Ez a 10 legszebb magyar szó a mesterséges intelligencia szerint

GettyImages-1336431881
Olvasási idő kb. 11 perc

Milyen regényt írt Péterfy Gergely? Miről nevezetes Cegléd? Hogyan halt meg Zámbó Jimmy? A mesterséges intelligencia elbukott a műveltségi vetélkedőn, de nagyon kedvesen folyton elnézést kért a tévedései miatt. És némi noszogatásra elárulta, szerinte melyik a 10 legszebb magyar szó.

Bevallom, némi kétkedéssel fogadtam az első híreket, amelyek a mesterséges intelligencia térnyeréséről szóltak. Persze, hallottam már ezt-azt, de nem osztottam a félelmeket arról, hogy a „gépek lázadása” előbb-utóbb rabigába döntené az emberiséget. Attól sem kezdtem el reszketni, hogy az MI majd „elveszi” a munkámat, és cikket ír helyettem – még akkor sem, amikor egyik barátnőm felvetette ezt a kérdést. Hiszen fordítókra és tolmácsokra is szükség van a Google Translate megjelenése óta is, ami, bár kétségkívül hasznos, időnként elképesztő túlzásokba esik: nemrégiben például Mamady Diarra mali focista nevét „Mászó Hasmenés”-re fordította.

Persze, az adatokat az MI is egymás mellé tudja rendezni, de interjút vagy hosszabb utánajárást kívánó cikket nehezen tudnék elképzelni abban a semleges stílusban. Barátnőm viszont bevallotta, hogy ő már használta a ChatGPT-t idegen nyelven beadandó szemináriumi dolgozata elkészítéséhez – és a gép nagyon kedvesen és akkurátusan kijavította választékos és tudományos Hochdeutschra az ő mondatait. (Ekkor viszont azon kezdett aggódni, mi lesz, ha feltűnik a tanároknak az óriási nyelvi fejlődés…) „Szempontokat is tud adni”, vélte a barátnőm, én viszont vállat vontam: a szempontok többnyire nekem is ott vannak a fejemben, de attól még meg kell alkotni a szöveget, lehetőleg izgalmasra és kompaktra – éppen ez a munkám egyik szépsége.

A ChatGPT gyakran nem létező dolgokat állított
A ChatGPT gyakran nem létező dolgokat állítottOle_CNX / Getty Images Hungary

Mindezek azért kicsit már felkeltették az érdeklődésemet az MI iránt. Kicsit utánaolvasgatva kiderült, hogy az MI valóban, hogy úgy mondjam, már a spájzban van: például véletlenül megtanította magát bengáli nyelvre.

Ezt azért irigylem tőle – sajnos nekem például németül nem sikerült megtanulnom nemhogy véletlenül, de még szándékosan sem.

Nem sokkal később a közösségi médiában láttam, hogy kortárs íróink megkérdezték saját életművükről a mesterséges intelligenciát, ami (aki?) teljes biztonsággal állított nem létező dolgokat: olyan könyveket tulajdonított nekik, amiket soha nem írtak, míg saját regényeiket más írók alkotásainak vélte.

A Chat GPT és a Dívány

Gondoltam, ezt én is kipróbálom, úgyhogy elkezdtem faggatni az MI-t. Ehhez először regisztrálnom kellett, majd – ki tudja, miért – bebizonyítanom, hogy nem vagyok robot. Én nem, de te igen, gondoltam, és feltettem az első keresztkérdésemet: „Ismered a divany.hu-t?” Ismerte: A Divany.hu egy online hírportál és életmódmagazin, amely Magyarországon népszerű. Az oldal számos témában tartalmaz cikkeket, híreket és információkat, beleértve a szórakozást, életmódot, otthont, családot, kultúrát, utazást, divatot és más témákat. A Divany.hu gyakran közöl érdekes és hasznos tartalmat, amely vonzó lehet a széles olvasótábor számára.”

Ki mit tud 1.: Irodalom

Tud ez mindent, rikkantottam, majd faggatni kezdtem kortárs írókról. Gyorsan megváltozott a véleményem: válaszaiban teljes volt a zűrzavar. Péterfy Gergely szerinte 1978-ban született, és 2007-ben A hóhér könyve címmel írt regényt. Előzékeny módon még a tartalmát is összefoglalta néhány mondatban: „A hóhér könyve egy történelmi regény, amely a 19. századi Magyarországon játszódik, és középpontjában a hírhedt budai várbörtön hóhérai állnak. A regény a hóhérok életét, érzéseit, etikáját és erkölcsét kutatja, miközben bepillantást nyújt a korabeli társadalom és az elítéltek világába is. A regény valós történelmi eseményeken alapul, és részletes képet fest az akkori börtönviszonyokról és azokról az emberekről, akik az ítéleteket végrehajtották.” A gond csak az, hogy Péterfy 1966-ban született, és sem 2007-ben, sem máskor nem írt ilyen címmel és ilyen tartalommal regényt.

