Műanyag zacskó

Azt mindenki tudja, hogy a műanyag zacskók lebomlása meglehetősen hosszú időt vesz igénybe, de hogy ez mit jelent években kifejezve, azzal még mindig nagyon sokan nincsenek tisztában. Utánajártunk, hogy mit mond a kérdésről a tudomány, illetve mennyire életképesek azok az alternatívák, amelyekkel az emberiség a kiváltásukra törekszik.

Ennyi idő alatt bomlik le egy műanyag zacskó

A Center for Biological Diversity nevű civil szervezet szerint körülbelül 10 évszázad, vagyis 1000 év szükséges ahhoz, hogy egy műanyag zacskó „lebomoljon”. A lebomlás kifejezés azonban nem teljesen helytálló.

Mivel a legtöbb mikroorganizmus nem tud mit kezdeni a műanyaggal, az anyag az ultraibolya sugárzás hatására kezd fotodegradálódni, vagyis kisebb darabokra szétesni, miközben mikroműanyagokat hagy maga után, amelyek tovább terhelik a környezetet.

Fontos kiemelni, hogy az 1000 éves lebomlási idő csupán becslés. A műanyag zacskók csak az 1950-es évek óta léteznek, vagyis a bomlási folyamatok valós idejű megfigyelésére ez idáig értelemszerűen nem volt lehetőség.

A tudósok úgynevezett respirometriás tesztek segítségével vizsgálják a különféle anyagok lebomlásához szükséges időt. Ennek keretében az adott anyagot mikrobákkal teli talajba helyezik, majd megmérik, hogy lebontása közben a mikroorganizmusok mennyi szén-dioxidot termelnek.

Ha szerves anyagról, például élelmiszer-hulladékról van szó, akkor a szén-dioxid szintje megemelkedik, így a tudósok megbecsülhetik a bomlás sebességét. A műanyag zacskók esetében viszont szén-dioxid-kibocsátás nem keletkezik, ami egyértelművé teszi, hogy a mikrobák számára nem fogyaszthatók.

A műanyag zacskók által okozott felfoghatatlan környezeti károkhoz nem csak a hulladékfeldolgozás nehézségei járulnak hozzá, gyártásuk szintén rengeteg erőforrást emészt fel. A zacskók előállításához fosszilis tüzelőanyagokra van szükség, ami egy becslés szerint évente mintegy 12 millió hordó olajat igényel. Ráadásul miután egy zacskó hasznos élettartama véget ér, bekerülhet a vadon élő állatok táplálékhálózatába.

Ha azt gondolod, hogy egy vászonzacskó megvásárlásával kíméled a környezetet, el kell, hogy keserítsünk. Ezeknek a gyártása még mindig jelentős szénlábnyommal rendelkezik, amit csak több ezer alkalmas használattal lehet ellensúlyozni. A legjobb megoldás ezért az lehet, ha a már meglévő zacskóidat – legyenek azok műanyag vagy szövetanyagúak – próbálod minél hosszabb ideig használni.

Magyarországon korlátozást vezettek be rájuk

Mint ismert, hazánkban 2021-ben lépett életbe az a rendelet, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. „A rendelet kiterjed a lebomló zacskókra is, ám azokra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos, műanyagból készült alternatívákra” – emlékeztet a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A nagy üzletláncok azóta a műanyag zacskókat otthoni komposztálásra alkalmas változatokkal igyekeznek helyettesíteni. Ezeket nemrégiben a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország kezdte tesztelni, hogy kiderüljön, elásva valóban lebomlanak-e.

„Három hónappal a kísérlet kezdete után azt tapasztaltuk, hogy ennyi idő alatt az otthoni komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskók döntő része látszólag eltűnt, szétmállott, a lebomlási folyamat előrehaladt, csupán egy-egy zacskóból maradtak foszlányok. A lebomlóként megjelölt termékek azonban a gyakorlatban ritkán jutnak komposztálóba, enélkül pedig a bomlási folyamat nem vagy csak alig indul be, ezáltal szennyezést jelentenek a környezetre” – számolt be Szabó György, a Humusz Szövetség Nulla hulladék programjának vezetője.