Oscar-díj botrány

Marlon Brando helyett egy ismeretlen nő lépett a színpadra

1973. március 27-én 45. alkalommal gyűlt össze Hollywood színe-java, hogy a Dorothy Chandler pavilonban, Los Angeles híres koncerttermében átadják az Amerikai Filmakadémia díjait, vagyis az Oscart. A legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést a James Bond szerepében néhány hónappal később bemutatkozó Roger Moore és Ingmar Bergman múzsája, Liv Ullmann voltak hivatottak átnyújtani: valószínűleg senkit sem lepett meg, amikor a két sztár Marlon Brando nevét olvasta fel a borítékból kihúzott papírlapról, hiszen a színészlegenda A keresztapa Don Corleonéja szerepében bárkit könnyen maga mögé utasított.

Annál nagyobb volt a megdöbbenés, amikor Brando helyett egy alacsony, vékony termetű, hosszú sötét hajú fiatal nő sétált fel a színpadra, hagyományos apacsöltözetben és mezítláb, kezében egy papírlappal. A váratlan vendég, akit a bemondó Sacheen Littlefeather („Kis Toll”) néven mutatott be, egy gyors kézmozdulattal visszautasította az aranyszobrocskát, majd – anélkül, hogy a papírra nézett volna – elmagyarázta, miért is nem fogadhatja el Mr. Brando az elismerést. Littlefeather önmagát apacsként és az Amerikai Őslakosok Pozitív Ábrázolásért Bizottság elnökeként nevezte meg; mint mondta, Brando az Oscar visszautasításával szeretné kifejezni tiltakozását az ellen, ahogyan a filmipar az amerikai őslakosokkal bánik, illetve a Wounded Knee városában folyó eseményekre (erről lentebb) reagálni.

Az akció jelentős felháborodást váltott ki, a jelen lévő közönség jelentős része kifütyülte a fiatal nőt, egy producer le akarta tartóztattatni, sőt, a legendák szerint John Wayne-t, a konzervativizmusáról ismert westernikont hat embernek kellett visszatartania, nehogy a színpadra ugorjon, és lerángassa Littlefeathert (ezt a híres anekdotát azóta többen is cáfolták). Manapság megszokott, hogy politikai töltetű beszédek hangzanak el a leghíresebb amerikai filmdíj átadóján, akkoriban viszont példa nélkülinek számított az eset, mely óriási botrányt kavart, és hosszú ideig tárgyalták a médiában. De ki volt Sacheen Littlefeather, és mi vitte rá Brandót a díj visszautasítására?

Brando iránti hálából vállalta a botrányos akció „főszerepét”

Az excentrikusságáról és nehezen kezelhetőségéről ismert színész az 1940-es évektől kezdve részt vett a különböző jogegyenlőségi mozgalmak, például a feketék polgárjogi mozgalma és az őslakosokkal szembeni negatív bánásmód ellen tiltakozó szervezetek küzdelmében, számos tüntetésen és egyéb tömegmegmozduláson jelent meg. 1973 februárjában mintegy 200 lakota törzsbe tartozó fegyveres indián aktivista foglalta el a Dél-Dakota állambeli Wounded Knee városát – ahol 1890-ben az egyik legnagyobb, őslakosok ellen irányuló vérengzés történt –, hogy követeljék a közeli Pine Ridge rezervátum korrupcióval és visszaélésekkel vádolt főnöke, Richard Wilson leváltását. Az aktivisták 71 napon keresztül – az Oscar-díj-átadó idején is – tartották ellenőrzésük alatt a várost, mígnem szövetségi ügynökök és a Nemzeti Gárda osztagai ki nem űzték őket onnét; az akcióban három őslakos életét veszítette.

Brando az eseményekre való reagálásként elhatározta, ha ő nyeri az Oscar-díjat – amire igen jelentős esélye volt –, nem veszi át, inkább látványos tiltakozó akcióval fogja sokkolni a hollywoodi elitet. Az ekkor 26 éves Sacheen Littlefeather – valódi nevén Marie Louis Cruz – a kaliforniai Salinasban született, és valójában csak félig volt indián származású, édesapja révén apacs és yagou vér csordogált az ereiben; a ’60-as évek végétől modellként és színészként próbált érvényesülni, ugyanebben az időben kapcsolódott be egy őslakosok jogaiért küzdő szervezet munkájába, itt ismerkedett meg Brandóval, akinek segített jobban elmélyülni az őslakos kultúrában. Littlefeather 4 éves korában tuberkulózist kapott, melynek utóhatásai egész életében meghatározóak voltak, gyakran szenvedett különböző egészségi problémáktól, és saját bevallása szerint – zűrös gyerekkora és a szülői bántalmazás okozta lelki sebek hatására – többször próbált öngyilkosságot elkövetni, elmegyógyintézetben is kezelték.

Brando anyagi segítséget nyújtott Littlefeathernek, amikor a nő súlyos fájdalmakkal küzdött, elintézte, hogy megfelelő orvosi kezelést kaphasson, és befeküdhessen egy jó nevű kórházba, az aktivistanő cserébe gondolkodás nélkül igent mondott, amikor a színész felkérte, menjen el helyette az Oscar-ceremóniára, és ország-világ színe előtt diszkréten küldje el melegebb éghajlatra Hollywoodot. A sztár egy 700 szavas beszédet is írt Littlefeather számára, akit titkárnője, Alice Marchak kísért el a díjátadóra, az esemény producere, Howard Koch azonban lerövidíttette egy percre a monológot, mondván, ha tovább marad a színpadon, valószínűleg lerángatják onnét. Az akció egyébként előre meg volt beszélve Kochhal, aki beleegyezett Littlefeather „szereplésébe”, azzal a feltétellel, hogy az aktivista hölgy nem csinál botrányt.

Rövid hírnév után visszavonult a reflektorfényből

Az Oscar-botránynak köszönhetően Sacheen Littlefeather megkapta a maga tizenöt perces hírnevét, hirtelen mindenki kíváncsi lett rá, talkshow-kban jelent meg, még a Playboy is közölt róla fotósorozatot. Néhány kisebb filmszerepet követően azonban karrierje megbicsaklott, ő maga azt állította, kiállása miatt szándékosan bojkottálták, lehetetlenítették el Hollywoodban; 29 éves korában súlyos tüdőbetegséggel került kórházba, felépülése után végleg otthagyta a filmes világot. Egészség- és táplálkozástudományi diplomát szerzett a kaliforniai Antioch Egyetemen, és a következő évtizedekben egy hospice-házban dolgozott San Franciscóban.

A Filmakadémia 2022 augusztusában, majdnem fél évszázaddal a botrányos díjátadó után hivatalos közleményben bocsánatot kért Littlefeathertől a megaláztatásért és kifütyülésért; a 75 éves egykori aktivista ekkor már négy éve halálos betegségben, mellrákban szenvedett, és néhány hónappal később, október 2-án elhunyt a kaliforniai Novatóban található otthonában. Kíváncsiak leszünk, vajon megemlékeznek-e személyéről az idei Oscar-gála hagyományos In Memoriam kisfilmjében.

De hol volt a 2004-ben elhunyt Marlon Brando, miközben az általa színpadra küldött aktivistanő milliók szeme láttára visszautasította helyette a díjat? A néhai legendás komikus, Richard Pyror özvegye szerint férje és a biszexuális Brando, aki „bárkivel szívesen lefeküdt, aki az útjába került”, titkos szeretők voltak a ’70-es években, és egyesek azt pletykálják, a színészlegenda az Oscar estéjét is Pyror ágyában töltötte. Ezt a városi legendát természetesen sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta mindeddig senki.