Kanizsai Dorottya

Dorottya a soproni ispán lányaként látta meg a napvilágot az 1400-as évek vége felé. Gyermekkoráról nem sokat tudunk, legközelebb akkor említik, amikor feleségül megy Geréb Péter nádorhoz. Közös gyermekük nem születhetett, mert a férj hamar elhunyt. Ezután az özvegy a kétgyermekes Perényi Imre nádor felesége lett. A közösen nevelt két fiú, a váradi püspökké vált Perényi Ferenc és Perényi Péter szerepe még fontos lesz. 

Kanizsai Dorottya igazán nem szűkölködött: örökölt vagyona mellé megkapta első férjének szinte minden földi javát is. Második házassága már cseppet sem volt olyan boldog, mint az első, de akkoriban válásról szó sem lehetett. Betegeskedő férje 1519-ben el is hunyt. Dorottya veleszületett kedvessége, segítőkészsége, szerénysége viszont nagyon is megmaradt: bár rendszeresen bejárt férjével a királyi udvarba, otthonát is felvirágoztatta: a nemesi családokba született lányokat akkori szokás szerint fogadta magához és oktatta – iskolába nem járhattak, az asszonytól azonban nagyon sok mindent megtanulhattak. Még a szegény lányokat is igyekezett jól kiházasítani, ami akkoriban nagyjából az egyetlen lehetőség volt a jobb életre. Más szegények, bajbajutottak is mindig találtak nála segítséget. 

A király is kedvelte

Emellett templomokat építtetett, alapítványokat hozott létre, amelyeken keresztül rengeteg rászoruló jutott élelemhez, ruhához, szálláshoz. Figyelemmel kísérte az ország helyzetét, több nyelven beszélt, és a politikában is jártas volt. Olyannyira, hogy II. Lajos király – aki annyira nagyra tartotta Kanizsai Dorottyát, hogy külön engedményeket tett neki a családi címerre vonatkozóan, és meglepően hosszan értekezett erényeiről – meghívta magához a mohácsi csata előtti tanácskozásra is. Nem véletlen, hogy Kanizsai Dorottyát sokáig az ország első asszonyának nevezték. 

Milyen szerepet játszott Kanizsai Dorottya a mohácsi csatában?

1526. augusztus 29-én, az elvesztett mohácsi csata után is szinte azonnal megjelent. Nemcsak azért, hogy ott nyújtson segítséget, ahol csak tud, de azért is, hogy megkeresse férjének előző házasságából származó fiát, Perényi Ferencet. A váradi püspöki rangig jutott férfi II. Lajos király felhívására jelentkezett a csatába háromezer fegyveressel. Még az ütközet előtt látta, hogy a magyaroknak esélyük sincs a győzelemre, ezért az uralkodótól a csata elhalasztását kérte. Nem járt sikerrel, s a helyszínen a harcokban életét is vesztette. Testvére, Péter koronaőri és főispáni minőségében szintén harcolt ugyanott, de ő életben maradt (később fontos szerepet játszott a korona törökök elől való kimenekítésében). Ferenc testét Kanizsai Dorottya papok és jobbágyok segítségével hosszan kereste, és meg is találta, majd gondoskodott az illő temetésről is. Az elesetteknek közös sírt ásatott, hogy mindenki megkapja a végtisztességet. 

Az utolsó évek

Eközben Dorottya testvére, Kanizsai László is elhunyt, két kisgyermek maradt árván utána, Ferenc és Orsolya. Dorottya magához fogadta és a legnagyobb gonddal felnevelte őket. Kanizsai Orsolya, Dorottyához hasonlóan híres, előkelő és elismert asszonyává vált Magyarországnak. Érdemei felsorolásakor mindig megemlítették nevelőanyja jó szándékát, szeretetét. 1532-től azonban nem tudni, mi történt, de többé senki sem említette Kanizsai Dorottya nevét. Minden valószínűség szerint elhunyt. Az általa építtetett templomokat, árvaházakat, alapítványokat aztán elsöpörte a török támadás, de neve és példája örökre fennmaradt.