Magyarország hátborzongató helyei között nemcsak elhagyatott épületeket, omladozó kastélyokat és ürességtől kongó szellemvárosokat találni, hanem olyan helyszíneket is, amelyekben a hétköznapi járókelő számára első ránézésre nincs is semmi különös. Pedig ezek mind-mind sötétséget, szomorúságot és szörnyűségeket rejtő helyek.
Kísértetek a Boszorkányszigeten
Szeged alsóvárosi része és a Tisza között elterülő erdős terület nappal csendes és nyugodt, a futók és a kutyasétáltatók kedvenc helye. Nem úgy, mint éjszaka, amikor is úgy tartják, hogy a leghírhedtebb boszorkányper helyszíne valódi kísértethellyé változik.
A történet szerint itt jár ugyanis annak a hat nőnek és hat férfinak a szelleme, akiket boszorkányság vádjával 1728. július 23-án máglyán égettek el, miután őket okolták a várost érintő éhínségért, a szegénységért, a betegségekért, a súlyos aszályokért és a pusztító árvizekért is.
Elsőként a rossz természetű nő hírében álló Kökényné Nagy Anna bábát küldték a halálba, aki amellett, hogy beismerte a bűnösségét, több embert is magával rántott, köztük Szeged egykori főbíráját, Rózsa Dánielt is. A kínvallatások közben egyébként többen is meghaltak vagy végeztek magukkal a tömlöcükben.
Zokogó nő az enyingi temetőben
Különös és egyben hátborzongató jelenség tartja izgalomban – no és rettegésben – az enyingieket, akik közül sokan elkerülik sötétedés után a helyi katolikus temetőt.
Az a hír járja ugyanis, hogy az 1740-es években református lelkészként tevékenykedő Tokaji Pál lánya mindennap éjfélkor a saját kőkoporsója fölött zokog.
A legenda szerint Tokaji Rebeka nős férfiakat csábított el, akiket végül a megcsalt asszonyok elátkoztak. A szörnyű kínok között elhunyt nőt hiába temették el, a föld kivetette magából. Rebekát újra és újra megpróbálták örök nyugalomra helyezni, de mindannyiszor a felszínre került a koporsója. A sikertelen temetések után végül kőkoporsóba záratták, amelyhez állítólag éjjelente visszajár a szelleme.
Panelházi szellemek
Magyarország egyik legnagyobb lakótelepe Újpesten a Pozsonyi utcában látszólag pont olyan, mint a többi. Annyi különbség azonban van, hogy nem nagyon hallani még egy olyan panelrengetegről, amelynek lakói ma is gyakran számolnak be sötétben elsuhanó alakokról, furcsa neszekről és különös hangokról.
Az ijesztő jelenségekkel az 1960-as években már a házakat építő szakemberek is találkoztak.
A munkások közül többen számoltak be furcsa véletlenekről, balesetekről és megmagyarázhatatlan meghibásodásokról, amelyek sora még akkor is folytatódott, amikor beköltöztek a boldog lakástulajdonosok. A furcsa jelenségekre csak egy magyarázatot találtak: a Szellemtelepként is emlegetett lakótelep az 1950-ben felszámolt magdolnavárosi sírkertre épült.
Savanyó Jóska fejfája
A mindössze 159 centiméter magas Savanyó Jóska tótvázsonyi katolikus temető mellett található kopjafája igazi turistalátványosság lett annak ellenére, hogy többen is tudni vélik: a hírhedt bakonyi betyár kísértete visszajár a környékre. Noha a megannyi birkalopással, súlyos testi sértéssel és fegyveres csavargással megvádolt férfira sosem tudtak rábizonyítani egyetlen gyilkosságot sem, annyi biztos: már kilencévesen a bűn útjára lépett.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
