Ha már neve a francia „rouge”, azaz „piros” szóból ered, naná, hogy az igazi rúzs vörös! A tűzpiros ajkak, mint a szépség egyik záloga, már nagyjából Hófehérkével beégtek a tudatunkba, de ki gondolta volna, hogy a 16. században ezt a színhatást többek közt állati vér és arzén kombinációjával érték el. Egyébként is, vajon mindenkin jól mutat a vörös? És milyen árnyalatok állnak igazán jól az egyes színtípusoknak?
Mondják, hogy a szépségért szenvedni kell, de az mégiscsak elég bizarr, hogy az 1500-as években növényi zsír, állati vér és némi arzén hozzáadásával készült ajakkence néhány órával a felkenés után büdösödni kezdett a szebb megjelenésben bízó hölgy száján.
Pedig már az egyiptomi nők is festették magukat, erős fekete szemkontúrjuk inkább a kiszáradástól védte a nagy melegben a szemet, ajkaikat viszont már ők is vörösre kenték és az általuk használt algakivonat is mérgező volt. Szóval, hiába telt el sok évszázad, továbbra is akadt pár undorító részlet e bálványozott kozmetikum körül. Az sem kifejezetten gusztusos például, hogy a 19. századra felfedezett karmin bizonyos kaktuszok kis lakóiból, konkrétan a bíbortetvekből nyert festékanyag, ami a meseszép piros színt adta (és adja). Spanyolul a rúzs egyébként, nyilván a szín- és névadó nőstény bíbortetűnek tisztelegve: carmín. Már alig merem megjegyezni, hogy a tetvészkedés olyannyira bevált, hogy mellesleg e tetű a mai napig funkcionál ételszínezőként is E-120 fedőnéven.
Rúzsügyben aztán áttörés az 1883-as amszterdami világkiállításon történt, ahol párizsi parfümkészítők bemutatták azt a színezőrudacskát, ami a mai rúzs dédnagymamája. A méhviaszból, szarvasfaggyúból és ricinusolajból készült termék előnye, hogy a tömör rudacskát immár szállítani is egész praktikusan lehetett selyempapírba csomagolva. A ma ismert csavarós kiszerelés ugyanis csak most, az 1950-es években terjedt el.
Bár a rúzs az 1920-as években már a női divat nélkülözhetetlen elemévé vált, de volt, amikor korosodó pasik használták leginkább, házicékla- és eperléből kutyult ajakkencéjüket, hogy jobban menjen a hódítás, és volt idő, amikor a rúzst a kétes erkölcsű nőszemélyek kellékének tekintették. Mindenesetre „Ámor ceruzája” azóta is az egyik legkeresettebb kozmetikum, alakja időről időre megújul, tüzes színe néha új árnyalatot ölt, de szexepilje és kultusza Marilyn Monroe-tól Madonnán keresztül Amal Clooney-ig változatlan.
Az öltözék ugyan meghatározza, hogy épp milyen színt viszünk fel, de minden színtípusnak megvannak a maguk legelőnyösebb árnyalatai.
Tavasz típus: legjobban a lazacos, korallos, barackos, papajás színek állnak, az üde, erőteljes, friss és meleg árnyalatok, a pirosak közül a ferrari vagy a paradicsom.
Nyár típus: részesítsék előnyben a halványabb árnyalatú, hamvasabb, hideg tónusokat, málna-, szilvaszínek, de visszafogott, nem túl élénk változatban.
Ősz típus: keressék a téglaszínű, terrakotta, meleg bézs, vagy akár barnás korallos színeket.
Tél típus: legelőnyösebb tónusai a markánsabb pinkek, lilák, fuksziák erőteljesebb változatai, élénk málnás, szilvás színek.
Az intenzívebb hatás elérése érdekében a kontúrt, de akár az ajkak teljes felületét érdemes szájkontúrceruzával megrajzolni és besatírozni, majd erre felvinni a rúzst. Telt, duzzadt ajak hatását kelthetjük, ha a kontúron belül finoman, leheletnyit világosabb árnyalatot is applikálunk.
De maszkviselős időkben mindez sok hűhó semmiért?
Nem törvényszerű, hogy tönkretegye sminkünket a maszk, használhatunk sminkfixáló sprayt, de érdemes mindig kéznél tartani magát a rúzst is, az esetleges korrekcióhoz, vagy keresni az átlátszó organzamaszkot, esetleg a teljes arc előtti plexipajzsot, mely teljes fényében engedi tündökölni a „szerelem ceruzáját” ajkainkon.