Beszélgetés közben hirtelen nyelvet és témát váltott
Beszélgetés közben hirtelen nyelvet és témát váltottdivany.hu

Más íróinknál, költőinknél hasonló zagyvaságokat produkált, amikor pedig Tóth Krisztináról kérdeztem, egészen furcsa dolog történt: a szöveg közepén (éppen, amikor sorolni kezdte volna az írónőnek tulajdonított műveket), angolra váltott, és a szülés utáni vérzésről kezdett írni. Próbálkozzunk inkább a klasszikusokkal, gondoltam, és Adyról kérdeztem. Vele kapcsolatban egész sok mindent eltalált, a végén azonban kissé általános iskolás fogalmazással hozzátette: „Sajnos az élete nem tartott sokáig, 1919-ben, mindössze 41 éves korában, tüdőbajban halt meg.” Mint tudjuk, nem tüdőbaj volt az.

Ha már nyugatosok, eszembe jutott, hogy Kosztolányi Dezső 1933-ban összegyűjtötte a tíz legszebb magyar szót. Kosztolányi szerint a következő magyar szavaknak jár az aranyérem: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír, bár említi a fülolajat is, leginkább kellemes hangzása miatt.  Kíváncsi lettem: vajon 90 évvel később a mesterséges intelligencia mely szavainkat tartja a legszebbnek? Az MI elsőnek az idillt említette, amely valójában nem is magyar, hanem görög eredetű. Némi noszogatásra küldött még kilenc másik, általa szépnek tartott szót: harmónia (ez is görög eredetű), szeretet, mosoly, öröm, csodálat, dal, varázslat, alkony, szivárvány. (A fülolajat szerencsére kihagyta.)

Ki mit tud 2.: Zene

De hogy ne csak irodalmi műveltségét tegyem próbára, faggatni kezdtem a magyar könnyűzenei életről is. Új, virtuális „barátom” Lovasi Andrást ismerte, még a Kispál és a Borz is előkerült a válaszában, de ismét fals állításokat kevert a valós információk közé. Lovasiról például „megtudtam”, hogy az Egyesült Államokban élő magyar származású énekes-dalszerző és zenész”. Ezek után kicsit félve kérdeztem meg, kicsoda Zámbó Jimmy. De erre is volt válasza, félig igaz, félig hamis: Zámbó Jimmy (eredeti nevén: Zámbó István) magyar énekes volt, aki a 20. század második felében és a 21. század elején vált rendkívül népszerűvé a magyar könnyűzenei színtéren. 1957. június 14-én született Budapesten, és 1991. szeptember 8-án hunyt el egy autóbalesetben, mindössze 34 éves korában.” (Nem István, hanem Imre, és sem a dátumok, sem halálának körülményei nem stimmelnek.)

Ki mit tud 3.: Földrajz

Mindezek után a földrajz következett. „Hol van Cegléd?” – kérdeztem, és a földrajzi elhelyezkedéssel nem is lőtt mellé, de kár volt bő lére eresztenie a mondanivalóját, ugyanis ismét fake információk tömkelege következett: A város gazdag történelemmel rendelkezik, és számos látnivalóval büszkélkedhet. Ezek közé tartozik például a városközpontban található Szent Miklós-templom, amely neoromán stílusban épült a 19. században. A város központjában helyezkedik el a Gyurátz Ferenc Múzeum, amely a helyi történelmi és néprajzi gyűjteményeket mutatja be.” Cegléden a katolikus templom a Szent Kereszt névre hallgat, de Gyurátz Ferencről még életemben nem hallottam, így meglepett, hogy szülővárosomban állítólag már múzeuma is van. A kérdésre, hogy kicsoda Gyurátz Ferenc, szintén meglepő választ kaptam: Gyurátz Ferenc (1948–2009) magyarországi festőművész volt, aki számos jelentős és elismert műalkotást hozott létre. A modern művészet egyik meghatározó alakja volt Magyarországon.” Mindebből persze semmi sem igaz, Gyurátz Ferencről – aki a másik, szavahihetőbb mesterséges intelligencia, a Google szerint egy evangélikus püspök volt – egy iskolát neveztek el az ország másik végében, Pápán.

