A 14 lelket számláló Tornabarakony nagynak számít hazánk legkisebb településeihez képest. Noha a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei község is igencsak aprónak tekinthető, még mindig többen lakják házait, mint a legparányibb helységben.
Magyarország legkevesebb lelket számláló települései közül valamennyiben kevesebben élnek, mint ahányan mondjuk egy iskolai osztályba járnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KHS) 2022. január 1-jei adatai szerint az első öt legapróbb falu összlakossága mindössze 58, és ezek közül hármat Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében kell keresnünk.
#5 Ahonnan a Tátra csúcsai is látszanak
Az ötödik helyezett az edelényi járásban található Tornabarakony, ahol a KHS adatai alapján 1990. január 1-jén még négyszer annyian éltek, mint ma. Most ugyanis a településen álló 44 lakásban összesen 14-en laknak. A falu a Tornai-dombság szívében, a Barakonyi-patak eldugott völgyében, festői környezetben fekszik, ahol megannyi kirándulóhely található, mi több, itt fut keresztül az Országos Kéktúra útvonala is.
A domború vidék tetejéről tiszta időben még a Tátra havas csúcsai is látszanak.
#4 Törpefalu a Zalai-dombvidéken
A negyedik helyezettért Tornabarakonytól a Google Maps szerint körülbelül öt és fél órát kell autózni, Iborfia ugyanis pont az ország másik felén, Zala vármegyében található. Itt eggyel kevesebben élnek, mint Tornabarakonyban, nagyjából annyian, mint egy társasház egyetlen emeletén. A Göcsej lankái közt megbújó, 13 lelket számláló törpefalu a 20. század első felében élte virágkorát, ám utána az elvándorlás és az elöregedés miatt jelentősen megfogyatkozott a népessége.
#3 Kicsiny zsáktelepülés Aggtelek közelében
A harmadik helyezettért induljunk vissza Borsod-Abaúj-Zemplénbe, annak is az edelényi járásába! Itt található Magyarország harmadik legkisebb lélekszámú települése, Tornakápolna. Az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő, 12 fős falu egy zsáktelepülés, így csak egyetlen irányból, Szinpetriből lehet megközelíteni.
A 350 méteres tengerszint fölötti magasságban elhelyezkedő Tornakápolna tetejéről ugyancsak ellátni a határon túlra, a csodás Tátra csúcsaira.
#2 Egy falu, ahol sosem laktak sokan
A dobogó második fokán egy másik zalai település áll, ugyancsak Göcsejben, pontosabban annak a déli részén. A 12 főt számláló Csertalakos a török időkben egyszer már teljesen elnéptelenedett, de amikor az Eszterházy uradalom részévé vált, új lakók érkeztek ide. Noha a falu elzártsága miatt Csertalakos sosem tartozott a népes települések táborába, mára, mondhatni, üdülőfaluvá vált, miután a kilencvenes évektől a település megüresedett házait osztrákok és németek vásárolták meg hétvégi laknak.
#1 Ahol még vadmacskával is találkozhatunk
És elérkeztünk az első helyezetthez, vagyis Magyarország legkisebb lélekszámú településéhez, amely nem más, mint az edelényi járásban található Debréte. Az Árpád-kori település hiába szép és rendezett, mára elnéptelenedett. A Rakacai-tó és a szlovák határ szomszédságában fekvő, mindössze 7 lelket számláló zsákfalut hazánk egyik legcsendesebb és legnyugodtabb településeként emlegetik, amely környező erdőinek vadállománya igen gazdag. Debrétén és környékén tulajdonképpen bármikor találkozhatunk vaddisznóval, szarvassal, őzzel vagy mezei nyúllal, sőt, még az is előfordulhat, hogy borz, róka, aranysakál vagy épp vadmacska is keresztezi utunkat.
Ha szeretnéd megtudni, milyen lehet az élet a világ leghidegebb fővárosában, akkor ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.
