rejtélyes események

Rejtélyes események vették kezdetüket 2010-ben Kalachiban, majd a szomszédos Krasnogorkban is. A falvak lakói közül jó néhányan egy rejtélyes járvány áldozatai lettek: minden előzetes jel nélkül elaludtak, akár napokra is. Bár sokan vélték megtalálni a biztos diagnózist, száz százalékban egyikben sem lehetünk biztosak. 

Napokra elaludtak

Az első eset egy fiatal nőhöz, Ljubov Belkovához kötődik, aki 2010 áprilisában a helyi piacon dolgozott, majd egyszer csak hirtelen összeesett, és elaludt. Négy nappal később a kórházban tért magához, ahol az orvosok azt mondták, hogy stroke-ja volt, ezért vesztette el az eszméletét. Néhány nap elteltével azonban öt hasonló történésről számoltak be, és volt köztük gyermek is. Végül rövid idő lefogása alatt a 810 helyi lakosból 140-nel fordult elő, hogy a legváratlanabb helyzetekben elaludtak. Volt, aki evés, ivás, fürdés, séta vagy motorozás közben aludt el napokra, és mindezt úgy, hogy beszámolóik szerint előtte egyáltalán nem érezték magukat fáradtnak. Ugyanakkor többüket gyötörte fejfájás, hallucinációik is voltak, és az ébredés után azok a napok, amíg aludtak, teljesen kiestek, semmire nem emlékeztek. Ráadásul, nemcsak a falubelieket, de az állataikat is „megfertőzte” a titokzatos álomkór. Macskák, kutyák, sőt, lovak is napokra elaludtak.

Démonok vagy földönkívüliek?

A döbbenetes események hatására a világ minden tájáról a kis kazah faluba özönlöttek a különböző tudományágak képviselői, köztük alvási rendellenességek specialistái is. Vizsgálták a vizet, a levegőt, a termőföldet, de semmi olyan eltérést nem találtak, ami megmagyarázhatná a rendkívül furcsa eseteket.

Így a helyiek már rosszindulatú démonokról, földönkívüliek támadásáról, sőt, Isten bosszújáról beszéltek. Végül aztán a kazah kormány azzal a magyarázattal szolgált, hogy a közeli bányák lehetnek felelősek a nem mindennapi tünetekért. A Szovjetunió széthullása után ugyanis bezártak a helyi uránbányák – emiatt több település el is néptelenedett a környéken –, a hivatalos álláspont szerint időnként a szén-monoxid-koncentráció megnő, míg az oxigén mennyisége lecsökken a levegőben, és ez állhat a hirtelen álomba szenderülés hátterében. 

A rejtélyes eseményeket a helyiek találták ki?

Ugyanakkor a specialisták úgy magyarázzák, hogy a lezárt bányákból csak égéstermékként kerülhetnének a mérgező gázok a levegőbe, márpedig ilyenre évtizedek óta nem volt példa. Ezenkívül a szén-monoxid szintjét többször is mérték a környéken, és semmilyen kiugró értéket nem találtak. Emellett a tünetek sem utalnak egyértelműen a szén-monoxid jelenlétére.

Mivel sem radioaktív sugárzás, sem vegyi anyagok nem magyarázhatják a kalachi álomkórt, ezért felmerült, hogy valójában egyfajta tömegpszichózisnak vagyunk a tanúi, bár ez nehezen magyarázza a kisgyermekek és az állatok többnapos szendergését. Ám a helyi hatóságok minden támogatást felajánlották az érintett helyieknek, ha el akarnak költözni az érintett falvakból. Éppen ezért suttognak arról, hogy az álomkór megjelenése nem más, mint a helyiek akciója, hogy az állam támogatásával olyan helyre költözhessenek, ahol több a munkalehetőség és jobbak a lakhatási körülmények. Ha ez volt a terv, sikerrel jártak, ugyanis 2015-re a falut kiürítették és lezárták.