A filmszakma nagyságrendileg 7000 prominens tagja dönt arról, kik kapják meg az esélyt arra, hogy az aranyszobrocskához hozzájuthassanak, a szavazási folyamat pedig meglehetősen bonyolult számításokkal jár. Nem mindegy az sem, hogy kinek a jelöléséért milyen jól kampányolnak: az idei év majdnem botránya épp ennek köszönhető.
Egy brit színésznő miatt változtatnak
Andrea Riseborough brit színésznő nevét valószínűleg kevesen hallották az idei Oscar-jelöltek bejelentését megelőzően – Cate Blanchett vagy Michelle Williams hírnevéhez legalábbis nem mérhető az övé. Mégis, a To Leslie főszerepe révén esélyes a szobrocskára, ám már jelöltségének bejelentésekor meglehetősen ellentmondásos volt ennek fogadtatása.
A film, melyben a kritikusok szerint nagyot alakít, ugyanis szokatlan kampánysikert jelent, így etikai kérdések is felmerültek annak kapcsán. Celebekhez juttatták el annak kópiáit, akik privát vetítéseket tartottak, és a közösségi médiában lelkendeztek a színésznő alakításáról, de a kampánycsapat itt sem állt meg.
Olyan nyilatkozatokat is felhasznált, amelyekben már esélyes jelöltekkel, például Cate Blanchett-tel vagy a jelölést végül nem kapott Viola Davisszel hasonlították össze Riseborough teljesítményét.
Végül az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia, a díj odaítélője úgy döntött, maradhat Riseborough jelölt, de a kampányolás szabályai meg fognak változni a To Leslie sikere miatt. Az azért mindenkit vaskosan meglepne, ha ezek után a brit színésznő díjjal mehetne haza.
Így lesz egy film Oscar-jelölt
De hogyan is működik a jelölés folyamata? A hétezer tagot számláló akadémiának különböző tagozatai vannak a színészek, rendezők, a filmgyártásban közreműködő összes szakember számára. Ők döntenek arról, kik lesznek jelöltek: minden egyes tagozat a saját szakmájának képviselőire szavazhat, színész tehát színészt jelölhet csak. A legjobb film jelöltjeinek összeállításába ugyanakkor az akadémia összes tagja beleszólhat.
Saját tagozatában legfeljebb öt, legjobb film díjára 5-10 javaslatot adhat le az akadémia minden tagja,
a sorrend egyben rangsort is jelent. A legnagyobb súlya az első helyen leadott szavazatoknak van persze: ha egy színész, rendező, film elegendő első helyen leadott szavazatot kap, akkor automatikusan jelölt. Az elegendő szavazatot úgy számítják ki, hogy az adott kategóriában beérkezett szavazatok teljes számát elosztják a lehetséges jelöltek teljes száma plusz eggyel.
Könyvelők is kellenek hozzá
Az első forduló után a PricewaterhouseCoopers könyvelői, akik azért felelősek, hogy a leadott szavazatokból megfelelő helyes sorrend alakuljon ki, átválogatják a megmaradt szavazólapokat, és kiveszik a legkevesebb első helyes szavazatot tartalmazó köteget. Ezt a halmazt a második helyezettek szavazólapjai közé helyezve a fenti elv szerint kezelik, és addig folytatják a módszert, míg nem lesz öt jelöltjük.
Ezután a jelöltek neveit kiküldik minden tagnak, és ekkor már az összes tagozat minden egyes tagja szavazhat favoritjára a jelöltek közül – így születi meg az Oscar-díjasok névsora.
A kampány, a lobbi kincset érhet
A kampány mindkét időszakban fontos: hirdetések, lobbizás, vetítések, partik és különböző narratívák kialakítása segíthet abban, hogy egy-egy film ki tudjon tűnni a tömegből. Az alkotók bejárhatják az angolszász médiát, személyes történeteiket kapcsolhatják a filméhez, de
az is lehetséges, hogy valamilyen kurrens politikai folyamat ad extra aktualitást egy-egy alkotásnak.