Ki mit tud 4.: Gasztronómia

Ha már Cegléd, megkérdeztem egy helyi rendezvényről, a Laskafesztiválról is. Persze nem tudta, mi az: „A Laskafesztivál a Laskafalva nevű településen megrendezett hagyományos rendezvény Magyarországon. A Laskafalva egy kis falu Pest megyében, Magyarországon, és a fesztivált évről évre megrendezik, általában a nyár folyamán.” Ezután átnyergelem a gasztronómiára, meglepően sok magyar ételt tudott felsorolni (gulyásleves, töltött káposzta, halászlé, pörkölt, somlói galuska, túrógombóc, lángos). Ez utóbbiról viszont azt írta:

„Egy frittvénytészta-alapú étel, amelyet krumplival, tejföllel és sajttal vagy más feltéttel szoktak enni.”

„Biztos frittvénytésztából készül a lángos?” – kérdeztem. „Elnézést, a korábbi válaszomba hiba csúszott. A lángos valójában nem frittvénytésztából készül.”

A lángos bizony nem frittvénytésztából készül
A lángos bizony nem frittvénytésztából készülfalcon0125 / Getty Images Hungary

A mesterséges intelligencia esete Roboz Erzsébettel

Ezek után már gyakorlatilag feladtam, hogy bármilyen hasznos információt kinyerjek belőle. (Informatikus férjem a háttérben jól szórakozott, bár némileg értetlenül figyelte, miért akarok érdemi információhoz jutni a ChatGPT-től, hiszen „ez egy szöveggenerátor”, mondogatta.) Mivel éppen akkor Albert Einstein menyéről, a biokémikus Roboz Erzsébetről írtam cikket, kifaggattam, mit tud róla. Többször nekifutottunk, mindannyiszor hamis információk tömkelege zúdult rám:

– Ki volt Roboz Erzsébet?

– Roboz Erzsébet (1888–1988) magyarországi zsidó származású matematikus, aki az első nő volt Magyarországon, aki matematikából doktori címet szerzett.

– Szerintem tévedtél. Elizabeth Roboz néven is ismert.

– Elnézést a tévedésért. Valóban, Roboz Erzsébet, más néven Elizabeth Roboz volt a pontos neve. Az időközben elvégzett további kutatások alapján megerősítem, hogy Roboz Erzsébet magyar származású matematikus volt, aki más néven Elizabeth Robozként is ismert.

– Én egy biokémikus Elizabeth Robozra gondoltam.

– Sajnálom az előző téves válaszomat. Igen, igazad van, Elizabeth Roboz egy biokémikus volt, nem matematikus. Elizabeth Roboz (1921–1995) amerikai származású biokémikus és gyógyszerész volt, aki jelentős hozzájárulást tett a rákkutatás és a gyógyszerfejlesztés terén. Elnézést kérek a korábbi tévedésemért, és köszönöm a pontosítást.

– Igen, ez már helyes. Tudod, ki volt a férje?

– Igen, tudom, ki volt Elizabeth Roboz férje. Elizabeth Roboz férje Leo Szilard volt, aki magyar származású fizikus, és egyik kulcsfontosságú szereplője volt az atombomba kifejlesztésének Manhattan Projektjében.

– Most megint tévedtél. Kérlek, gondold át még egyszer: ki volt Elizabeth Roboz férje?

– Elnézést, újra elnézést a tévedésért. Elizabeth Roboz férje nem Leo Szilard volt. Elizabeth Roboz férje Albert Szent-Györgyi volt. Albert Szent-Györgyi magyar származású biokémikus, orvos és Nobel-díjas tudós. Ezúton is elnézést kérek a korábbi hibás válaszokért, és köszönöm a pontosítást. Albert Szent-Györgyi és Elizabeth Roboz kapcsolata a tudományos világban ismeretes és elismerésre méltó.

– Nem, nem. Elizabeth Roboz férje Hans Albert Einstein volt.

– Igen, most már helyesen állapítottuk meg. Elizabeth Roboz férje Hans Albert Einstein volt.

Kicsit sértette az önérzetemet a többes szám, hiszen nem állapítottunk meg együtt semmit, de roppant kedves módon folyton elnézést kért a tévedéseiért. Búcsúzásképpen megkértem, hogy írjon egy verset a szerelemről, mégpedig olyat, ami rímel. Idemásolom egy részletét – ebből talán látszik, hogy egy jó darabig a költőknek sem kell félniük az MI térhódításától:

A szerelem olyan, mint varázslat,

Két lélek találkozik a világ alatt.

Egy pillantás, ami mélyre hatol,

Szívet dobogtat, lelkét lángol.

Szemek csillogása, mint a csillagok fénye,

Két szerelmes szív együtt reménye.

Az érzésük dallamosan együtt kong,

Szerelmük tündöklő, szép rímeket hoz.

Valljuk be, ez a rímelés messze van még attól, hogy tündöklőnek nevezhessük.

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek