Balázs László elmondta, hogy a földrengés által leginkább sújtott Hatay régióban voltak, az epicentrumtól délre. „Körülbelül három perc alatt történt meg a földrengés, amelyben minden harmadik ház összedőlt. Ez azért történhetett meg, mert rendkívül elavultak és régiek voltak az építmények.”
Elsőként érkezett a magyar mentőcsapat
A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársai 20 személlyel és 4 mentőkutyával érkeztek meg. „Körülbelül 8 óra alatt értünk a helyszínre, majd a protokoll szerint műveleti tábort kellett felépítenünk. Éjszakánként akár mínusz 6-7 fokig is lehűlt a levegő, de a magyar csapat tábora hamar kiépült, volt fűtés, valamint áram. Folyamatosan érkezett az ellátmány is a táborba: az élelem, a víz és az üzemanyag is biztosítva volt. Elsők között érkeztünk meg az úgynevezett kárterületre, azaz a romba dőlt városba, ahol mindenütt túlélőket kerestek a rokonok.”
Balázs László elmondta, hogy a legelső rengés a tartományban hétfő hajnalban következett be, ők pedig már kedd este meg tudták kezdeni a mentést a kárterületen.
„A földrengés 36. órájában még van értelme a túlélők kutatásának, azonban a 100. óra után már csoda kell a túléléshez.”
Átlagosan hat órába telt kimenteni egy túlélőt
A kutató-mentők vezetője elmesélte, hogy a keresőkutyák 17 esetben jeleztek túlélőt, ötször pedig a csapat emelte ki a túlélőket a romok alól. Egyetlen ember kimentése hat órát vett átlagosan igénybe. Egy 15 éves fiút 36 órás küzdelem után veszítettek el. Balázs László azt is leszögezte, hogy szigorú szabályrendszer határozza meg a mentési folyamatot. A kárterületeken felderítést kell végezni, van, akinek a műszaki mentés a feladata, van, aki az egészségüggyel foglalkozik, és vannak a mentőkutyás szekciók is.
A kutyáknak hála akkor is van esély, ha nem hallani a túlélő hangját
Maga a mentési folyamat pedig úgy történik, hogy az egységek vagy meghallják a túlélők hangját, vagy jeleznek a kutyák, vagy egy speciális kamerával tudnak kémlelni a túlélők után. Miután megvannak az adatok, be kell küldeni egy központba az értékeléseket, a helyszíni irányítási törzs pedig kiküldi a rendelkezésre álló nemzetközi csapatokat.
„Akit viszont kézzel ki lehet menteni, azt mi azonnal megtesszük”
– teszi hozzá Balázs László.
Négy speciális kutya mentett
Ami a speciális mentőkutyákat illeti, Törökországba négy négylábú segítőt vittek a magyarok magukkal, őket nyolc speciális mentőkutya közül választottak ki. Közöttük két labrador retriever, Tigi és Phobos, 1 német juhászkutya, Zulu és egy keverék, Buzz mentette a túlélőket. A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat kötelékében 14 olyan kutya dolgozik, amelyik erdős és romterületen is bevethető.
„Ezek a magasan képzett speciális kutyák a csapattagokéi, egy-egy mentést mindig egy döntési folyamat előz meg, amely során kiválasztjuk a 4 legalkalmasabb állatot” – avat be Balázs László.
Folyamatosan vizsgáztatják a kutyákat
Balázs László elmondta, hogy ezeket a speciális kutyákat 9 hetes koruktól kezdve egy egész életen át tréningezik, a gazdával együtt. Az általuk kiképzett kutyákat kihalt erdős vagy romos területeken vetik be, hogy emberek után kutassanak. Tavaly 137 eltűnt személyt találtak meg erdőben. Az ebeknek és a gazdáknak a Nemzetközi Mentőkutyás Szövetség vizsgarendszerében minden évben le kell vizsgázniuk. „Egyrészt a gazda döntése, hogy melyik kutyafajtával szeretne dolgozni, másrészt vannak alkalmas és alkalmatlan fajták. Leginkább a labradorok, a vadász- és a juhászkutyák alkalmasak mentőkutyáknak, de van köztük keverék is. Míg a kötött izomzatú, rövid orrú kutyák sajnos nem alkalmasak erre a feladatra.”
Felismerik az emberi szagokat
Ami a kutyatréninget illeti, egészen kicsi korban szocializálják, más emberek és állatok közé szoktatják az ebeket, majd különleges helyzetekbe is helyezik őket, például zörgős flakonok közé, annak érdekében, hogy ne legyenek félősek. Majd a bújócska játék következik, amely során a gazda elbújik, a kutyának pedig meg kell találnia. Továbbá különböző akadályokra tanítják meg a kutyákat, fejlesztik a mozgáskoordinációjukat, és belefognak a labdakeresésbe is. Egy idő múlva a kutyának olyan mikroszagokat is fel kell tudnia ismerni, mint az emberszag, amit ha megérez, akkor riasztania kell.
Imádnak dolgozni
Az elnök szerint egy ilyen mentőkutya másfél évesen már tökéletesen el tudja látni a feladatát, 16 hónaposan kell letennie az első vizsgáját. Ezek a különleges kutyák 2 évesen már bevethetők, és egészen 9 éves korukig dolgoztathatók. Balázs László szerint az egészséges, jó idegrendszerű és motivált kutyából lehet speciális mentő, de ahogy az emberek között, úgy a kutyák között is vannak kiemelkedően tehetségesek.
Akár belőled és a kutyusodból is lehet speciális mentő!
Aki kedvet érez arra, hogy kipróbálja kölyökkutyája és saját maga képességeit, azoknak félévente alapozó tanfolyamot tartanak Szentendrén. A vizsgák letétele azonban még nem jelenti azt, hogy automatikusan speciális mentő lesz a kutya és a gazdája, hanem a profik legfeljebb mérlegelik a felvételüket. Az elnök azt is hozzátette, hogy önkéntes munkáról van szó, közhasznú alapítvány keretében. A következő tanfolyamot májusban rendezik meg.
(Fotók: Budai Bálint, PMKMSZ)
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
