18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Ilyen az élet a magyar börtönökben: egykori rab avatott be minket

GettyImages-88622133
Olvasási idő kb. 10 perc

A börtönéletről alkotott fogalmaink java részét sorozatok, filmek hatására szerezzük – a Dívány ugyanakkor olyan betekintést nyújt számodra ebbe a világba, ami ritkaságszámba megy. A magyar börtönök mindennapjairól olyasvalaki árult el nekünk részleteket, aki a rács mindkét oldaláról ismer embereket – anonim interjúban beszélt nekünk arról, hogyan élnek a magyar fogvatartottak.

A börtönszex lehetőségeit taglaló cikkünk megjelenését követően keresett meg bennünket interjúalanyunk, akinek válaszaiból is egyértelmű, hogy mély rálátással rendelkezik a rendszerre, de személyét felfedni nem kívánja. Azt mondja, nemcsak hogy vannak ismerősei a rács mind a két oldalán, és az egyiken tapasztalatai is, hanem volt is már tiltott kapcsolatban, amelyre börtönben nem lenne lehetőség a törvény betűje szerint. Cikkünk az ő szavain keresztül mutatja meg, milyen belülről egy magyar börtön.

Ahány ház és börtön, annyi szokás

A magyar börtönök életének vannak alapvető, minden intézményre vonatkozó szabályai, de egyébként az ahány ház, annyi szokás elvén alapul a házirend – tudtuk meg. Ezek függnek attól is, milyen munkalehetőségek vannak az adott börtönben, milyen a telítettség, illetve a személyi állomány feltöltöttsége is beleszól a dologba. Forrásunk szerint komoly az emberhiány, van: ahol már nappal is csak egy őr jut több részlegre.

A napirend nem túl ingergazdag egy ilyen környezetben – az elítéltek a következők szerint töltik el mindennapjaikat:

  • ébresztő
  • váltás
  • reggeli
  • munka (vagy tanulás, esetleg mindkettő)
  • séta
  • váltás
  • lefekvés
A magyar börtönök mindennapjai meglehetősen ingerszegények
A magyar börtönök mindennapjai meglehetősen ingerszegényekLexyLovesArt / Getty Images Hungary

„Átlagban ennyi egy nap. Van, aki tud tanulni, vagy valamilyen foglalkozásra eljárni, hetente kétszer is. 

Ezzel együtt a börtönélet nagyon egyhangú, minden impulzivitástól és ingertől megfosztott. Dolgozni szakképesítés vagy személyes ismeretség alapján lehet

– de van, ahol csak a statisztika szerint dolgoznak az elítéltek, a valóságban nem” – beszélt saját tapasztalatairól forrásunk.

A napot vallási, tanulási, képzési, kulturális, könyvtár programok színesíthetik, valamint a testmozgás. Utóbbi a zárkában elméletileg tilos, lehet viszont mozogni sportteremben, ahol biztonságos eszközöket találnak ehhez a rabok, vagy az udvaron séta közben, az ott elhelyezett eszközökön.

A séta nem csak levegőzést jelent

A napirendnek fix pontja a szabad levegőn tartózkodás, amelynek alsó határa a törvényben egyórás intervallumban van meghatározva. Ettől el lehetne térni ugyan, de a gyakorlat az, hogy az egy óra minimum inkább maximummá válik.

„Az egy óra elméletileg az épületből történő kilépéskor kezdődik, és a sorakozásig, létszámellenőrzésig tart, amit követően mindenkit visszavisznek a kijelölt zárkájába. Az őrök sokszor azt se tudják, ki hová tartozik, így az, hogy ki hova kerül, sokszor azon múlik, ki hová akar bejutni. Az elmélet ellenére a gyakorlatban sokszor az egy órába beletartozik a zárkából kivétel, a felsorakoztatás és az udvarra kijutás ideje is” – sorolta a gyakorlati tudnivalókat forrásunk.

Elmondása szerint gyakran az elítélteken is múlik, meddig tart a séta:

egyesek meggondolják magukat, és nem kívánják kitölteni az egy óra sétát, mert konkrét céllal mentek csak le, mondjuk drogot venni, árulni, cserélni.

Ha ők megunták a szabad levegőt, mindenki mást is visszaküldenek.

„Van, ahol kötelezően elő van írva az egy séta: addig senkit sem küldenek vissza, amíg ez le nem telik, csak ha ténylegesen rosszul van. Akik ezt megjátsszák, azoknak felügyelet megtévesztése miatt fegyelmit adnak – már amennyiben haragos a viszonyuk az őrrel, felesleges papírmunkát ugyanis senki nem szeret csinálni” – mondta forrásunk, aki szerint a házirend egyfajta huszonkettes csapdájaként működik, mert arra hivatkozva utasítanak el kéréseket a hozzátartozóktól, ugyanakkor azt nem engedik, hogy annak tartalmát megismerhessék. A leírt szabályok sora ráadásul még nem minden.

„Ezenfelül vannak az íratlan szabályok, egyrészről az elítéltek, másrészről az őrök, vezetők részéről. Az előbbieknél általában megszokott zárkaközösségi elvárások vannak a normálisabb zárkákban, utóbbiaknál pedig főleg az fontos, hogy nem szabad őket zavarni, zaklatni, vagyis a papírmunkát mellőzni kell” – tudtuk meg.

Írott és íratlan szabályoknak egyaránt meg kell felelni
Írott és íratlan szabályoknak egyaránt meg kell felelniGeoff Livingston / Getty Images Hungary

A személyes tárgyak száma limitált

A benti szabad mozgástér mértéke attól függ, fegyházban vagy börtönben ül-e az elítélt. Az előbbiben tényleg a napi egy óra séta az összes lehetőség, az utóbbiban a körletben nyitott ajtónál tartózkodhatnak a cellában, ahonnan elméletileg nem szabad kilépni, a gyakorlatban ugyanakkor igazi zsibvásárra emlékeztető szituációk tudnak kialakulni.

A rabok személyes tárgyaival kapcsolatosan is szigorúan szabályokat sorol fel a házirend.

„Az új trend az, hogy bár meg van határozva, mit és mennyit tarthat magánál a fogvatartott, ebből annyi lehet ténylegesen nála, amennyi a zárkája szekrényében elfér. 

Ezenfelül a szekrény fel van osztva, megadják, hol mi tárolható, tehát tovább szűkülnek a lehetőségek. A házirend alapján a ruhaneműt az ágy végében kell tárolni, míg a szekrényrend alapján a szekrény aljában: ebben rögtön ellentmondás van.

Egy másik bizarr rendelkezés, hogy a házirend előírja, mekkora törülközőt használhat a fogvatartott, de a megadott méretben kereskedelmi forgalomban nincsen olyan törülköző, nem kapható, míg a bv.-felszerelésben lévő törülköző annál nagyobb” – mesélte forrásunk.

A fogvatartottaknak van pénze is, ami fölött rendelkezhetnek, de természetesen ezt is szigorú szabályok szerint tehetik meg. A szabad pénzösszegből tartozások, kártérítések is levonhatók, a bolti költésekre használható spejzpénzből azonban nem – számlájukra csak hozzátartozók utalhatnak, hogy a rabok ne juthassanak zsarolásból származó forrásokhoz. Az úgynevezett kiétkezésekre, azaz a főétkezéseken túl vásárolt élelmiszerek beszerzésére használhatják fel ezt az összeget, de a boltból megvásárolható cikkek száma is limitált. A boltokban dolgozni nagy hatalom: a haveroknak itt tudnak értékes élelmiszereket szerezni a dolgozó fogvatartottak.

Elméletileg a szekrénybe be kell férnie annak, amit vesznek, gyakorlatban azonban egyzacskónyi terméket adnak ki nekik, ami nehézség, hiszen ha valaki ásványvizet vesz, mást már nem is vásárolhat. Az árak is nehezítik a helyzetet, egy kiló cseresznye például 6000 forint, és csak előrendelésre lehet vásárolni.

Ha valakinek nincsen pénze semmire sem, így mondjuk WC-papírt vagy fogkefét sem tud magának venni: ekkor ingyen kellene kapnia minden szükségletét lefedő termékeket,

de forrásunk szerint egy hónapra 4 tekercs WC-papír, egy szappan, egy sampon és egy fogkefe jut.

GettyImages-1256338808
Burak Sür / Getty Images Hungary

A magyar rabok kapcsolattartási lehetőségei limitáltak

A személyes tárgyak közt különösen érzékeny a fényképek kérdése, melyeket elvileg maguknál tarthatnak a fogvatartottak, de a szekrényrendben nem szerepel, hova kellene tenniük azokat, falra, szekrényre, ágyra pedig nem ragaszthatják ezeket, azért fegyelmi jár. Így leginkább letétbe kerülhetnek, onnan azonban akár egy hónapba is telhet, mire hozzájutnak. Hasonló anomália, hogy fogkefe lehet a rabnál, de fogkefetartó nem.

