magyar gazdag

A bécsi palota aranyozott termeiben egykor előkelő vendégek suttogtak egymás között: „A Sina-ház gazdagsága kifogyhatatlan.” Magyarországon is alig akadt olyan nagyberuházás, amelyet ne segített volna az a pénzügyi birodalom, amelynek köszönhetően hidak épültek, földek keltek életre, művészek találtak mecénásra. A Sina család neve egyet jelentett a vagyonnal, a hatalommal, a befolyással. De aztán mindez semmivé lett. A család örökösei eltékozolták, amit generációk felhalmoztak. 

Így lettek a leggazdagabb magyarok

A görög eredetű, de Magyarországra bevándorolt Sina család a 18. század végén tűnt fel a Habsburg Birodalom pénzügyi világában. Sina Simon, a család alapítója egyszerű kereskedőként kezdte, de a Napóleon elleni háborúk során bankárként hatalmas vagyonra tett szert. Hitelekkel látta el a birodalmat, miközben folyamatosan növelte befolyását. Még a híres Rothschild bankház is társult velük, megvették az osztrákok részvényeinek harmadát. Hogy ez mekkora összeg volt, nehéz lenne számszerűen megnevezni, de jól jelzi gazdagságuk mértékét, hogy Széchenyi ezeknek a részvényeknek alig 3 százalékát mondhatta magáénak. 

A Sina család címere ma is megtalálható a Lánchídon, amely nem jöhetett volna létre az akkori leggazdagabb magyar család nélkülWikimedia Commons

Fia, Sina György tovább növelte a család gazdagságát: a birodalom egyik legnagyobb bankárává vált, hatalmas földbirtokokat szerzett, és befolyása már nemcsak gazdasági, hanem politikai szinten is megkérdőjelezhetetlenné vált. Nem csupán hitelezett, hanem épített is: támogatta a Lánchíd megépítését, de számos művészeti és közéleti projekt mögött is ott állt mecénásként. A Magyar Tudományos Akadémia megépítésére 80 ezer forintot ajánlott fel, ami a legnagyobb magánadomány volt erre a célra. Összehasonlításul: Széchenyi 60 ezret adott hozzá.

Ezek fűződnek a nevükhöz

A család fénykorában Bécsben, Pesten, sőt Velencében is palotáik álltak, hatalmas birtokaik voltak Magyarországon és Erdélyben. 240 ezer holdon gazdálkodtak, nagyobb területen, mint az Esterházyak. Pénzügyi befolyásuk óriási volt – a császár is figyelt a tanácsaikra. Részt vettek a Duna Gőzhajózási Társaság megalapításában, ötven gőzhajójuk járt a Fekete-tengeren át a Boszporuszig. Részük volt a Tisza szabályozásában és a magyar vasúthálózat kiépítésében, és az ő pénzükből jelentek meg a kor legfontosabb folyóiratai.

Így csempészték ki a koronaékszereket Magyarországról

Egy Amerikából visszakerült levél újabb részleteket tárt fel az aranyvonat hőseinek történetéből.

Tovább olvasom

Ezek Magyarország leggazdagabb és legszegényebb települései

Az egy főre jutó éves jövedelem alapján rangsorolták a magyar településeket. Kiderült, melyek a leggazdagabbak.

Tovább olvasom

De ahogy az lenni szokott, a mesés vagyon nem bizonyult örök életűnek. Sina György fia, az ifjabb Sina Simon már nem mutatta fel apja és nagyapja üzleti érzékét. Nem kezelte jól a család vagyonát, jelentős összegeket veszített sikertelen befektetéseken, és fényűző életmódja is felgyorsította a vagyon széthullását. Az óriási örökség, amelyet apja hátrahagyott, gyorsan apadt. Négy lányának Sissi magyar királyné segített férjet találni, mindegyiküket európai arisztokraták vették el (a magyar főnemesek nem fogadták maguk közé a családot), de házasságuk szinte végzetszerűen rosszul alakult: párjuk eljátszotta vagyonukat, ketten el is váltak.

A vagyon eltűnése: pazarlás, hanyatlás és bukás

A 19. század második felében a gazdasági környezet is átalakult: a modern bankrendszerek térnyerése, a családi bankházak háttérbe szorulása, valamint a rossz pénzügyi döntések mind hozzájárultak a család hanyatlásához. A család bankházát végül eladták, birtokaik idegen kézre kerültek, a palotáik új tulajdonosokat találtak. A 20. század elejére a Sina név már csak történelmi emlék volt – a hajdani leggazdagabb magyar család örökösei nyomtalanul eltűntek a történelem süllyesztőjében.

Bár a Sina család vagyona elenyészett, örökségük még ma is körülvesz minket. Ha átsétálunk a Lánchídon, ha megállunk a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, vagy ha rácsodálkozunk a bécsi Sina-palota eleganciájára, egy pillanatra megidézhetjük egy letűnt korszak árnyékát – amikor kis túlzással egy család kezében volt egy egész birodalom sorsa. A Sina név ma már nem szerepel a leggazdagabbak listáján, de ha nem lettek volna, Magyarország sokkal szegényebb lenne – nemcsak pénzben, hanem történelemben is.

Ha az is érdekel, hogy ma melyik a világ 10 leggazdagabb családja, ide kattintva róluk is olvashatsz.

Ők a világ 10 leggazdagabb családja: vagyonuk kilencszerese Magyarország éves teljesítményének

Összeállították a legfrissebb toplistát a leggazdagabb családokról.

Tovább olvasom

Wolf Géza

Újságíró, szerkesztő

Wolf Géza eredetileg külkereskedőnek készült, de ez irányú tanulmányaiból végül csak felsőfokú nyelvismereteit kamatoztatta. A Magyar Rádió Hírszerkesztőségében kezdte pályáját, majd a Bálint György Újságíró Iskola posztgraduális képzésében szerezte meg újságírói másoddiplomáját. Ezután került a Magyar Televízió Híradójához, ahol felelős szerkesztőként, majd műsorvezetőként is dolgozott. Kísért állam- és kormányfőt is külhoni útjára a magyar delegáció tagjaként, tudósított háborús övezetekből, szerkesztett CNN-híradókat, és a rendszerváltás után pluralizálódó sajtópaletta szinte minden szegmensében újságíróskodott. Volt kommunikáiós vezető a gyermekmentőknél, majd szerkesztőségvezető egy kulturális televíziónál. 2024 óta a Dívány munkatársa.