Bár a hieroglifákon, szobrokon és egyéb ábrázolásokon látható egyiptomi alakok kapcsán kialakulhat bennünk az a feltételezés, hogy nagyon komoly, szigorú emberek népesítették be az afrikai országot az ókorban, a valóságban a játék nem állt távol tőlük.
Ókori társasok: mindennapos szórakozás volt ez
A gyerekek mellett a felnőttek is szívesen játszottak, a fizikai aktivitás és a különböző játékszerek mellett pedig már ebben a korban is kitüntetett szerep jutott a társasjátékoknak. Ne hidd, hogy az akkori társasok bármilyen értelemben véve primitívek lettek volna: stratégiai gondolkodásra és egyéb képességekre is szükség volt ahhoz, hogy ezeket sikeresen játszhassa valaki. A társasjátékok megjelennek a sírok díszítésein, sőt, magukban a sírokban is elhelyeztek társasokat.
Voltak olyan társasok, amelyeket ketten, de olyanok is, amelyeket többen is játszhattak egyszerre. Ennek az időtöltésnek nagy népszerűsége volt, ezért sokféle társasjáték létezett, és egészen drága alapanyagokból, mint például elefántcsontból is gyártották a táblákat és a figurákat. A játékokhoz kockákat és dobópálcákat is használtak: ismerd meg egy kicsit jobban, mivel mulattatták magukat annak idején az egyiptomiak!
Szenet
Már időszámításunk előtt 3500-ból származnak feljegyzések, amelyek ezzel a táblajátékkal ismertetik meg az olvasót. A háromszor tíz kockából álló táblán játszott társas szabálya leírva nem maradt fenn, így csak találgathatunk azzal kapcsolatosan, pontosan hogyan is kellett játszani azt.
A múzeumok nagyságrendileg 120 szenettáblát őriznek három változatban,
és létezik olyan típus is, amelynek másik oldalára egy másik társas mezőit rajzolták fel.
A szenet négy darab dobópálcát igényelt, a cél pedig feltételezhetően az volt, hogy az első kockától az utolsóig eljusson a játékos úgy, hogy nyújtott S alakban mozgathatja bábuit. A mezők közt voltak a jó szerencsét és a balsorsot jelképező szimbólummal ellátottak is, idővel pedig vallási jelentőségre is szert tett a játék, melynek
kerettörténete a feltételezések szerint az lehetett, hogy a játékos megpróbál eljutni a túlvilágra, kikerülve a balszerencsét.
Mehen
Ez a játék is több mint 5000 éves már, neve kígyót jelent. A tábla tulajdonképpen egy összegömbölyödött kígyót ábrázol, úgy, hogy a kígyó feje a kerek tábla közepén található. A bábuk oroszlánfigurák voltak, de sajnos arról, hogy hogyan is játszhatták ezt a társast, nincsenek ismereteink.
Kutyák és sakálok
Sokan gondolják úgy, hogy a mehent is olyan szabályok szerint játszhatták, mint ezt a játékot, melyről időszámításunk előtt 2000-ből vannak már feljegyzések. A táblába beszúrható tíz bábu fele kutya, fele sakál formáját ölti, amikor épp nem játszottak velük, akkor a tábla aljában található fiókba rejtették ezeket. Dobópálca vagy kocka is kellett ahhoz, hogy elindulhasson a játék, amelyben a cél feltehetően az lehetett, hogy a játékos mind az öt figuráját levegye a tábláról.
Aseb
Ebben a játékban is az volt a cél, hogy a játékos le tudja venni minden bábuját a tábláról. Négyes vagy hatos dobásával lehetett megkezdeni a menetet a húsz mezőből álló táblán, mely nagyban hasonlított a szenet táblájára. Ha az egyik játékos olyan mezőre ért, amelyen az ellenfél bábuja áll, tulajdonképpen kiütötte azt, de a másik még visszahozhatta a játékba, ha sikerült ismét négyest vagy hatost dobnia.
Mancala
Ezt a játékot máig játsszák: szó szerint mozgást jelent ennek a társasjátéknak az elnevezése. Két hatos oszlopban tizenkét lyukba helyeztek golyókat, gyöngyöket vagy hasonló tárgyakat, a két játékos pedig azon versenyzett, hogy ki tudja ezek közül a legtöbbet begyűjteni. Legfeljebb 72 kerek tárgyat használtak fel ehhez, melyeket a táblán át mozgatva szerezhettek meg.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