A külvilággal való kapcsolattartás módja a telefon: ez régebben havi 30 percet jelentett, amit a koronavírus miatt negyedórával hosszabbítottak meg, a mintaraboknak ugyanakkor duplaannyi telefonálás járt –

igaz, horror percdíjakkal, jelenleg 72 forintért beszélhet egy percet egy elítélt, külföldre a percdíj akár 1000 forint is lehet.

Régebben erre csak a fali készülékeket használhatták, ma már biztosítanak számukra mobiltelefont is.

„A készüléket kaució értékében lehetett csak felvenni, amit részletben is ki lehetett fizetni. Ez egy teljesen alapkészülék, amit már a legelső nap feltörtek egy 14 jegyű kóddal, így ellenőrizetlenül lehetett telefonálni korlát nélkül. Jelenleg a szerződés szerint 12 ezer telefon érhető el a közel 18 ezer fogvatartott részére hivatalosan, viszont ezeknek csak a töredékét adják ki. Közel 4000 készülék van talán használatban, ebben az is szerepet játszik, hogy ezek többségét tönkreteszik az elítéltek. Akinek telik rá, az jó esetben kap is telefont – de még mindig jobban megéri a rizikó, hogy illegálisat vesz, amivel a net és perc is drámaian olcsóbb” – árulta el forrásunk.

A beszélgetéseket lehallgatják, ezalól elméletileg az ügyvéddel vagy konzullal való telefonálás a kivétel, de forrásunk hallotta annak idején, hogy rajta kívül bizony más is a vonalban van.

Skype-olni is van már lehetőség, van, ahol heti, van, ahol havi rendszerességgel. Érdekesség, hogy egyéni kérelemre akár laptopot is tarthat magánál egy elítélt – igaz, inkább hangszereket adnak ki ilyen méltányosság alapján. Tévé és rádió ugyanakkor lehet a szobákban, bár van, aki tabletet is becsempésztet forrásunk szerint.

A fizikai kontaktus nem lehetséges
A fizikai kontaktus nem lehetségesSouth_agency / Getty Images Hungary

Levél és ruha útján is bejuthat drog

A modern kapcsolattartási formák ellenére él és virul a levelezés műfaja is, de a leveleket már nem kapják meg eredetiben a foglyok, mivel ezeket is drogcsempészetre vagy egyéb illegális célokra használták fel, csak egy fénymásolatot adnak át. 

Ugyanígy a személyes találkozók sem járhatnak már testi érintéssel: plexi mögül beszélgethetnek a hozzátartozókkal a rabok, és a ruhákba itatott drog miatt már azokat sem adják át mosás nélkül.

„Ennek a menete az, hogy ahogy a ruhát kivették a dobozból, úgy, ahogy van, beledobták egy vödör vízbe, s jó alaposan megnyomkodták. Szóltunk nekik, hogy mi van akkor, ha valamilyen méreg most a bőrükön át felszívódott? Ezután bevezették, hogy csak gumikesztyűben lehet ezt csinálni, később már mosógépet használtak rá. Ez azért volt jó, mert akkor már elítéltként is lehetett használni a gépet – már ahol volt” – mesélte forrásunk.

Összeférhetetlen emberek összezárva

A börtönök belső konfliktusok színterei is, hiszen, ahogy forrásunk fogalmazott, itt összeférhetetlen emberek vannak összezárva.

„A verekedések többsége valamilyen üzleti vita miatt jön létre, kisebb részük drogozás miatt, amikor kezd múlni a hatóanyag”

– mondta el, ugyanakkor felidézett egy abszurd pletykát is, amely szerint három napig egy holttesttel éltek együtt a rabok, még zuhanyozni is kivitték.

A börtönökben a férfi és a női elítéltek közti találkozásra nincsen lehetőség.

„Van, ahol kiemelt dolgozói szerepekben van átjárás, ilyen lehet a körletsegítő takarító, vagy/és tmk (termelő munkaközösség) dolgozója. Ilyenkor általában van őr is, aki felügyeli ezt. Séta közben is lehet ellenkező nemű rabokkal találkozni néha – főleg körszállításoknál, rabkórházi »csurmá«-ban szoktak a falon át üvöltözni, beszélni egymással ismerkedni” – árulta el forrásunk. Az ellenkező nemű tiszt ugyanakkor könnyebben bánik a rabokkal, ezért igyekeznek így kialakítani a beosztásokat, ha lehet.

A nemek közti vagy azonos nemű fogvatartottak közti kapcsolatok ugyanakkor már más lapra tartoznak: tilthatják őket, de meg nem szüntethetik.

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek