Hetven év alatt több mint 173 ezer esetben érte komoly káros behatás az európai erdőket egy 34 országot érintő átfogó kutatás szerint, a valóságban pedig ennél is magasabb lehet a károkozások száma – írja az Agrárszektor. Ezeknek az eseteknek a 46 százalékát szélviharok, 24 százalékát az erdőtüzek okozták.
A károk egy része természetes folyamatok eredményeképp megy végbe, az elhalt fák kulcsfontosságú szereplői a tápanyagkörforgásnak, odvaik és üregeik pedig számos rovar-, madár- és emlősfaj számára jelenthetnek menedéket. Az elmúlt évtizedekben viszont nagyon megszaporodtak az erdők egészségét veszélyeztető esetek, mindez aggályokat vetett fel az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak folyamatos és fenntartható biztosítása kapcsán. A fapusztulások az erdők széntárolási potenciálját csökkentik, illetve az éghajlatváltozás hatását mérséklő képességét is rontják.
Kártevők végeznek rengeteg fával
Az egyik legnagyobb nehézséget a betűzőszú terjedése okozza. Ez a rovar a lucfenyő legsúlyosabb állati kártevőjének számít Európában és a tengerentúlon.
Korábban úgy vélték, csak a legyengült, beteg fákat képes elpusztítani a kártevő, mivel az egészséges fenyő kérge alatti gyantaréteg végez a szúval. Mostanra azonban már a teljesen ép példányokat is sikerrel támadják az apró rovarok.
Ha a lucfenyőket elpusztította, más fenyőfajokon is megjelenik. A teljesen egészséges fákkal is képes végezni néhány hónapon belül.
A betűzőszú nagyjából 0,4-0,6 centiméter hosszú, kis termetű, hengeres testű, fényes fekete színű bogár, barnás szőrzettel, rövid csápokkal. Közép-Európában hét faja is megtalálható. A fa kérge alatt rágja végig a háncsréteget és jellegzetes, ágszerű mintázatot hoz létre. Elpusztítja a szállítószöveteket, ami a fa pusztulásához vezet.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
