogy megszabaduljon tőlük. Az emberi maradványok eltüntetésével gyűlt meg a baja. Nilsen megvárta, amíg a testek rothadásnak indulnak, majd feldarabolta őket, gyakran kis zsákokban csempészett ki darabokat belőlük, vagy a házi szennyvízrendszer segítségével szabadult meg tőlük.

Dennis Nilsent azonnal megvádolták, bűnösnek találták, és börtönbüntetésre ítélték. A börtönben halt meg, egészségügyi komplikációk miatt, miután megtagadták tőle a további orvosi ellátást. Történetét az ITV dolgozta fel 2020-ban, Des címmel az HBO Maxon megtekinthető.