A stratégiai céllal megtervezett kampányok olyan hírverést tudnak szerezni egy filmnek, melynek hatására akár a kritikusoknak is céljává válhat, hogy az elsők közt lássák az alkotást – míg más filmeket talán egy otthoni megtekintésre szánt kópia mutat csak be nekik, esetleg meg sem nézik azt, így egészen eltérő mennyiségű megjelenés születhet egy jól kampányolt és egy kevésbé jól kampányolt film esetében.
Ez azonban még csak a kezdet: a személyes jelenléttel járó kampányok ereje még nagyobb lehet. Ha eseményeket szerveznek a film bemutatására, ahol esetleg maguk az alkotók beszélnek arról, annak igazán erős meggyőző ereje lehet.
A negatív reklám is reklám?
Van azonban az ilyen típusú kampányoknak egy nem olyan szép oldala is: a suttogópropaganda. Ha valakiről – főleg az akadémia tagjai körében – megindulnak a pletykák, az sokba kerülhet. Casey Affleck, Ben Affleck testvére kapcsán 2017 elején az általa elkövetett szexuális zaklatások kapcsán indult lejárató kampány, melynek ellenére mégis sikerült megnyernie a legjobb férfi főszereplőnek járó szobrocskát. Mint ez is mutatja, a kampány azért nem minden, ráadásul több ezer emberhez kell eljuttatni releváns információkat meggyőzésükre ahhoz, hogy valamit érhessenek is azok.
A lobbizás szerepét ugyanakkor kár lenne lebecsülni.
A Variety 2016-os becslése szerint a nagy stúdiók 3-10 millió dollárt is költhetnek arra, hogy egy filmet sikerre vigyenek lobbi útján – a New Yorker szerint lehet ez az összeg 15 milliós is.
Ebből nemcsak a kritikusokat célozzák meg a fent már említett vetítésekkel és partikkal, hanem a filmakadémia tagjait, a szavazókat, akik mindenről döntenek. A stúdió a legesélyesebbnek vélt filmjeibe önti a dollárt számolatlanul.
Ettől lesz egy film a szavazók kedvence
A kiválasztásban a korábban már említett narratíva fontos szempont. Így lehetett jelölt a Fekete párduc – esetükben az esélytelenség története volt erős. Szuperhősfilmet ritkán jelölnek Oscarra, ráadásul itt olyan történetről volt szó, melyet már régóta vászonra akartak vinni, és amelynek szereplői szinte kizárólag színes bőrűek.
A Csillag születik jelölései esetében azt is elismerték, hogy Bradley Cooper mekkora erőfeszítéseket tett a szerepért
– megtanult gitározni és énekelni, és szándékosan elmélyítette hangját, valamint hogy Lady Gaga sztárléte ellenére meghallgatáson vett részt, és smink nélkül jelent meg ott.
A megnyerő sztori mellett azonban a film képviselte értékek is nagyon fontosak. Említenünk sem kell, hogy a Fekete párduc esetében ezek is nagyon hatékonyan támogatták a jelölést. De mindez nem elég akkor, ha nem látják elegen a filmet – ami sok vetítést jelent és megtekintő példányok kiküldését a megfelelő helyekre –, és az is kell, hogy a film sztárjai láthatók legyenek, a hírekben szerepeljenek, és így folyamatosan a radaron tartsák az alkotást.
Szóval vajon tényleg a legjobb filmek nyernek majd márciusban, és azok nyernek általában az Oscaron? Egyáltalán nem biztos.
Néha anélkül is áttörést jelenthet egy-egy film sikere, hogy abba ilyen összegeket öntenének – így volt ez a Gettómilliomossal –, de általában az a kifizetődőbb, ha a dolgot nem bízzák a véletlenre.
Hollywood szereti megírni előre a történeteket, és ez nincs másképp az Oscarral sem.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
