Hogy mi a közös a 20. század botránykönyve, a Lolita szerzője, Vladimir Nabokov és a népszerű meseregény, az Alice Csodaországban írója, Lewis Carroll között? Leginkább semmi szembetűnő: mindketten irodalmi pályán teljesedtek ki és ugyanolyan hévvel rajongtak a természetért. De a kérdés, hogy vajon miben hasonlít egymásra Carroll és Nabokov főhőse, Humbert Humbert, sötétebb válaszokhoz vezethet.
Nabokov rejtvénye
„Lolita, életem fénye, ágyékom tüze. Bűnöm, szívem. Lo-li-ta: nyelvem hegye, amint három szökelléssel lefelé tart a szájpadláson, hogy aztán végül a fogaknak ütközzék. Lo. Li. Ta.” – gondol Humbert Humbert nevelt lányára. A negyvenes éveiben járó, jóképű férfi és a kamaszkor határához közeledő Dolores története nagy vihart kavart a Lolita 1955-ös megjelenése idejében, és időre volt szükség, hogy elismerjék irodalmi értékét. Pedig Nabokov egyáltalán nem ismeretlen jelenséghez nyúlt a könyve megírásakor, mit több, egy népszerű teória szerint kedvenc gyerekkori írója, Lewis Carroll modern kori énje elevenedik meg a regény oldalain Humbert Humbert személyében.
Nabokov sosem titkolta, hogy él-hal a rejtélyekért. 1964 januárjában a Playboy arról faggatta, hogy miért írta meg a Lolitát, többek között azt mondta: „(...) soha nem fogom megbánni a Lolitát. Olyan volt, mint egy gyönyörű rejtvény megalkotása – pontosabban egyszerre a megalkotása és a megoldása, mivel az egyik a másik tükörképe, minden attól függ, honnan nézi az ember.”
Nabokov számtalan nyomot hagyott, amelyek segítik az olvasót ennek a rejtélynek a megoldásában. Egy elmélet szerint a könyv legnagyobb rejtélye Lolita alakja. Sokan úgy gondolják, hogy az elbeszélővel, Humberttel való kapcsolatát az Alice Csodaországaban írója, Lewis Carroll ihlette.
Az író népszerű meseregényét a regény szövege is megidézi: „(...) szívfájdító szórakozásként fölidéztem bizakodó, Dolorestelen korszakomat, amikor még megtévesztett egy-egy szemközti ablak gyémántcsillogása, mely mögött leskelő szemem, szégyenteljes bűnöm mindig készenlétben álló teleszkópja félmeztelen nimfácskákat vélt kivenni, amint épp Alice-Csodaországban-haját fésüli.” Azonban a teória elsősorban az életrajzi hasonlóságon alapul.
Nabokov egyébként gyerekként rajongott Carroll regényéért, ami olyan nagy hatással volt rá, hogy később, 1923-ban lefordította oroszra. Munkásságán túl az angol író életét és az azt körüllengő titkokat is jól ismerte. „Sok más angol gyerekhez hasonlóan (mert angol gyerek voltam) nagyon szerettem Carrollt. (...) Valóban kísérteties jellembeli hasonlóságot mutat Humbert Humberttel, de némely kételyek megakadályoztak abban, hogy a Lolitában az ő perverziójára és a homályos helyiségekben készített kétes fényképeire utaljak. Megúszta, ahogy annyi más viktoriánus is megúszta a pedofíliát és a nimfolepsziát” – nyilatkozta egy másik interjúban.
Lolita Csodaországban?
Ha hihetünk az irodalomtörténészek feltételezéseinek, Carroll valóban nem volt egy mesekönyvbe illő figura. Az Alice Csodaországban című meseregényét ugyanis a tizenegy éves Alice Liddell iránt érzett vonzalma ihlette. Az író az Oxford Egyetemen barátkozott össze kollégájával, Hanry Liddellel, aki szívesen látta vendégül őt az otthonában. Carroll rajongott három kislányáért, főként a legkisebbért, Alice-ért: csónakázni vitte a őket, és közben történeteket mesélt nekik. Ezeken a közös alkalmakon született meg a Csodaországba átpottyanó Alice története.
Az író és Liddell barátsága azonban egyik napról a másikra véget ért. Az író állítólag meg akarta kérni Alice kezét, ami a viktoriánus kor Angliájában még nem is volt kirívó eset, de a lányokról készült félmeztelen-meztelen fotókat és rajzokat már nehezebben nézhették el a szülők.
A történet ismeretében egyértelmű, hogy mi a közös Humbert Humbertben és Lewis Carrollban. Azoknak pedig, akik továbbra is szkeptikusak a teóriával kapcsolatban, érdemes figyelmesen újraolvasniuk a regényt. Talán nem véletlen, hogy Lolita édesanyja, Charlotte és Alice édesanyja, Lorina is elvesztett egy kétéves kisfiút, vagy hogy Alice és Humbert Humbert is november 16-án halt meg. Könnyen lehet, hogy Humbert Humbert valóban Lewis Carroll, Dolores pedig Alice Liddell irodalmi visszhangja.
Borítókép és címlapkép: Csabai Kristóf / Dívány.hu
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés