A tanárok is felelősek azért, ha puskáznak a diákok az iskolában

A Texasi Állami Egyetem és a Columbia Egyetem pszichológusai a koronavírus-járvány alatti online oktatás és annak buktatói kapcsán gondolkodtak el azon, hogy vajon miért csalnak egyes diákok. A szakemberek a témában készült 79 korábbi kutatás eredményeit vetették össze, és ennek alapján viszonylag pontos képet kaptak arról, hogy milyen pszichológiai motivációik lapulnak meg a puskázás hátterében. Az Educational Psychology Review hasábjain megjelent tanulmányt a Conversation szemlézte.

Nem mindegy, mi motiválja a diákokat

Mint kiderült, gyakrabban puskáznak azok a diákok, akiknek a megszerzett tudás nem, kizárólag a papíron látható érdemjegyek számítanak. Őket nem érdekli, hogyan kerül az ellenőrzőbe a jeles osztályzat és tényleg elsajátítottak-e valamit az anyagból, a lényeg, hogy ott legyen. Az efféle mentalitás kialakulásáért sok esetben bizony a tanárok is felelősek: ha túlságosan azt sulykolják a tanulók fejébe, hogy csak a jó osztályzatok számítanak, versenyezni kell a társaikkal, a jövőjük az átlagukon múlik, könnyen kialakulhat egy téves, csak a számokat és nem a mögöttük lévő tudást megbecsülő értékrend a gyerekek fejében.

Azok a tanulók viszont, akik többre értékelik a hasznos tudás elsajátítását, mint az érdemjegyeket, kevéssé hajlamosak csalni – derül ki a kutatásból. Ugyanakkor léteznek olyan diákok, akiket sem a jó érdemjegyek, sem a tudásvágy nem motivál – őket egyszerűen nem érdeklik az iskolai tanulmányaik, nem értik, miért kell éveket egy osztályteremben ülniük. Az ilyen diákok körében is magas a puskázók száma, viszont ha mégis sikerül felkelteni az érdeklődésüket a tanulás iránt – például ráébreszteni őket, hogy a jövőjük szempontjából hasznos az iskolában megtanult anyag –, máris csökken a csalási kedv.

Az önbizalomhiányos tanulók is szívesebben csalnak

Előfordul, hogy a diákok úgy hiszik, nem rajtuk múlik a jó vagy rossz eredmény, mert például túlságosan nehéz feladatokat kapnak, és akárhogy igyekezhetnek, úgysem tudják rendesen megoldani őket. Ebben természetesen az önbizalomhiány is közrejátszik: a tanulók olykor előre leírják magukat, azt hiszik, puskázás nélkül képtelenek lennének átmenni a vizsgán vagy jelesre megírni egy dolgozatot. Ezekben az esetekben is sok múlik a tanári hozzáálláson: fontos a diákokat ráébreszteni, hogy saját maguk felelősek az eredményeikért, és szorgalommal, tanulással el tudják érni a kitűzött célt.

A tanulmány szerzői úgy vélik, kellő motivációval többre lehet menni a csalás elleni küzdelemben, mint a puskázást megelőzni hivatott különböző restrikciókkal, taktikákkal, melyek az online térben egyébként is sokkal kevésbé működőképesek, mint a személyes, hús-vér számonkérés esetén. Ezt érdemes észben tartani a járvány és a távoktatás idején csakúgy, mint azután, hogy végre visszatérhettek a diákok az iskolákba.