Hunyadi-család

Hunyadi János, a törökverő és gyermekei: Mátyás, az igazságos és a tragikus sorsú Hunyadi László; édesanyjuk, Szilágyi Erzsébet; Corvin János és három gyermeke: Erzsébet, Kristóf és Mátyás – meglehetősen rövid a Hunyadi-család tagjainak felsorolása, ám ennek ellenére roppant fontos szerepet töltöttek be a magyar történelemben. Mindenki tanul tetteikről az iskolában, azt azonban talán már kevesebben tudják, hogy milyen meghatározóak voltak a család életében a törvénytelen utódok. 

Nem örökölhettek a szerelemgyerekek

A középkorban Magyarországon és egész Európában általában nem volt könnyű élete a törvénytelen, vagyis házasságon kívül született gyermekeknek. Ahogy dr. Barzó Tímea írja „A magyar családjog múltja, jelene és jövője” című tanulmányában, a törvénytelen utódokat

„a feudális társadalom törvényhozása kizárta nemcsak az apja, hanem az anyja rokonságából is, a családi jogi köteléket közvetlen vér szerinti felmenőivel sem ismerte el a jogalkotás”.

Vagyis tulajdonképpen társadalmon kívülivé váltak, nélkülözve a családi környezet adta védelmet, támogatást. (Majd az 1848-as forradalom után jött létre olyan szabályozás, amely házasságon kívüli utód esetén is elismerte az anya és természetes gyermeke között a kölcsönös törvényes öröklési kapcsolatot – de csak addig, amíg nem született az anyának törvényes gyermeke.)

Frank Ignác jogász és királyi tanácsos így fogalmazta ezt meg 1845-ben: „A’ kik törvénytelen ágybul származnak, a’ vérség javaiban, díszeiben nem részesülnek; nevet, nemességet, czímet, örökséget nemzőik után nem nyernek. Hanem tartani őket és nevelni szülőik tartoznak; mert ez természetes kötelesség, melyet semmiféle törvény meg nem vonhat.”

A nemesi fattyak persze jobb helyzetben voltak jobbágy vagy városi polgár társaiknál, hiszen az előkelő családfők arról azért gyakran gondoskodtak, hogy a zabigyerekeknek ne kelljen nélkülözniük. A középkorban aránylag gyakoriak voltak a házasságon kívül született utódok – ennek oka abban keresendő, hogy a frigyek a legritkább esetben születtek szerelemből. Inkább a vagyon megőrzése és egyesítése, címek és rangok szerzése, vagyis

Mint mindig, kivételek persze akadtak, így bőven ismerünk olyan törvénytelen gyermekeket, akik nagy „karriert” futottak be. A mai brit királyi család első őse, Hódító Vilmos például I. Róbert normandiai herceg zabigyereke volt, Lucretia Borgia pedig Rodrigo Borgia (később: VI. Sándor pápa) szerelemgyerekeként látta meg a napvilágot.

Törvényen kívüli lehetett az egész Hunyadi-család

Házasságon kívüli kapcsolatok a Hunyadi-családban is akadnak. Egyes történetírók szerint már a családfa kezdetével kapcsolatban felmerül ez a kérdés. A „hivatalos verzió” szerint Hunyadi János apja Serbe fia Vajk volt, egy havasalföldi nemes, akinek Zsigmond király – 1409. október 18-án kelt oklevele szerint – Hunyadvárat és birtokait adományozta. Kubinyi András történészprofesszor, a téma szakértője szerint a család egyértelműen román származású volt. „Ami az adatokból nyilvánvaló: a Hunyadi-család román eredetű volt. Erre utalnak az általuk használt keresztnevek, de először a későbbi kormányzót is Hunyadi Oláh Jánosnak hívták” – írta Mátyás király című könyvében.

Bizonyos források, például Heltai Gáspár 1575-ös Magyar Krónika című műve azt említik, hogy valójában Luxemburgi Zsigmond lehetett Hunyadi János vér szerinti apja. A király ugyanis Heltai beszámolója szerint természetes fiaként említette Jánost. Egy, már a középkorban elterjedt elmélet szerint

Valamelyest hitelt adhat az elméletnek, hogy az uralkodó fontos bizalmasára, Ozorai Pipóra bízta Hunyadi János katonai nevelését, sőt, császári koronázására őt, nem pedig feleségét és leányát vitte magával Itáliába. Heltai krónikája szerint a király egy gyűrűvel ajándékozta meg szeretőjét, hogy azzal bizonyíthassa gyermeke származását. Az asztalra rakott gyűrűt egy holló felkapta, és elrepült vele, Morzsinai Erzsébet bátyja azonban íjával lelőtte – a krónika szerint itt kapcsolódik először össze a Hunyadi-család sorsa a fekete madárral.

