jövő jóslat

Elég egy régi sci-fit megnézni, hogy átláthasd, mekkorát tévedett sok ponton az emberiség saját jövőjével kapcsolatosan: megmosolyogtatóan sokat vagy éppen nevetségesen keveset gondoltak arról, mire lesz képes az ember a kétezres években. Vannak ugyanakkor tudományosabb alapokon nyugvó tévedések is bőven: tudósok, szakemberek is félreértették a jövőt. Lássuk a legnagyobb bakikat!

1. Az internetnek nincs jövője

A kezdeti időszakban nem mindenki látta át, mi mindenre lehet képes a világháló: Robert Metcalfe, a 3Com számítógépgyártó cég vezetője például azt gondolta, hogy szupernóvaként már 1996-ban katasztrofális összeomlás következik be, az internetet pedig aztán el is felejti az emberiség.

Az 1999-es nemzetközi Internet Konferencián saját kinyomtatott szavait turmixolta le valamilyen folyadékkal Metcalfe, majd megitta a furcsa keveréket, ezzel is elismerve, mekkora bakot lőtt.

2. A jövő nem a tévéé, meg fogjuk unni

Darryl Zanuck, a 20th Century Fox producere azt gondolta 1946-ban, hogy nagyjából fél év alatt meg fogják unni az emberek a televíziózást. Lehet, hogy ma már nem az akkori sztenderdeknek megfelelő televíziókon nézzük a sorozatokat, de a mozi vetélytársa megmaradt.

3. A netes vásárlás is tévedés, nem működik

Ma már furcsa elképzelés, hogy egykor azt gondolták, az internetes vásárlás sem tudja sokáig megőrizni vonzerejét: akkoriban azt hitték, a nők számára annyira fontos, hogy a kiszemelt árukat kézbe is vegyék, hogy gyorsan leszoknak erről.

Két tévedés egyben: a vásárlást nem csak nők intézik, és a neten köttetett üzletek máig is népszerűek, nemcsak a házhoz rendelt ebédek vagy repjegyek, de ruhadarabok, elektronikai eszközök és annyi minden más terén is.

4. Minden munkánkat robotok veszik át

1982-ben az Omni Future Almanac azt írta, otthonainkban és a gyártóiparban is minden szerepet a robotok vesznek át. Nos, abban igazuk volt, hogy egyre több részfolyamatot automatizálunk, sok gyárban pedig valóban robotok végzik a munka oroszlánrészét, de a robotapokalipszis még messze van.

5. Folyton a lábunkat lógatjuk

A Time magazin már 1966-ban azt vizionálta, hogy miután a fenti tézis teljesült, az embernek gyakorlatilag nem is kell dolgoznia, így ideje 90 százalékában pihenhet. Sajnálatosan ez nem így van.

6. Vakáció a Holdon

1960-ban Eric Anderson, a Space Adventures vezetője arról beszélt, hogy

2020-ban már a Holdat megkerülő űrhajóutakon vakációzunk.

Elon Musk azt is mondta, hogy 2020-ra embert visz a Marsra: egyelőre mind a kettő álom.

7. Nem lesz több megfázás

Az arkansasi dr. Lowry McDanie abban reménykedett, hogy 2000-re a megfázásokat okozó rhinovírusok már nem keserítik meg az emberek életét. A valóságban 160 törzs fertőz bennünket továbbra is vidáman, de jelenleg nem is ezek a vírusok jelentik számunkra a legnagyobb problémát a mindennapi életben.

8. Az ember 150 évet él

Bernhard Strehler biológus elég nagyot állított azzal, hogy 1974-ben kijelentette, hamarosan 150 évig élnek majd az emberek, amire a társadalomnak fel kell készülnie. Mindez mostanáig nem következett be. A kutatók szerint valóban ez lehet az emberi élet határa, de a legtovább élő ember eddig 122 évet élt meg.

9. A C, az X és a Q eltűnnek

Ezekre a betűkre nincsen szükség, jelentette ki John Elfreth Watkins, a Smithsonian Intézet mechanikai technológiakurátora. A Q és az X még talán érthető, de mit vétett szegény C?

10. És főzni sem kell

Sok háziasszony örülne, bár valószínűleg hamar ráunnánk a szárított és porított ennivalókra, melyeket a jövő számára jósolt Waldemar Kaempffert, a New York Times tudományos szerkesztője. A valóságban az ínyencségeket máig örömmel fogyasztjuk: még jó, hogy ez a jóslat sem vált be!

Azért vannak olyan dolgok is, amit jól láttak a múlt században: ha ilyen típusú jóslatokra is kíváncsi vagy, olvasd el ezt a cikkünket is!