Mátyás sem vetette meg a szerelmet

Biztosat természetesen már sosem fogunk tudni az első Hunyadi származásáról, ám nem ő az egyetlen, aki nem törvényes házasságból született a neves famíliában. Hunyadi László és testvére szüleivel kapcsolatban nem merültek föl kétségek, ám Mátyás király fia a korabeli törvények szerint nem örökölhette volna a címet és a birtokokat. Igazságos Mátyásnak ugyanis sem Podjebrád Katalintól, sem Aragóniai Beatrixtól nem született gyermeke. Frigye első feleségével igazi középkori érdekházasság volt – prágai fogvatartója lányát vette el, szabadulásáért cserébe. Ifjú felesége azonban egész fiatalon, 15 évesen belehalt a szülésbe – a gyermek sem élte túl anyja halálát.

Korabeli források szerint Mátyás nem vetette meg a gyengébbik nem társaságát. Janus Pannonius például így írt az uralkodóról 1462-es havasalföldi hadjárata során:

„Bölcs a király, ha a harc mezején se felejt el ölelni, / Vénusz a csóknak örül s megnyeri Mars kegyeit.”

A legendák szerint egyik nagy szerelme Szép Ilona volt, aki azonban belehalt a felismerésbe, hogy szíve választottja a király, akivel reménytelen a közös jövő. Podjebrád Katalin halála után, 1470-es bécsi látogatása során Mátyás megismerkedett Edelpeck Borbálával, egy gazdag polgárleánnyal. Kapcsolatuk valószínűleg nagy szerelem lehetett: a király magával vitte Budára is – 1473. április 2-án a szerető gyermeket szült, akit Corvin János névre kereszteltek.

Így halt ki a Hunyadi-család

A fiúgyermeket azután is maga mellett tartotta, hogy anyját második házassága előtt elküldte, miután „végkielégítést” fizetett neki. (A kikosarazott szerető Alsó-Ausztriába ment, ahol összeházasodott Friedrich von Enzersdorffal, akinek két gyermeket szült. Mátyás közel tíz évvel később, 1484-ban az osztrák háború idején ellátogatott a kastélyba, így valószínűleg találkozhatott egyetlen fia anyjával.)

Mátyás 1476-ban vette el I. Ferdinánd nápolyi király (házasságon kívül született) lányát, Aragóniai Beatrixet. Noha a király minden bizonnyal beleszeretett feltűnően szép és művelt feleségébe, gyermekük nem született – amikor nyilvánvalóvá vált, hogy erre nincs esély, Mátyás törvényes fiává fogadta Jánost. Abban az 1479-es adománylevélben, amellyel hunyadi grófi és liptai hercegi rangra emelte, már így hivatkozott rá:

„méltóságos János, liptai herceg és hunyadi gróf, a mi egyetlen szülöttünk”.

Ettől fogva Mátyás lényegében minden eladományozható birtokot az ő nevére íratott: a király halálakor egyértelműen János volt az ország legnagyobb földbirtokosa. Ennek ellenére az uralkodó dinasztiaalapítási vágyaiból nem lett semmi: Corvin Jánosnak a Sforza Bianka Mária milánói hercegnővel képviselők útján kötött házasságát, miután a férfit Mátyás halála után nem választották meg magyar királynak, a milánói udvar érvényteleníttette VI. Sándor pápával.

Corvin Jánosnak második feleségétől, Frangepán Beatrixtől három gyermeke született: Erzsébet, Kristóf és Mátyás. Mátyás még csecsemőrákban meghalt, így Erzsébet és Kristóf volt a Hunyadi-család két utolsó tagja. A família utolsó férfitagja is tragikusan fiatalon, 5 évesen hunyt el, Erzsébet pedig – ekkor ő volt a Hunyadiak örököse – második eljegyzése után (az elsőt Szapolyai Györggyel kötötte, aki odaveszett a mohácsi csatamezőn) nem sokkal vesztette életét.

Corvin Erzsébet volt a Hunyadi-család utolsó tagja.

Igazságos Mátyás édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek a története is roppant izgalmas – minden befolyását bevetette, hogy trónra segítse fiát.